Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-02-23 06:58:00

Ezért marad álom a saját lakás az átlagember számára

Noha vidéken még van némi esély arra, hogy a családok lakáshoz jussanak a családi otthonteremtési kedvezménynek (CSOK) köszönhetően, Budapesten ez lehetetlen – mondta az ATV Start című műsorban a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Molnár László úgy véli, az államnak területi alapon kellene kategorizálni a CSOK-ot. Hozzátette: az idén valószínűleg tetőzni fog a lakásár-emelkedés, de azt sem tartja kizártnak, hogy csökkenés álljon be.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) hatásaival foglalkozott a legutóbbi kutatásában. Ebben rámutattak arra, hogy a CSOK 2015-ös bevezetése és a lakáspiaci áfa 2016-os csökkentése óta jelentős áremelkedés történt az ingatlanpiacon.

A használt lakások estében a budapestiek jártak a legrosszabbul az elmúlt évek árváltozásai miatt.

A három gyerek után felvehető CSOK több mint 3-szorosával, 7,2 millió forinttal nőtt egy átlagos, 60 négyzetméteres használt budapesti ingatlan ára. Magyarul: a legmagasabb összegű támogatás is kevesebb, mint 10 százalékát fedezi egy átlagos, használt fővárosi ingatlan árának. A megyeszékhelyeken viszont majdnem a dupláját adja a CSOK a lakásáraknak, egész pontosan 18 százalékot.

Az új lakások esetén is hasonló a helyzet. A budapestiek ismét „szívtak”, mert a 10 millió forintos CSOK kétharmadát felemésztette a lakásárak emelkedése. A megyeszékhelyeknél ez az arány 34 százalék volt, míg a városok és községek esetében a 20 százalékot haladta meg. 2017-ben tehát egy új építésű lakás árának harmadát fedezte a 3 gyerekes CSOK Budapesten, a többi településtípus esetén pedig a felét haladta meg.

Van, ahol nagyon hasznos

Ketté kell választani ezt az intézkedést: van a használt lakás CSOK és az új lakás CSOK – erről már a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója beszélt az ATV Start című műsorban. Molnár László szerint az előbbit illetően a községekben még van pozitív hatás. A kistelepüléseken még mindig lehetővé teszi a családi otthonteremtési kedvezmény, hogy önálló ingatlanhoz jussanak belőle, vagy legalábbis nagyobb részét tudják belőle finanszírozni. A városokban viszont ez már nem annyira igaz, a megyei jogú városokban annyira sem, a fővárosban pedig már egyáltalán nem igaz.

A kérdésre, hogy a CSOK hozzájárult-e a lakásárak emelkedéséhez, a vezérigazgató úgy fogalmazott, hogy „nyilván igen, de ez inkább az elejére volt jellemző, a 2015-16-os évre”. Emlékeztetett: 2016-ban elindult az EU-s pályázatok dömpingje, az építőipar pedig „rávetette magát” azokra. Ahogyan fogalmazott: az állam abban volt érdekelt, hogy minél drágábban építsenek, ezzel is kimutatva a pénzköltést, ilyen esetben pedig vastagon fognak a ceruzák. Ebből következik, hogy a lakásépítésnél is vastag lesz a ceruza. A CSOK által elindított áremelkedés így felgyorsult az uniós támogatások hatására.

Hiába mérséklődött az új lakások áfája közben 5 százalékra, ennek ellenére áruk 12 százalékkal nőtt, így összességében 30 százalékos emelkedés ment végbe az új lakások piacán.

Molnár szerint ennek egyik oka a szakmunkás minimálbér. Két év alatt ugyanis „rendkívüli mértékben” emelkedett meg, mint ahogyan a minimálbér is. Noha a szürke foglalkoztatás még mindig jelen van az építőiparban, de figyelnek arra, hogy legális foglalkoztatás is legyen, így a költségek is emelkedtek. Az építőanyag-ipar szerepéhez hozzátette: ha ugyanannyi kapacitásom van, de „rohannak hozzám a vevők, hogy vigyék a téglát, a cementet, akkor persze, hogy felemelem az árat, főleg úgy, hogy tíz évig nem emelhettem”.

Differenciált CSOK a megoldás?

Az állam sokat tehet – jelentette ki a vezérigazgató arra reagálva, hogy a legmagasabb támogatás sem elég Budapesten egy új lakás megvételéhez, de még a feléhez sem. De mi lenne a megoldás? Az, ha az állam területi differenciáltságot vezetne be. Úgy véli, hogy Budapesten más CSOK-ra lenne szükség, mint Miskolcon vagy Pécsen. Területi alapon kellene különböző kategóriákat felállítani. Noha nem akar jósolni, de úgy véli, hogy a lakásár-emelkedés lassan a csúcshoz közelít.

Szerinte idén fog valószínűleg tetőzni, de azt sem zárja ki, hogy akár csökkenésnek is induljanak az árak.

Molnár László arról is beszélt, hogy az új lakások egy része még nincs eladva, ezért előbb-utóbb verseny lesz. 2019 végével pedig az 5 százalékos áfa is bizonytalanná válik, hiszen nem biztos, hogy megmarad. Eltörlése esetén viszont az akkor futó projekteket nagy árengedménnyel kellene eladni, hiszen a 20 százalékos növekedést (27%-ről mérséklődött 5-re) senki nem nyelné be. A tavalyi 13 százalékos bruttó béremelkedés is jól hangzik, de ennek alapja a minimálbér-emelés volt. A minimálbéresek szintjén 15-25 százalékkal emelkedhettek a bérek, de ez a szakmunkások esetében is húszezer forintot jelentett havonta, ami egy évben 240 ezer forintot tesz ki. Ugyanakkor a lakásárak egy év alatt tudnak emelkedni kétmillió forintot is. Vagyis: nem közeledtek, inkább távolodtak a lakásárak az átlagembertől.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink