Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-08-14 06:36:00

Az MTA visszakaphatja a 28 milliárdot, de komoly feltételekkel

Az atv.hu-hoz eljutott hírek szerint az MTA visszakaphatja a 28 milliárd fölött a rendelkezési jogot, ha kész egy kompromisszumos megoldásra: eszerint az Akadémia új "menedzsmentjébe" - paritásos alapon - kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben e testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról, a liberálisnak bélyegzett genderkutatási pénzekről is. De az Akadémiának az "aktuálpolitizálástól" is vissza kellene térnie a „bölcs semlegességhez”.

Az MTA visszakaphatja a 28 milliárdot, de komoly feltételekkel

Valószínűleg csak szeptemberben veszi fel az Akadémia a 28 milliárdos konfliktus után a megszakadt tárgyalások fonalát Palkovics László innovációs miniszterrel. S bár egy áthallásos akadémiai Facebook poszt borzolta a múlt héten a kedélyeket – amely arról szólt, hogyan próbálták a kommunista érában megszüntetni az Akadémiát - az MTA elnökségének nemrégiben kiadott közleménye szerint akár kompromisszumos megoldás is születhet - legalábbis az optimista verzió szerint.

Az MTA elnökségének közleménye tartalmazott ugyanis egy olyan pontot, hogy az Akadémia számára - a magyar viszonyokra hangolva -, elfogadható lenne a német Max Planck modell. Freund Tamás agykutató beszélt is erről, az ö interpretációjában a Planck-formula elsősorban azt jelentené, hogy a jövőben az MTA-t egy német szövetségi típusú szenátus vezetné, és ebben a testületben miniszterek, államtitkárok is helyet kaphatnának.

Kormányzati forrásaink mindezt úgy konkretizálták az atv.hu-nak, hogy

ha a Max Planck működése lesz a modell, akkor létre kell hozni egy testületet - ez lehet alapítvány, vagy az Akadémiának a testülete is -, amelybe egyik oldalról a tudóstársadalom, másrészről pedig a kormány delegálna tagokat. 

Így ez a testület egy "fölérendelt szereplő" lenne, és az Akadémia és az kormány delegáltjai közösen döntenek az akadémiai intézményekről. "Így, amikor a következő kétéves időszaknak a finanszírozásáról döntenek, arról is tudnak határozni, hogy az előző időszak alapján a későbbiekben mi történjen". Azaz, közösen határoznak a kutatásfinanszírozásról, az igazgatók kinevezéséről, felmentéséről, értékeléséről, a stratégiai terv elfogadásáról, a kétévente történő értékelésről vagy az egy független testület általi értékelésnek az értelmezéséről - részletezte az új akadémiai "menedzsment" működését magas rangú forrásunk.

Ami a kormány számára rendkívül lényeges: ez a testület/menedzsment paritásos alapon működő szervezet lenne. Forrásunk szerint nem miniszterek és államtitkárok vagy minisztériumi főosztályvezetők, hanem többnyire tudós emberek lennének a kormánydelegáltak is. Tehát azonos számban ülnének benne MTA-tudósok és kormánydelegáltak. Arról is ebben a felállásban döntenének, hogy ki legyen az akadémiai "Max Planck Intézet" főigazgatója.

"Ha ez a modell megvalósul, akkor a kutatásfinanszírozásnál is megvalósulna egy igazi társadalmi kontroll. És ez már elvenné az élét annak a konfliktusnak, amiből az egész vita indult. Tehát ez egy értelmes működés lehetne" - mondta egy kormányzati forrás. Így az MTA-pénzek fölötti teljes diszponálás visszakerülne az MTA-hoz a Palkovics László vezette innovációs tárcától. Ezzel gyakorlatilag azt a felelősséget, ami az Akadémia elnökségének a vállán volt eddig, a jövőben erre az új, paritásos "menedzsmentre" delegálnák - tette hozzá forrásunk.

A kormányban úgy látják, hogy ez a fajta működés az akadémiai kutatóintézeteknek is alapvetően fontos lenne, hiszen ők nemzetközi területen "fociznak", és ilyen értelemben nekik transzparensnek kell lenni. Egy ilyen működési modell mindenkinek jó lenne, ezzel ugyanis megteremtődik annak is a feltétele, hogy hosszú távon lehet tervezni, mert lesz egy alapfinanszírozás és a kutatást is finanszírozzák - mondják a kormányoldalon, hozzátéve, hogy a finanszírozás ez esetben azért is kerülhetne vissza az Akadémiához, mert lényeges különbség, hogy most "aki a pénzt adja, az állam/ a kormány nem jelenik meg az Akadémia vezetésében, míg a német Max Planck intézetek irányításában igen, és ez lényeges különbség".

Fideszes jogi forrásaink szerint ehhez törvényt kell módosítani. De "áthidalólag", lehet, hogy egy miniszteri rendelet is elég lenne.

"Az Akadémiának nem dolga az aktuálpolitizálás"

A Magyar Tudományos Akadémiának sokfajta funkciója van, de alapvetően a magyar társadalomnak a legfőbb "tanácsadó" testülete, "legbölcsebb szervezete". Ezt a funkciót kellene erősíteni és kevéssé kéne az aktuálpolitikába beszállni a Tudományos Akadémiának - ezt sérelmezik is a kormányban. A tudomány az egy nagyon fontos dolog, de az aktuálpolitika nem feladata az Akadémiának - szögezte le forrásunk, aki szerint ezt a Kötcsére járó tudós világ szereplőinek is tudniuk kell.

A kormányban azt nem tartják szerencsésnek, hogy - állításuk szerint - az elmúlt négy-öt évben "az Akadémia folyamatosan tolódik bele egy olyan helyzetbe, amit előtte soha nem csinált. 

Korábbi ciklusokban, ha megkérdezték az Akadémiát, akkor elmondta szakmai alapon a véleményét, például a vörösiszap-katasztrófáról, vagy a gazdasági válságról, akkor éppen Gyurcsány volt a miniszterelnök. De nem politizált". Arra, hogy valójában mit jelent az MTA aktuálpolitizálása, az a válasz: a kormányoldalon például azt is nehezményezik, hogy a duális képzésről A kormány nem érti a duális képzés lényegét címmel jelent meg egy tudományos mű.

De az is egy politikai állásfoglalás, hogy amikor végre az Akadémia is foglalkozott a migrációval, az volt a konklúziója, hogy a migrációból kell megoldani a kormánynak a népesedéspolitikát - sorolják. "Az Akadémia kutasson, formáljon véleményt, aztán a politika, a képviselők, akiket megválasztottak, majd eldöntik, hogy ebből mi következik. Glatz Ferenc vagy Pálinkás József elnöksége idején az Akadémia nem politizált" - forrásunk szerint ide, erre a politikai semlegességre kellene a mostani MTA-nak visszatérni. Ha most az MTA politikai szerepet vállal, akkor az akadémikusok óhatatlanul részesei lesznek egy olyan játéknak, amiben viszont nem erősek - tették hozzá. Forrásaink állítása szerint az normális, hogy azzal nincs baj, hogy vannak liberális vagy konzervatív akadémikusok, de az MTA mint testület ne politizáljon. Arra, hogy miben merül ki, hogy politizál az Akadémia, a kormányoldalon a Stádium 28 kört hozzák fel, mert abban akadémikusok is vannak. És az egyik, a kör által szervezett szakmai fórumon, ami az MTA egyik épületében volt, "nagyon csúnya kormányellenes hangulat alakult ki" - emlékeztetnek, hozzátéve: Széchenyi alapvetéseiből nem következik, hogy politizálnia kellene az MTA-nak. Ez szereptévesztés - mondják.

Munkatársunk kérdésére, hogy ha a Max Planck-szerű irányítási és működési modell megvalósul az Akadémián, akkor a társadalomkutatásokat - amiket listázott a Figyelő, liberálisnak nevezve a gender típusú és más nemi indentitással kapcsolatos kutatásokat -, jóval kisebb arányban finanszírozzák-e majd, azt a választ kaptuk: azt kell eldönteni majd, hogy ezek a kutatások, valóban olyan magas színvonalúak-e, vagy valóban annyira hasznosak társadalmilag, hogy ezt finanszírozni kell. Vagy ha egyik követelményt sem elégítik ki, akkor meg kell fontolni, lehet, hogy ezeket a kutatásokat nem kell finanszírozni. Mivel paritásos szervezet a cél, bízni kell abban, hogy ha felállna ez az új MTA "menedzsment", akkor bölcs döntéseket hoz majd - mondta végül forrásunk.

További belföldi híreink