Itthon

2017-01-11 17:01:00

Egyharmadnyi Soros-pénz után kötelező lehet a vagyonnyilatkozat

Az atv.hu által megkérdezett fideszesek egyetértenek a „Soros-féle álcivilek kitakarításával”. Az egyik befolyásos, a tűzhöz közel lévő fideszes szerint Orbán Viktor döntése lesz a külföldi pénzekről szóló szabályozás. „Az asztalon van, hogy vagyonnyilatkozatot kell tenniük”, mégpedig, a most legnépszerűbb kormányzati elképzelések szerint egyharmadnyi aránynál – tudtuk meg. A kormányoldalon azt sem tartják kizártnak, hogy V4-ek Soros-ellenes koalícióra szövetkeznek, Romániával kiegészülve.

Egyharmadnyi Soros-pénz után kötelező lehet a vagyonnyilatkozat
Soros György. (Fotó: Reuters)

Az egyik befolyásos fideszes politikus a következőkkel indokolta, miért célja a magyar kormánynak, hogy „felfedje”, kik a valójában súlytalan és jelentéktelen társadalmi befolyással bíró, Soros György által finanszírozott magyar civil szervezetek külföldi támogatói:

„És akkor Soros György kinyitja a pénztárcáját, és miként finanszírozza a Demokrata Párt és Hillary Clinton kampányát, finanszírozza a magyar civil szervezeteket is, akik természetesen nem tudják megbuktatni az Orbán-kormányt, de túlzó, szélsőségesen liberális véleményük valamilyen oknál fogva szinte minden Magyarországról írt State Department (amerikai külügyminisztérium) jelentésben megjelenik. Ráadásul fajsúlyos, többségi álláspontként”

Kormánypárti politikusoktól azt kérdeztük, miért kerültek ilyen durván a kormánypártok célkeresztjébe a liberális civil szervezetek, illetve hogy kell azt értelmezni, amit Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke mondott, miszerint a Soros által pénzelt civil szervezeteket – az ő megfogalmazása szerint álcivileket – „ki kell takarítani” Magyarországról.

Trump felülírja Sorost

Az atv.hu által megkérdezett kormánypárti politikusok azt mondták, Németh Szilárd politikai nyilatkozatot tett. S noha a „sokféle ember, sokféle megfogalmazás” érvényesült, az általuk elmondottakból az derült ki, egyetértenek azzal, hogy a magyar származású amerikai üzletember által finanszírozott civil szervezetek képviselői „külföldi érdekek ágensei”. De egyetértenek a rezsibiztos azon meglátásával is, hogy január 20-a, azaz Donald Trump amerikai elnök beiktatása után mérséklődik Soros György befolyása, „mivel a köldökzsinór a hivatalos amerikai kormánnyal el lesz vágva”.

Munkatársunk kérdésére, hogy a karácsonyi előtti dobogókői elnökségi ülésen meghatározták-e az új stratégiát, illetve hogy a migránsok helyett a civil szervezetek ellen indul a gyűlöletkampány, forrásunk elzárkózott attól, hogy zárt ülésekről beszéljen, de megjegyezte: ha ironizálni akarna, akkor azzal cáfolná ezt a feltételezést, hogy „Soros nem új, hanem régi ellenség”. Másrészt nem lebecsülve e szervezetek jelentőségét és nyilatkozataikat, „melyekkel a céljuk az Orbán-kormány hitelének aláásása és Orbán Viktor hatalmának a megdöntése”, a kabinet szerint ez a kérdés korántsem olyan szintű, mint a modernkori népvándorlás, a migráció.

Tusnádfürdőn kezdődött

Az atv.hu megkeresésére a Fidesz-vezérkar több tagja is megerősítette, nincs még előterjesztés, nincs semmilyen konkrét javaslat a civil szervezetekkel kapcsolatos szabályozás megváltoztatására. Egy kormány közeli forrásunk viszont egyértelművé tette: kormányszinten, Orbán Viktor jóváhagyásával dől el az előterjesztés összes lényegi eleme.

A miniszterelnök volt az, aki elsőként intézett támadást Tusnádfürdőn a magyar civil szervezetek ellen, „külföldiek által fizetett politikai aktivistáknak” titulálva őket.

A miniszterelnök azzal vezette fel akkor gondolatmenetét, hogy nem a liberális ideológiát kell az államszerveződés központi elemévé tenni, de a nyilvánvaló apropó a norvég pénzek és az Ökotárs alapítvány elleni kormányzati attak volt. Ezt követően hamarosan a hivatalban lévő amerikai elnök, Orbán Viktor nevének említése nélkül ugyan, de komoly figyelmezést küldött a magyar kormánynak, Barack Obama úgy fogalmazott: Magyarországon “véget nem érő szabályozások és nyílt megfélemlítések veszik célba a civil társadalmat”.

Így csinálják az oroszok

Forrásaink szerint elképzelhető, hogy a civilek támogatásának átvilágítását célzó javaslatot formálisan nem az igazságügy-miniszter nyújtja be az Országgyűlésnek, hanem esetleg egy vagy több kormánypárti képviselő, de a célt és ehhez az eszközöket a legfelsőbb szinten határozzák meg, és Trócsányi László tárcája készíti elő.

A tavaszi ülésszakban rendes eljárás keretében öt hét alatt akár meg is szavazhatják az új szabályozást a fideszes és KDNP-s képviselők.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor a civil szervezetek elleni támadással az orosz modellt követi-e, az egyik fideszes képviselő azzal reagált: köztudott a kormányoldalon, hogy e tekintetben az Egyesült Államokban a legszigorúbb a szabályozás, a civil szervezeteknek – akiket „ügynök” szervezeteknek neveznek – regisztrálniuk kell, és a külföldi finanszírozásuk okán nemzetbiztonsági kérdésnek tekintik az NGO-kat. Ez a képviselő óvott attól, hogy az amerikai szabályozást az orosz szabályozással hasonlítsuk össze, mondván, egészen más kérdés, hogy „egy fél diktatúrában, azaz Oroszországban hogy kezelik a számukra kellemetlen civil szervezeteket”. Tudomása szerint alapvetően úgy, hogy „kiutasítják az országból a képviselőiket”.

Pénzért beleszólás

Az Orbán-kormánynak az a célja, hogy a Soros György vagy más külföldiek által pénzelt civil szervezetek teljes mértékben átláthatóak legyenek és ismert legyen a finanszírozásuk: az, hogy a pénz milyen forrásból származik. Ez most nem transzparens, hiszen csak adóbevallást készítenek és egymástól eltérő formában működnek (vannak egyesületek, kft.-k, közhasznú szervezetek), ezért nincs is rájuk vonatkozó egységes szabályozás.

Egy magas rangú fideszes politikus visszautasította arra vonatkozó kérdésünket, miszerint mindezzel a kormány nemcsak a civil társadalom hangjának a megjelenését, hanem a véleménynyilvánítási szabadságot is korlátozza. Állítása szerint a szóban forgó szervezetek képviselői „eljátsszák a hihetetlen objektivitást” egy-egy fontos belpolitikai kérdésről, ügyről, esetről megfogalmazott álláspontjuk közzétételekor, és azt a látszatot keltik, hogy csak a tagságukat képviselik, vagy a tagságukat és a szimpatizánsaikat, „de ez nem igaz, egészen mást képviselnek” – állította a politikus, aki hozzátette:

„természetesen nem úgy kell elképzelni, hogy Soros György ül egy iroda mélyén New Yorkban és minden egyes szervezetnek a világban és azok vezetőinek – vagy például Majtényi Lászlónak – megmondja, hogy mit nyilatkozzon egy-egy adott kérdésben. Nem kell nekik megmondani, hogy mit képviseljenek, elég, ha pénzeli őket, mert ezen keresztül beleszólást szerez a magyar belügyekbe”.

A tisztánlátás végett teljes mértékben indokolt az átláthatóság, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség, ha ugyanis nincs titkolnivalójuk, miért ne tennék meg? – kérdezi a fideszes képviselő, visszautasítva, hogy a liberális emberi-jogi aktivista szervezetekre szabnák majd a szabályozást. Mint mondta, az újfasiszta, kommunista, konzervatív civil szervezetek éppúgy a szabályozás hatálya alá esnek majd. Az unión belüli országok esetén nyilván nehezebb lesz kontrollálni a külföldi pénzeket, könnyebb az amerikai, török, orosz, ilyen jellegű támogatásokat publikussá tételét kötelezővé tenni – jegyezte meg.

Egyharmad a kritikus limit

Egy másik forrásunk utalt rá, hogy nem ez a fő cél, de „így a Jobbik esetleges iráni, török vagy orosz pénze is fényt kaphat”. Teljes körű átláthatóság kell – erősítette meg forrásunk, arra azonban nem adott pontos választ, hogy egy civil szervezet esetén a támogatásuk hány százalékos aránya minősülne kritikusnak, vagyis mi lenne az a támogatási arány, ami fölött már kötelező lenne a vagyonnyilatkozat-tétel. Forrásunk „meghatározó” százalékról beszélt, és szavaiból az tűnt ki, hogy

10 százalékos külföldi pénz még nem, 20 lehet, egyharmadnyi külföldi támogatás viszont már biztosan a tervezett szabályozás hatálya alá tartozna.

Arra, hogy a Soros Alapítvány, mint olyan már nem is működik ugyanez a forrásunk azt mondta, „ne hülyítsük egymást, különböző projektek és pályázatok útján Soros György sok-sok civil szervezetet támogat”, példaképp az Open Societyt, a Nyílt Társadalom Alapítványt említette.

A V4-ek Soros ellen

A politikus azt sem tartotta kizártnak, hogyha Soros Györgynek a magyar belügyekbe való beavatkozási kísérlete nem mérséklődik, akár a V4-kel, akár szélesebb körben is fel lehet lépni „az ilyen jelenségekkel szemben”. Példaként Romániát említette, ahol is a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) plakátkampányt indított Soros Györggyel szemben, hiszen tartotta magát az a feltételezés, hogy

Victor Ponta elnökválasztási kudarcához külföldi befolyásnak is volt köze, és ez a befolyás Soros György köreiből érkezett

– indokolta a fideszes politikus, hogyan lehetne a közép-kelet-európai térségben a Soros-ellenes szövetségi kört szélesíteni.

További belföldi híreink