Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-12-03 13:57:00

CEU: Miért nem hátrált meg Orbán Viktor?

Orbán Viktor "a legnagyobbat szeretné nyerni" jövő májusban az EP-választáson. Ezért nem jött volna jól neki - és nem is hozna szavazatokat a számára -, ha gesztust tesz a kormány szerint legfőbb bevándorláspárti közellenségnek, Soros Györgynek és egyetemének, a CEU-nak. Ez a megfejtése annak, miért nem visszakozott a lex CEU ügyében - mondják a kormányoldalon. Azért volt egy pillanat, a Sargentini-jelentés megszavazása előtt. A kormányzati propaganda-kommunikáció nem fog változni, ezután is azt hangoztatják majd: a CEU úgy megy Bécsbe, hogy Budapesten marad.

CEU: Miért nem hátrált meg Orbán Viktor?

„Tudok én harcolni remény nélkül is. Maradunk és harcolunk” – ezt Orbán Viktor mondta még szeptember 11-én a Sargentini-jelentésről folytatott vita után Strasbourgban, a nemzetközi sajtótájékoztatóján. Akkor már a miniszterelnök tudta, hogy meglesz a kétharmad a Sargentini-jelentés másnapi szavazásakor, ami azt jelentette, hogy ledobják az uniós „atomot” és elindítják Magyarországgal szemben a félelmetes 7. cikkelyes eljárást - mégpedig a néppártiak szavazatával, mert „Berlinből megjött a telefon”. Itt dőlt el, szeptember 11-én Strasbourgban, a "berlini telefonok" után, hogy Orbán Viktor semmiféle gesztust nem tesz az Európai Néppártnak, nem visszakozik a néppárti követeléslistán az első helyen szereplő „egyetem ügyében”, és nem lesz CEU-megállapodás. Pedig Budapesten, kormányközeli források aznap délelőtt még azt prognosztizálták, hogy a Sargentini-jelentés parlamenti vitája után az esti néppárti, zárt frakcióülésen a miniszterelnök tehet jelzést arra, hogy a CEU ügyében lesz elmozdulás.

Strasbourgban, a nemzetközi sajtótájékoztatón válaszolta azt a CEU-ra vonatkozó kérdésre: Önök szerint a magyar Országgyűlésben átmennének ezek? A kormánypárti képviselők a magyar Parlamentben „inkább hagynák letépni a fejüket”, mintsem hogy a nép döntésével szemben szavazzanak - illusztrálta egy horror hasonlattal a CEU-megállapodás és ratifikálás lehetetlenségét. Azaz, már szeptember 12-én, a Sargentini-jelentés megszavazásakor borítékolható volt, hogy Orbán Viktor nem visszakozik a CEU-ügyben, nem tesz engedményeket a „Soros-egyetemnek”.

Előtte volt egy pillanat...

Pár nappal szeptember 11-e előtt az új magyar-amerikai nagykövet, David B. Cornstein váratlanul optimistán nyilatkozott, miután találkozott Orbán Viktorral és a jó amerikai-magyar kapcsolatok zálogának nevezte a CEU ügyét, amit első számú küldetésének is érzett, amikor Budapestre érkezett. Az első útja is a CEU-ra vezetett, szimbolizálva: „Amerika first”, a CEU pedig amerikai egyetem, amerikai érdek a működése.

Volt, aki úgy tudta, köztük az amerikai nagykövet is, hogy szó volt arról, hogy esetleg Gulyás Gergely, vagy a Miniszterelnökség más csúcsvezetője tárgyal a CEU illetékesével, de végül ez a találkozó nem történt meg. Gulyás Gergely kancellária-miniszter Cornstein nagykövettel beszélt a CEU-ról, s forrásaink úgy tippelik, azzal a viccel illusztrálta neki a helyzetet, amit később el is mesélt nyilvánosan egy másik eseményen: eszerint Ronald Reagan néhai amerikai elnök a szovjet viccek gyűjtője volt, és némelyeket el is mesélte Mihail Gorbacsov szovjet vezetőnek. Az egyik ilyen viccben egy amerikai azt mondja, hazájában akkora a szabadság, hogy elmehet a Fehér Házba, rácsaphat az asztalra és kimondhatja, nem tetszik, ahogyan az elnök vezeti az országot. A szovjet erre azzal válaszol, hogy ekkora szabadság az ő hazájában is van, hiszen bárki felmehet a Kremlbe, az asztalra csaphat és kimondhatja, nem tetszik, ahogyan Ronald Reagan vezeti az Egyesült Államokat. Ez, ha elhangzott - nyilván a szuverenitás tézis akart lenni.

