Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2017-02-10 10:36:00

Csíki sör vs. Heineken: A magyar sörszakmának vitája van Lázárral

A hazai sörpiac azon szegmense, ahová a román bíróság által betiltott és azóta átkeresztelt Igazi Csíki Sör pozícionálja magát, egyáltalán nincs elájulva attól a felhajtástól, amely jobboldalon, és főleg széljobbon övezi az erdélyi nedű ügyét. És nem azért, mert irigyek vagy nemzetietlenek lennének, hanem mert a székely-román csörte mementójává emelt terméket valójában nem annak tartják, aminek látszik.

Csíki sör vs. Heineken: A magyar sörszakmának vitája van Lázárral

Miután a marosvásárhelyi táblabíróság jogerősen betiltotta az Igazi Csíki Sör gyártását, a tulajdonos Lixid Project Kft. alapítója, Lénárd András narrációjának köszönhetően („ki kell mondani, ez az ítélet tulajdonképpen egy székelyföldi magyar cég elleni támadás”) nemzetpolitikai szintre emelkedett a termék ügye. Az Igazi Csíki Sör gyártója a Heineken Romániával keveredett névhasználati vitába, és a tényekhez hozzátartozik, hogy a holland multi már 2003 óta forgalmazta a Csíkszerdában gyártott Ciuc premium-ot (Csíki prémium), amelyet az erdélyi magyarok csak csíki sörként emlegettek, egészen a 2014. novemberében felbukkant Igazi Csíki Sör piacra dobásáig.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Csíki Sör Manufaktúra tisztességtelen, megtévesztő eszközt használt az üzleti versenyben, és egy hónapot adott számukra, hogy a kifogásolt néven megvásárolható termékét kivonják a kereskedelmi forgalomból. Tehát nem arról van szó, hogy gyártósorostól, terjesztői hálózatostól mindent be kellene zúzniuk, hanem hogy át kell címkézniük a továbbra is ugyanazt a príma sört tartalmazó palackjaikat. A gyártó Lixid Project Kft. már be is jelentette, hogy Igazi Tiltott Sör néven forgalmazza tovább a népszerű készítményt. Ha pedig sikerül érvényt szerezni az Európai Márkahivatal tavaly decemberi döntésének, akkor a márka használati joga nemsokára ismét őket illet majd meg Romániában.

Román-magyar rangadó

Itthon azonnal bojkott-cunami indult, és a kormányoldal a Jobbikkal és „csatolt szerveivel” versenyben igyekezett támogatásáról biztosítani a székely vállalkozást. Vona Gáborék ébredtek először és Magyar Zoltán, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője a magyar néppel szembeni arrogáns lépésként hivatkozott a román bíróság döntésére, azt is szóvá téve, hogy a Heineken egy korábbi beadványában Székelyföld létezését is megkérdőjelezte. A párttól pár éve elköszönt volt országgyűlési képviselő, Bertha Szilvia szimpátia-demonstrációt szervezett a gyártó mellett és kétezer üveg ingyen csíki sörrel verbuválta a csatlakozókat.

Hódmezővásárhely önkormányzata szintén a Heineken-termékek bojkottját javasolta egy közgyűlési határozatában, melyet az ülésen a térség országgyűlési képviselőjeként jelenlévő Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter is támogatott. A város a polgárai mellett a szeszesital-kereskedelemmel, árusítással foglalkozókat, vendéglátóipari tevékenységet folytatókat is csatlakozásra ösztönözte. A Heineken Hungária Zrt. üzemi tanácsa ugyanakkor mérlegelésre kért mindenki, a bojkottot kiváltó esemény ugyanis szerintük teljesen független a magyarországi vállalattól, mégis érinti annak mintegy ötszáz magyar dolgozóját, és több ezer hazai vendéglátóst, bolti partnert, beszállítót.

És ha már Lázár, akkor az általa vezetett tárca is artikulálta álláspontját. Úgy vélik, a Heineken a román hatóságokkal együttműködésben lehetetlenít el egy magyar márkát, ami azért is elfogadhatatlan, mert a két évvel ezelőtt megkötött stratégiai partnerség erre nem adott felhatalmazást a cégnek. Vagyis a magyar kormánnyal kötött együttműködés kizárja, hogy a cég Romániában egy magyar márkát pereljen. „Senki nem gondolhatja komolyan, hogy a Heineken ne tudná, mit jelent a román hatóságok előtt magyarnak lenni, Erdélyben magyar terméket gyártani” – írja közleményében a Miniszterelnökség.

Ezt mondják a sörösök

Érdekes tapasztalatra tettünk szert, amikor az Igazi Csíki Sörről kérdeztük a hazai sörpiac azon szegmensének képviselőit, ahová Lénárd András pozícionálja termékét. A Sörszövetség például sem tájékoztatást nem tudott adni, sem véleményt nem kívánt formálni a témában, és a nagyjából 60 kisüzemi, illetve kézműves sörfőzdét tömörítő szakma két meghatározó magyar szereplője is csak hangsúlyozottan név nélkül állt kötélnek.

Egybehangzóan azt állították lapunknak, hogy olyannyira átpolitizált, tévedésekkel és hazugságokkal terhelt a téma – amely egyébként szerintük nem is a kézműves sörök világához tartozik –, hogy egyrészt nem kívánnak hozzájárulni annak az őrületnek a fokozódásához, amely az ügy kapcsán kibontakozott, másrészt nem szeretnék, ha amiatt hazaárulóznák le őket, mert a főáramú narratívához képest egy másik valóságértelmezést tesznek magukévá. Pláne, hogy a sörmárka netes posztjaiból pillanatok alatt szentírás lesz, és a kétkedők könnyen magukra haragíthatják a rajongótábort.

