Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-05-16 12:29:00

Miről vitatkoznak már megint a zsidók? A Mazsihisz megújulása

A zsidó közélet felbolydult, és ez jó, mert ami nem bolydul fel időről-időre, az nem él. A belső vitákat övező hallgatásunk azonban nem szerencsés, tartozunk azzal a közvéleménynek, hogy elmondjuk, mi történik. Heisler András Mazsihisz-elnök írása az atv.hu számára.

Miről vitatkoznak már megint a zsidók? A Mazsihisz megújulása

A hagyományos egyházak vallási élete folyamatosan gyengül, nem csak Magyarországon, de szerte Európában is. Szembe kell néznünk a valósággal, az elmúlt negyedszázadban mi sem tudtunk ezzel a tendenciával mit kezdeni. Ebben a helyzetben sokunkban megfogalmazódott a változás iránti igény. Éppen e változás igenlésének szándékával fogadta el a Mazsihisz közgyűlése a „változó világra nyitott zsidóság” stratégiáját, azt, hogy a neológ zsidóságon belüli sokszínűséget értéknek tekintő, új szemlélettel kíván dolgozni. A változás elvi alapja: nyitni kell a társadalom felé, és meg kell tudni szólítani a közösségünktől eltávolodott zsidókat. Minden változást viták kísérnek, amelyekről az országos sajtó is beszámolt, ezek lényegét szeretném tisztázni.

1.    Az ortodoxok kiválása

Ennek oka egyértelműen gazdasági természetű, csak időben esik egybe a többi fejleménnyel.
Éveken át nyújtottunk az ortodoxiának különböző anyagi segítséget, kölcsönöket adtunk, vissza nem fizetendő támogatásokat szavazott meg közösségünk. Tartozásuk egyre csak nőtt a Mazsihisz felé, ezért a Szövetség vezetése úgy döntött, hogy csak akkor ad újabb pénzügyi támogatást, ha az átláthatatlan gazdasági folyamataikba betekintést engednek. Készek vagyunk segíteni, de betekintést kérünk, magyarán szeretnénk tudni, pontosan mire adunk pénzt. A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség ebben nem volt partnerünk. Kirívó példa az ortodoxia Wesselényi utcai iskolája, amely jelenleg fenntarthatatlan körülmények között működik, a MAOIH azonban ragaszkodik a változatlan feltételek melletti fenntartásához. Az iskola épülete a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) tulajdona, az ortodoxia hosszú távú hasznosításra kapta meg. Jelenleg mikrolétszámú, néhány fős osztályaik vannak, a tizenkétosztályos iskolához illeszkedő tanári karral. Így képtelenség gazdálkodni, a helyzet változást igényelne, ortodox testvéreink azonban itt sem engedtek beleszólást dolgaikba.  

A MAOIH erre a konfliktusra hivatkozva tavaly felfüggesztette működését a Szövetségen belül, nem jöttek el a közgyűléseinkre és nem vettek részt a vezetőség munkájában. Súlyukra jellemző, hogy ezt a különös bojkottjukat sem szervezetünk, sem a társadalom még csak észre sem vette.  Formálisan csak idén léptek ki a Mazsihiszből. Fájlaljuk döntésüket, és féltjük őket, mert kevesen vannak, és ennyire csekély súllyal rendelkeznek. Döntésüket rossznak tartom, a Szövetségen belül volna a helyük. Mi nyitottak vagyunk, de jelentős részben közpénzből gazdálkodunk, a közösségi forrásokkal nem lehetünk nagyvonalúak.

2.    Az Országos Főrabbi lemondása

A főrabbi úr lebegteti lemondásának okait, nem nyilatkozik döntése igazi hátteréről, és az ezzel kapcsolatos találgatásokat nem kommentálja. Pedig kár hagyni, hogy terjedjenek a pletykák. Én a nyílt beszéd híve vagyok, esélyt kell teremteni arra, hogy tisztázzuk a helyzetet. Amíg Frölich főrabbi úr nem szólal meg, csak sejtésekre lehet hagyatkozni. Abban azonban biztos vagyok, hogy az alapvető problémája a Mazsihisz új stratégiájával kapcsolatos. Nem csak a Mazsihisz közgyűlése, de rabbijaink közül is többen hitet tettek amellett, hogy liberálisabb vallásgyakorlatnak is lehet létjogosultsága, éppen a változó világra való nyitottság okán.

