Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-07-19 05:10:00

Jogsértések, kártérítési per: külföldre vinné autista gyermekét a család

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság is annak a családnak adott igazat, akik úgy vélik: autista fiuk nem kapott megfelelő ellátást az oktatási intézményben. Hiába költöztek át az ország keleti feléből a nyugatiba, és ígérte meg az ottani iskolaigazgató, hogy mindent megkap az autista fiú, megfelelő gyógypedagógus sem állt rendelkezésre.

Jogsértések, kártérítési per: külföldre vinné autista gyermekét a család

Keletről nyugatra, a helyzet viszont változatlan

Sosem könnyű tartósan fogyatékos gyermeket nevelni, kiváltképp, hogyha az oktatási és szociális rendszer sincs rá teljes mértékben felkészülve. Az atv.hu egy olyan családdal beszélt, akik autista gyerekük boldogulása miatt hagynák itt az országot, és költöznének Angliába.

Sándor Zsolt családja az ország keleti részében élt, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, majd – részben azért, hogy a most 15 éves autista fiuk megfelelő oktatást tudjon kapni – nyugatra, Győr-Moson-Sopron megyébe költöztek át, abban reménykedve, hogy esetleg ott jobbak a körülmények, és gyermeke a megfelelő fejlesztésben részesülhet majd. Itt először egy kistelepülésen lévő átlagos iskolába került át, ahol három évet töltött. Az édesapa hozzátette: az igazgató már az átkerülés előtt megígérte, hogy a fejlesztése rendben lesz, és bár az iskola alapító okiratában szerepel, hogy autista gyermeket felvehetnek, mégsem mentek rendben a dolgok, majd a második ott töltött évtől vált nyilvánvaló számukra, hogy valamit lépniük kellene.

Jogsértések sorát állapította meg az Egyenlő Bánásmód Hatóság

Több fórumhoz fordultak ezt követően, az iskolaigazgatóhoz, vagy éppen a szakszolgálatokhoz, de mindannyiszor falakba ütköztek. Végül 2014-ben fordultak az Egyenlő bánásmód Hatósághoz, amely végül megállapította, hogy az iskola, a pedagógiai szakszolgálat és a tankerület is jogsértést követett el a fiúval szemben, továbbá kimondta: az adott intézmények megsértették az egyenlő bánásmód követelményét. A bíróságon az is kiderült – mesélte az édesapa –, hogy fiával nem olyan pedagógus foglalkozott, mint amilyennek kellett volna, hiszen a diplomája sem volt meg, miközben úgy költöztek át az ország nyugati részére, hogy autista gyermekének szakértői véleménye pontosan kimondta, hogy mire van szüksége.

Az iskola végül – noha készségesen fogadta a fiút – magántanulói státusba tette át. Miután az Egyenlő Bánásmód Hatóság igazat adott a családnak, most a győri bíróságon folyik kártérítési per az érintett intézmények ellen, méghozzá az elmaradt oktatásai miatt. Közben a fiú átkerült egy speciális iskolába, ahol kimondottan autista csoportba jár – folytatta Sándor Zsolt. Az elmúlt négy évet már itt töltötte, ennek ellenére ebben az iskolában sem kapja meg azt szerinte, amire szüksége lenne.

A családfő azt is elmondta: fiát már többször megbuktatták, amiért nem tud írni és számolni, ami azért furcsa, mert az iskola állapota ismeretében vállalta oktatását. Úgy véli, sokkal inkább a fejlesztését kellett volna elősegíteni, vagyis azt, hogyan tudja magát úgy-ahogy ellátni, tekintve, hogy édesanyja ápolja otthon, és iskolába is csak pár órát jár, egyrészt, hogy fejlesztése haladjon, másrészt, hogy emberek között legyen és szocializálódjon. Mindeközben a speciális iskolában is buktatták a fiút a hiányzásai miatt. A család ezt megfellebbezte, majd egy szakértő kimondta: a fiatal tudja azt, amit tudnia kell. Kiemelte: azért harcolnak, és az a céljuk, hogy ismerjék el gyermekük súlyos állapotát, és annak megfelelően kapjon ellátást.

Sándor Zsolt és családja a fenti eseményeket követően döntöttek úgy, hogy talán érdemes lenne Angliában megpróbálniuk új életet kezdeniük, az ottani fejlesztésről ugyanis pozitívumokat hallottak. Miközben az itthoni tapasztalatait a családfő úgy összegezte: az állam inkább eldugná a fiához hasonló súlyos autistákat, mert egyrészt szakemberek sincsenek, illetve felkészültségben is hiányosságok vannak. Hiába írják elő ugyanis a jogszabályok azt, hogy minden gyereknek az állapotának megfelelő oktatást kell kapnia, az a probléma szerinte, azok betartására most nincs esély.

az autizmus világnapján / fotó: mtiAz autizmus világnapján / Fotó: MTI

Kevés autizmusra szakosodott gyógypedagógus van

Hogy egyedi esetről van-e szó, arról az Autisták Országos Szövetségének elnökénél érdeklődtünk. Kővári Edit elmondta: számos hasonló, jogsértéssel kapcsolatos ügyük van, és úgy véli, hogy általános, rendszerszintű és összetett problémáról beszélhetünk. Mint mondta, a fogyatékossággal élők csoportja heterogén, ebből adódik, hogy mindenkihez más tudásra és eszközre van szükség.

Másrészről persze az is elmondható, hogy maguk a gyógypedagógusokat sem lehet homogén csoportnak tekinteni: van, aki mozgássérülteknek tud segíteni, van, aki autista gyermekeknek, illetve olyan is, aki a tanulási zavarokkal küzdőnek nyújt segítséget, és persze vannak további speciális ismeretek is. A problémát Kővári Edit elsősorban abban látja – a történetből kiindulva –, hogy nincs elég szakember, aki kimondottan az autista spektrummal küzdők fejlesztésére szakosodott volna. Persze a probléma sokrétű, így az is kérdés lehet, hogy a fenntartó biztosít-e elegendő státust az iskolán belül, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy alkalmaznának szakembert, de nem találnak. Az is előfordul ugyanakkor – folytatta az elnök –, hogy az egyéni fejlesztések csoportosan történnek, aminek egyik oka talán a meglévő szakemberek túlterhelése lehet.

Noha sokat léptünk előre az utóbbi évtizedekben, a helyzet nem megnyugtató – ezt már az Autizmus Alapítvány közölte, arra reagálva, hogy a hazai autizmus-ellátórendszer fejlesztése „fontos” és „aktuális” feladat. Úgy vélik, hogy az autizmus-specifikus fejlesztés nem csak szakembert, de szaktudást is igényel, csakhogy egyelőre – ezzel szemben – az autizmusban képzett szakemberek elérhetősége nem felel meg a valós szükségleteknek. Példát is hoztak az érthetőségre: a felsőoktatásban csak 2009 óta létezik diplomával záruló autizmus-specifikus képzés a gyógypedagógusok számára, vagyis könnyen elképzelhető, hogy szakemberhiány van az „ágazatban”.

Több mint duplájára emelkedett az autisták száma az elmúlt öt évben

Kerestük a Klebelsberg Központot is, ugyan a gyógypedagógiai ellátottság szerintük is javult, azt nem tagadták, hogy további intézkedésekre lesz szükség az elkövetkező években, annak érdekében, hogy mindenkinek a megfelelő pedagógus álljon a rendelkezésére. Véleményük szerint az intézményeket érintő feladatszervezési nehézség abból adódik, hogy az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált tanulók száma 2013 és 2018 között mintegy 70%-kal emelkedett országosan, viszont a gyógypedagógus képzést elkezdők száma csak ezt követően indulhatott emelkedésnek. Az utóbbi években viszont utóbbiak száma megduplázódott, köszönhetően az eddigi, erre irányuló törekvéseknek.

További belföldi híreink