Egyedül Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke vállalta névvel nyilatkozatát, és rögtön le is szögezte, hogy kitűnő kapcsolatot ápol az Igazi Csíki Sör tulajdonosával és sörmesterével is. Kicsit most rájuk jár a rúd, de túl fogják élni – mondja, és úgy véli, majd az idő eldönti, vajon konfrontatív üzletpolitikájuk beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. A román bíróság döntése nyomán beindult hazai Heineken bojkottal viszont nem ért egyet, és szerinte az ügynek leginkább a politika illetéktelen beavatkozása árt.

Kik az igazi kézművesek?

A sajátos üzletpolitikát említette egyik névtelenséget kérő kisüzemi sörfőzde-tulajdonos forrásunk is az Igazi Csíki Sörrel kapcsolatban. Konkrétan úgy fogalmazott: az utóbbi idők legsikeresebb termékmarketingjét mutatták be, amely etikátlan és szemérmetlen, de kétségkívül zseniális. Azzal, hogy kijátszották a „székely kártyát”, szerinte átléptek egy határt, olyan érzelmi azonosulást társítva termékükhöz, amely korábban ismeretlen volt a sörpiacon. Ahogyan a többi versenytárssal szemben meghatározott PR-startégia is, hiszen Lénárd András tavaly nyáron azt nyilatkozta, hogy: „Romániában és Magyarországon mi gyártjuk az egyetlen igazán kézműves sört”.

Forrásunk úgy látja, a Lixid Project Kft. alapítójának állításai közül, nem csak ez utóbbi nem felel meg a valóságnak, hanem több másik sem. Így például szerinte nem igaz, hogy a román bíróság ítéletéből következően a jogerő beállta után 30 napon belül meg kell semmisíteni a csíkszentsimoni sörgyár berendezéseit: valójában az átcímkézéssel zökkenőmentesen tudnak tovább gyártani. A másik probléma az eddig az Igazi Csíki Sör címkéjén található „100% homebrew” felirattal van, ami ugye azt jelenti, hogy házi készítésű főzetről van szó. Ha azonban ez igaz lenne, akkor a vonatkozó jogszabályok szerint évente legfeljebb ezer litert állíthatnának elő belőle, és azt sem hozhatnák kereskedelmi forgalomba.

Ami kézműves manufaktúra titulust, vagy a kisüzemi jelleget illeti, sörszakértő forrásunknak ezzel is vitája van, mivel Magyarországon a 20 ezer hektó/év kapacitás alatt teljesítő sörfőzdék számítanak kisüzemnek. Dorozsmai Endre gasztrokritikus – aki nem mellesleg csíki sör rajongó – a következőket írja erről: „Valaki, aki teríteni tudja Erdélyt és Magyarországot a sörével, akinek a kapacitása nagyobb, mint több ezer tényleges kézműves főzőé együttvéve, az ne nevezze a maga termékét ’igazi kézművesnek’, mikor tudhatja, hogy nem az. (…) Ez az állítás kétszeresen hamis, hisz pont azok kézművességét tagadja, akik joggal használhatják e megjelölést”.

Hungarikumnak szánják

És van itt még valami zavarba ejtő, ami a román-magyar párharc olvasatban sem hagyható figyelmen kívül: a kisüzemi szegmens íratlan szabálya – mondják a kézműves „sörészek” –, hogy nem engednek külföldi nagybefektetőt maguk közé, mert akkor elveszítenék azt a szellemiséget, amelynek ápolására fölesküdtek. Márpedig nem csak ők tudják úgy, de az Átlátszó.hu erdélyi mutációja ki is nyomozta, hogy a csíkszentsimoni cégnek, akárcsak a Heinekennek, holland tulajdonosa (is) van.

Az Igazi Csíki Sör honlapján azt olvashatjuk, hogy a manufaktúra „helyi többségi tulajdonban” van, ám a 2013 októberében bejegyzett Lixid Project kft-t – legalábbis a tényfeltáró cikk 2015. júliusi megjelenésekor még – fele-fele arányban birtokolta Lénárd András vállalkozó, valamint egy holland cég, a Lixid Holding BV, s mindketten az említett arányban járultak hozzá a 100 ezer eurós alaptőkéhez. A Lixid Holding BV-nek pedig két alapítója van: egy londoni és egy pozsonyi székhelyű cég. A külföldi befektető nem az ördögtől való hazai forrásaink szerint, de a príma székely nektárt mindenképpen a söripar egy másik polcára helyezi.

Mindezek fényében nagy kérdés, hogy a szakma által maximálisan elismert minőségű, de erősen vitatott PR-stratégiával dolgozó székely sör felkerülhet-e a hungarikumok listájára, ahová Salamon Zoltán, a hungarikum bizottság erdélyi tagja, a Magyar Polgári Párt (MPP) politikusa szeretné a „Székelyföld termék-nagyköveteként” beprotezsálni. A politikus szerint az Igazi Csíki Sör „identitásunkat, szimbólumainkat felvállaló székelyföldi vállalkozást takar”, és Székelyföld egyik jelképévé vált.

Ajánlom

További belföldi híreink