Itthon

2016-10-08 08:00:00

Ha politikus, akkor lop? - Fiatalok a magyarországi korrupcióról

Romlottak hazánk korrupciós mutatói, s a fiatalok meglepő tájékozottsággal érzékelik az egyre negatívabb tendenciát. Az elburjánzó korrupció nagyon rosszul hat az általános közérzetre, s kimutathatóan erősíti az elvándorlást. A Hetek cikke.

Ha politikus, akkor lop? - Fiatalok a magyarországi korrupcióról

Itthon romlik a helyzet

Hazánkban rendkívüli módon romlik a helyzet korrupciós viszonylatban. A Világgazdasági Fórum idei versenyképességi jelentésének részeként összeállították 73 fejlett ország korrupciós rangsorát, melyben Magyarország egyre inkább az élre kerül: legutoljára a kilencedik helyen állt, most a negyedik helyen van, csak Mexikó, Szlovákia és Olaszország előzi meg. A kimutatást 15 ezer gazdasági vezető véleménye alapján állították össze. Három vonatkozásban kérdezték őket tapasztalataikról: milyen gyakran fordul elő az országukban, hogy közpénzek illegálisan kerülnek cégekhez, szervezetekhez vagy személyekhez; mennyire tartják erkölcsösnek a hazájuk politikusait; végül mennyire gyakori, hogy a cégek kenőpénzt adnak vagy fogadnak el.

A korrupció növekedésének fő oka a szakemberek szerint, hogy az intézményrendszerünk rohamosan gyengül az utóbbi években: kiemelik a magántulajdon védelmének romlását, a bírói függetlenség kikezdését, a kormányközeli gazdasági szereplőkkel való kivételezést, a túlszabályozást, a döntések átláthatatlanságát, illetve a cégek etikus viselkedésének háttérbe szorulását.

Mivel a cégvezetők benyomásait szokták kérdezni, a mutatók szubjektívek, de jól tükrözik a tendenciákat. Nem kis tételekről van szó: az Ernst and Young számítása szerint a cégek bevételének 5 százalékát viszi el a korrupció, ami éves szinten – a kkv-k összbevételével számolva – 2 ezer milliárd forint veszteséget jelent a nemzetgazdaságnak.

A fiatalok is érzik

Mindezt nem csak a cégvezetők érzékelik:

száz fiatal közül nyolcvan azt gondolja, hogy Magyarországon a korrupció súlyos probléma, és a megkérdezettek 77 százaléka a politikai életet tartja korrupciós szempontból a leginkább fertőzöttnek

– hozta ki a Transparency Magyarország nyári kutatása. A 18-29 éves fiatalok kétharmada szerint tenni kellene a visszaélések ellen, például feljelentésekkel, a többiek viszont nem bíznak abban, hogy ezt kivizsgálnák, illetve tartanak attól, hogy bajba kerülnek, ha szólnak a hatóságoknak. Az ifjú válaszadók 71 százaléka véli úgy, hogy akik korruptak, azoknak nagyobb esélyük van a boldogulásra, mint a becsületes állampolgároknak.

A fiatalok korrupciónak tartják a politikusok ingatlanügyeit, a döntéshozók rokonai, barátai, üzletfelei által elnyert állami megbízásokat, a közpénzekből zajló stadionépítéseket, az MNB-alapítványok működését, az uniós támogatások hazai elosztását, továbbá a földmutyit és a trafikmutyit. A sajtó felelősségét is emlegetik, ugyanakkor a gyakori korrupciós hírek közömbösséget is kiváltanak, követhetetlenné válik, hogy ki mennyit lop, a rendszerszintű, sok százmilliós vagy milliárdos lopások pedig nem mindig értelmezhetők számukra. Amúgy az ifjúság főként a hazai és külföldi online hírportálokról tájékozódik, s a közmédiát nem tartja hitelesnek.

Ijesztő hatások

Mérések szerint mindez közrejátszik abban, hogy a fiatalok egyrészt elfordulnak a politikától, másrészt körükben a Jobbik a legnépszerűbb párt.

Az Aktív fiatalok című kutatás 2015-ben végzett felmérése szerint az egyetemisták és főiskolások egyértelműen a korrupcióval, a lopással, csalással, hazugsággal azonosítják a politikát. A tartós kivándorlási szándékuk nő, ami független a pártpreferenciától: a körükben második helyezett LMP hívei és főleg a baloldali hallgatók esetében is csak pár százalékkal magasabb az elvándorlási kedv, mint a teljes populációban. Az egyik legelvágyódóbb csoport a szavazástól biztosan tartózkodóké. Mindez a produktív fiatalok eltűnésével fenyeget, hiszen a megkérdezett hallgatók közel kétharmada átmeneti ideig, több mint fele hosszú évekig vállalna munkát külföldön, és már 37 százalék azoknak az aránya, akik tartósan kivándorolnának.

„Azt érzem, hogy ellehetetlenítik azt, hogy normálisan tudjak élni. Eltűnik a középosztály. Én úgy érzem, hogy oda tartozom – vagyis tartozhatnék, van egy normális végzettségem, amivel kaphatnék egy jó munkát, és lehetne normális fizetésem. Csakhogy egyszerűen olyanok a feltételek, hogy hiába dolgozok, hiába próbálom ennek a feltételeit előteremteni, nem megy”

– mondta el az ifjúságkutatóknak egy Bázelben élő magyar fiatal.

Hetek

További belföldi híreink