Elnökként azonban nem érzem magam fölhatalmazva arra, hogy ezt a vitát eldöntsem. Ha egy zsidó szervezetben többféle vallási nézet van jelen egy időben, akkor a világi vezetésnek az a feladata, hogy a források megszerzésével, elosztásával és a szervezet érdekképviseleti munkájával egyformán biztosítsa a hátteret működésükhöz, nincs joga válogatni köztük. Márpedig az elfogadott közgyűlési határozat alapján mi olyan szervezetet vagyunk, amely a neológia többféle irányzatának működését támogatja.

A Rabbitestület döntése szerint az Országos Főrabbi posztját átmenetileg nem tölti be senki. Abban a párbeszédben, amelyik a neológia jövőjéről szól, mindenki egyformán számít.

3.    A Rabbiképző új rektora

Az országos főrabbi lemondását közvetlenül megelőző esemény az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektorválasztása volt Két jelölt indult, az egyik egy kiváló közösségszervező rabbi, a másik egy tekintélyes életművű világi tudós volt. A Mazsihisz világi vezetése úgy döntött, hogy a komoly tudományos publikációs listával, és jelentős egyetemszervezői tapasztalatokkal rendelkező jelöltet, a nem rabbi Vajda Károlyt támogatja. A Mazsihisz megújulásának ez is fontos része: a pozíciókat az adott poszton szükséges szakértelem alapján lehet elnyerni, kapcsolatok, idejétmúlt hagyományok – hogy a rengeteg világi képzést is működtető egyetemet csak rabbi vezetheti – nem számítanak többé, a világ számos rabbiképző intézetének nem rabbi a vezetője.

4.    A Budapesti Zsidó Hitközség mint önálló egyház

A BZSH elöljárói szeretnék visszakapni azt az önálló egyházi státuszt, amellyel 2011-et megelőzően, vagyis az új egyházi törvény megszületése előtt rendelkeztek. Állításuk szerint eszük ágában sincs kiválni a Mazsihiszből, a lépés nem ezt készíti elő. Más magyarázatot azonban senki nem tudott még kitalálni, hiszen nincs egyetlen értelmes érv sem arra, mi indokolná a változtatást, milyen előnyökkel járna. Ebben is csak találgatni lehet, döntésük kockázatai azonban mérhetetlenül nagyok. A BZSH ma is önálló jogi személy, önálló döntési hatáskörrel, teljes függetlenséggel. Az egyházi státuszra vonatkozó jogosítványát a Mazsihisztől automatikusan megkapja, annak minden előnyével és lehetőségével. A BZSH önállóságát ma sem korlátozza semmi. A magyarországi zsidóságnak azonban az egység és nem a megosztottság irányába kell mozdulnia. A BZSH működését nem az elöljárói szándékkal megváltoztatott státusszal, hanem gyakorlati, operatív munkával, intézményeik működésének rendbetételével, koordinált programszervezéssel, vagy akár a rabbik közötti párbeszéd elmélyítésével lehet javítani. A BZSH elöljáróinak meggondolatlan javaslata a közösségünk megosztásához vezet, ami drasztikusan gyengíti érdekképviseletünket.

Összességében igen, tagadhatatlanul komoly vitáink vannak. De az érvek elhallgatása, a folyosói pletykák, vagy a városi legendák képzése rossz út. A nyílt érvelés, döntéseink okainak feltárása nem megkerülhető.    

Mindenesetre a megindult változások örömteliek és a közösségi akaratot fejezik ki és természetes, ha viták övezik őket.

Minden stratégiai döntésünket nagy többséggel jóváhagyta a Mazsihisz Közgyűlése. Az OR-ZSÉ-t a nemzetközi tudományos színtéren is jelenlévő szakember fogja vezetni, mert az intézmények működésének professzionalizálódnia kell, a sokszínű, mindenkit integráló zsidó közösség felépítése pedig helyes célkitűzés, a sokszínűség esélyt ad arra, hogy mindenki megtalálhassa közösségünkben a helyét.
 
atv.hu

További belföldi híreink