Cornstein optimista nyilatkozata óta sok víz lefolyt a Dunán, s Szijjártó Péter és Gulyás Gergely a múlt héten be is jelentették: a Michael Ignatieff CEU-rektor által megszabott december 1-i határidőre nem írja alá a magyar kormány New York állammal a CEU működését biztosító államközi szerződést, így a parlament sem tudja ratifikálni szilveszter előtt a megállapodást. Ami Cornstein nagykövetet illeti, a küldetése mission impossible - nak bizonyult, a Washington Post a hétvégén már arról cikkezett, hogy a Trump-adminisztráció szerette volna elérni, hogy ne sikerüljön a CEU elűzése Magyarországról, de Cornstein ahelyett, hogy megszégyenítette és visszavonulóra kényszerítette volna a CEU ügyében Orbán Viktort és megpróbálta kedvesen elsimítani a konfliktust, ez nem működött. Cornstein hatalmasat tévedett és a CEU most Bécsbe költözik - konstatálták. A Washington Post azt is szóvá tette Magyarországgal kapcsolatban, hogy Trump szakított elődei, George W. Bush és Obama politikájával, és ösztönözte Orbánt ahelyett, hogy izolálta volna. Hihetetlen, hogy egy tízmilliós ország autokrata vezetője így játszadozhat az Egyesült Államokkal mindenféle következmény nélkül. Ez megalázó! – írta a lap.

Orbán Viktor valóban az asztalon tartotta mindvégig a magyar-amerikai kapcsolatok/ néppártban maradás alkujában a CEU-kártyát és ki is játszotta volna, ha erre rákényszerül. De sem az Európai Néppárt kizárással való fenyegetőzése, sem David B. Cornstein amerikai nagykövet nyilvános CEU-s fellépése nem tudta ezt kikényszeríteni. A brüsszeli kötelezettségszegési eljárást a lex CEU miatt a kormány egyszerűen csak kipipálta, az Európai Néppártból való kizárását lebegtető EPP- fenyegetés pedig lightosabb lett azzal, hogy Angela Merkel pozíciója jelentősen gyengült a hesseni német választás után – a kancellár le is mondott arról, hogy a CDU elnöke legyen.

Az amerikai viszonylatban szerepet játszott, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter utalt az energiaszükségletünk diverzifikálására és az amerikai cseppfolyós gázra, mint távlati megoldásra, másrészt Orbánék kihasználták - és jogilag revolverezték az „egyetem ügyét” elrendezni akarókat azzal-, hogy a Közép-európai Egyetem, illetve a CEU valóban két jogi személy: folyamatos bizonytalanságot tartottak fenn, illetve megkérdőjelezték, hogy a CEU teljesítette-e a törvényben előírt feltételt, azaz van-e amerikai kampusza, folytat-e felsőoktatási tevékenységet New York államban. És hiába küldte meg New York állam oktatási hatósága az erről szóló pecsétes papírokat a kormány több miniszterének is, ezeket – noha erről szóltak a nyilatkozatok – az Oktatási Hivatal egyáltalán nem vizsgálta. A hivatal Szél Bernadett, volt LMP-s képviselő írásbeli kérdésére tudatta, hogy a CEU-igazolásokat csak január elseje után vizsgálja meg. Ez azért is volt hihetetlenül impertinens válasz, mert a felsőoktatási törvény, a lex CEU december 31-ig szabta meg a határnapot, amíg a CEU törvényes működését bizonyítani/igazolni kell ahhoz, hogy január 1-je után törvényesen működjön, s ne lehessen a „csaló egyetem” bélyegét rásütni. Az amerikai nagykövetet valószínűleg sikerült megnyugtatni a Közép-Európai Egyetem zavartalan működik tovább Budapesten verzióval.

