Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-12-11 05:10:00

Kinek és mire jó a CEU távozása Magyarországról?

Másfél éves macska-egér játék végére került pont december 3-án, amikor a CEU bejelentette, hogy mivel a magyar kormány nem írta alá a megállapodást, ezért elköltöznek Budapestről. Bár az egyetem ezzel pontot akart tenni az ügy végére, a kommunikációs csata folytatódik.

Kinek és mire jó a CEU távozása Magyarországról?
Kép: atv.hu

Nem egyszerű megérteni a CEU helyzetét, a laikusok könnyen elvesznek abban, hogy összekeverik a magyar akkreditációjú, vagyis a többi magyar egyetemhez hasonlóan működő Közép-európai Egyetemet - ez az, ami tényleg marad - az amerikai akkreditációjú, vagyis az amerikai egyetemekkel megegyező módon működő CEU-val. A kormány az elmúlt másfél évben ezt használta ki. Nem elvárható, ugyanis, hogy mindenki pontosan ismerje a régi és az új felsőoktatási törvény passzusait, mint ahogy az sem, hogy az amerikai szabályozással tisztában legyenek. A Heti Napló riportja ebben próbált egy kis rendet tenni.

A CEU-t 1991-ben alapította Budapesten Soros György. Alapítása pillanatában úgy építették föl, hogy amerikai módszertan alapján tanítson Közép-Európában, vagyis a képzéseit az amerikai hatóságok elismerik, akkreditálják, de fizikailag Amerikában nem tanítanak. Ez a világon elterjedt és népszerű képzési forma, 40 egyetem működik így világszerte, a legelsőt, a kairóit még az 1800-as években alapították. 2004-ig nem is volt más képzése a CEU-nak, a Közép-európai Egyetemet, amely magyar diplomát ad, csak ez után hozták létre.

26 évig egyetlen kormánynak sem volt problémája a CEU működésével, még a Fidesz vezette kabinetnek sem. Olyannyira nem, hogy több politikusuk, például Kovács Zoltán is itt szerezte a doktoriját.

2017 tavaszán aztán módosították az oktatási törvényt, eszerint csak azok az egyetemek adhatnak ki egy másik országban diplomát, amelyek az anyaországban is folytatnak oktatási tevékenységet; de hangsúlyozták: ez nem a CEU ellen szól, bár az egyetlen egyetem volt Magyarországon, amely amerikai székhely nélkül működött.

„Ez olyan, mint amikor van egy osztályban 8 barna és egy vörös hajú gyerek. Majd egyszer csak azt mondják, hogy csak barnák járhatnak ide, majd a vöröst megróják, hogy nem tudta teljesíteni a feltételeket” - nyilatkozta Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese.

A kormány igyekezett szakmai köntösbe bújtatni a CEU vegzálását, de tavaly nyáron Lázár János maga mondta ki, hogy politikai problémájuk van. „Mi jól megvoltunk a CEU-val, akkor állt be változás, amikor Soros meghirdette a tervét” - nyilatkozta korábban a Fidesz politikusa.

A végső kérdésre, hogy mire volt jó és kinek az egyetem elüldözése, az egyik válasz, hogy egyszerűen eszköze volt az egyetem a Soros elleni kampánynak. A tavalyi törvénymódosítás óta a CEU mindent megtett, hogy az új törvényeknek is megfeleljen. Megállapodást kötött Bard College-el, és most már Amerikában és folytatnak felsőoktatási tevékenységet.

Enyedi Zsolt bemutatta az amerikai hatóságok által kiadott akkreditációt, de egyébként is, bárki, így a magyar kormány képviselői, vagy az oktatási hivatal munkatársai számára is elérhető az a felület, ahol feketén-fehéren ott áll, hogy a CEU Amerikában is törvényesen oktat. Ennek ellenére a kormány azt kommunikálja, hogy a CEU az egyetlen egyetem, amely képtelen betartani a magyar törvényeket.

Miután a CEU teljesítette a törvényt és Amerikában is elindította a képzését, egyetlen dolog hiányzott, ahhoz, hogy Magyarországon maradjon. Ez pedig a törvény által előírt államközi megállapodás. Bár ez tavaly ősz óta elő volt készítve, a magyar kormány időhúzásra játszott. Ezt az időhúzást elégelte meg a CEU vezetése. Nem csak azért, mert elfáradtak, mert oktatás helyett politikával kellett foglalkozniuk, de azért is, mert a bizonytalan jogi helyzet miatt épp a jól fizető külföldi diákok nem mertek a budapesti egyetemre jelentkezni.

Ezért Soros György személyesen konzultált Sebastian Kurz osztrák kancellárral a Bécsbe költözésről. Ausztriában pedig tárt karokkal várják a CEU-t.

„Nagyon boldogok és szerencsések vagyunk az egyetem döntésével, hogy Bécset választotta campusának helyszínéül. Úgy gondoljuk, hogy nagyon sok érv szól Bécs mellett.”


- nyilatkozta Gerhard Hirczi, a CEU költözését bonyolító kereskedelmi iroda vezetője.

Már az egyetemi campus is megvan, az Otto Wagner tervezte volt kórházba költöznek. Jövő szeptemberben új diákot már csak ide vesznek fel. De aki Budapesten kezdte az egyetemet az itt is fejezheti be. Persze ez azt is jelenti, hogy sok tanárnak és családjaiknak majd ingázniuk kell, bár Hoffmann Rózsa szerint Bécs nincs a világ végén.

„Meg kell kérdezni azoktól a diákoktól és tanároktól, akiknek kisgyermekük van, és itt óvodába járnak, vagy akiknek idős szüleik élnek itt, vagy a házastársuk dolgozik Bécsben; könnyen beszél az, akinek nem kell ezt az utat megtennie”

- mondta Enyedi Zsolt.

A Heti Napló írt az oktatási államtitkárságnak, de interjú helyett csak a kormányszóvivő 15 másodperces videóüzenetét küldték el. 

"Úgy tudjuk, hogy a Közép-európai Egyetem továbbra is itt marad Budapesten" - ezt válaszolta Gulyás Gergely amikor a parlamenti folyosón az atv.hu feltette neki a kérdést: elégedett-e a kormány, hogy sikerült kiszorítani a CEU-t Budapestről. Másnap a miniszterelnökséget vezető miniszter az ATV Híradó kérdésére úgy fogalmazott: a kormány „tudomásul veszi” a CEU költözését, és azt is, hogy a Közép-európai Egyetem itt marad, de ez nem az ő döntésük volt.

Hogy ki döntötte el a CEU sorsát, arra Balog Zoltán tavalyi nyilatkozata ad némi magyarázatot.

„Ebben a formában nem szeretnénk, ha a Central European University tovább működne. Szerintem ki kell mondani, nem kell bujkálni, meg nem kell kertelni” - nyilatkozta az EMMI volt minisztere.

További belföldi híreink