Így folytathatnák a képzést

Még tavaly Palkovics László oktatási államtitkárként nyilatkozott arról az atv.hu-nak, hogy a CEU akkor is folytathatná Budapesten a működését és az amerikai diplomák kiadását, ha esetleg nem sikerülne 2018. december 31-ig teljesíteni a törvénymódosítás feltételeit, az amerikai kampusz létrehozását Amerikában és a nemzetközi szerződés aláírását a magyar kormány és New York állam között. Akkor Palkovics azt mondta, hogy ehhez elég lenne, hogy a magyar egyetemnek számító Közép-európai Egyetem végezze a CEU képzéseit Magyarországon, mégpedig licenciával. 2009-ben néhány képzés már létrejött ily módon a két jogi személy között. Most a CEU további zavartalan működéséhez valamennyi képzésnél kellene ilyen szerződést kötni. A CEU részéről ezt viszont több ok miatt sem tartották elfogadhatónak, egyrészt, mert így mint Damoklesz kardja függött volna a fejük fölött, hogy a kormány bármikor nekik szegezi: a működésük nem felel meg a törvényi feltételeknek. Másrészt viszont azért sem fontoltak meg egy ilyen lehetőséget, mert ezzel esetleg utat nyitottak volna annak, hogy a CEU kuratóriumába magyar kormánydelegáltak is beüljenek.

A CEU eldöntötte, hogy Bécsbe költözik, 49 képzését viszi el az osztrák fővárosba és 10 képzése marad Budapesten, valamint a könyvtár és a CEU-s kutatások is, legalábbis egy ideig. Másrészt – ahogyan erről beszámoltunk –, a már megkezdett, az amerikai diplomát adó képzéseiket is folytathatják a hallgatók, azaz még legalább három évig a CEU Budapesten is működik. Ezen az alapon a kormány részéről a politikai narratíva nyilván az lesz, amit már eddig is elmondtak, hogy a CEU költözése csak egy politikai blöff Soros kottájából, vagy azt fogják kommunikálni, hogy a CEU úgy költözik Bécsbe, hogy a Közép-Európai Egyetem Budapesten marad.

Orbán a kampány miatt nem visszakozott

A kormányoldalon munkatársunknak több forrás is megerősítette: Orbán Viktor azért sem visszakozott, mert folyik az európai parlamenti választási kampány. Az, hogy a Néppártból nem zárták ki a Fideszt november 8-án a Helsinki kongresszuson, arra a néppárti várakozásra utal, hogy a Fidesz nagy számú képviselővel lesz jelen május után az Európai Néppárt frakciójában, és így néppárti vezetése lehet az Európai Uniónak, erről szól a bajor Manfred Weber Európai Bizottsági elnöki kandidálása. Orbán Viktor pedig jövő májusban az EP-választáson nagyon nagyot akar nyerni, "Európában a legnagyobbat". Ehhez pedig a saját bázisát és szimpatizánsi körét totálisan mozgósítania kell: az eszköze pedig a Soros-ellenesség fenntartása a legmagasabb hőfokon, s mindannak a tagadása, amit Soros György megtestesít. A cél a bevándorlásellenesség, és a nyílt társadalom képviselőinek, értsd: civilek/liberálisok legyőzése. Ebben a helyzetben sem a miniszterelnök, sem a kormány nem tehet szívességet a fő ellenségnek kikiáltott Soros György egyetemének - ez egyértelmű a kormányoldalon. Arról nem is beszélve, hogy aki kiáll a CEU és a tanszabadság mellett, saját magát rajzolja bele az ellenségek, a "Soros-CEU-bevándorláspártiak halmazába.”

További belföldi híreink