Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2016-09-12 11:35:00

Mit adott nekünk Szulejmán?

I. Szulejmán szultán a történelemkönyvek szerint egy tömeggyilkos volt, aki gátlástalanul ölte a magyarokat. Kulcsár Árpád történész úgy látja, sok magyar azért rajong mégis a róla szóló szappanoperáért, mert nem ismerik eléggé a tényeket. A szigetvári megemlékezések kapcsán a szakember értetlenségének fejezte ki amiatt, hogy a magyar gyűlölő szultán helyett miért nem azoknak a török vezetőknek a kultuszát építi Magyarország, akik befogadták II. Rákóczi Ferencet, Zrínyi Ilonát, Kossuth Lajost vagy Bem Józsefet?

Mit adott nekünk Szulejmán?
A város 1566-os védőinek tiszteletére emelt szoborcsoport Szigetváron. (Fotó: MTI)

Dokumentumoknak sora bizonyítja, hogy az 1500-as években dzsihád volt Magyarországon. Ha elővesszük I. Szulejmánnak a Bécs ellen Magyarországon keresztül indított hadjáratáról szóló parancsát, ő úgy fogalmaz: nagyszerű hitharcra, vallási háborúba indul, hogy az ő istenének a törvényét a Föld minél nagyobb részére kiterjessze – elevenítette fel a tényeket az ATV Start Plusz műsorában Kulcsár Árpád történész, aki nem érti, hogy a magyar nézők ennek fényében hogyan képesek rajongani a szultánról szóló szappanoperáért, illetve

Magyarország miért állított szobrot 1994-ben Szigetváron, Szulejmán születésének 500. évfordulójára a magyar gyűlölő hódítónak.

Ennek kapcsán a szakember több évtizedes törökországi neo-ottomán törekvésről beszélt a műsorban. Mint elmondta, az ottománok Szulejmán vezetésével két fontos dologra törekedtek: egyrészről a török birodalom hatalmának politikai gazdasági, katonai stb. kiterjesztésére, másrészt az iszlám hatalmának, uralmának a kiterjesztésére. Nem véletlen, hogy a mostani török államelnöknek is nagy példaképe Szulejmán – mondta Kulcsár Árpád.

Szulejmán ellenünk volt

A szakember emlékeztetett arra is, hogy Szulejmán megvetéssel és gyűlölettel állt a magyarokhoz. Mohács után a naplójában azt írta a magyar népről: pokolravaló hitetlenek, alávaló gazok. „Szintén a szultáni naplókból lehet tudni, hogy mohácsi csata másodnapján egy hatalmas tömegmészárlásra került sor. Több ezer magyart fogtak el és egy hatalmas nagy rituális rendezvény keretei között végeztek ki őket” – tette hozzá a történész, aki a részleteket is ismertette:

"A szultán a csatában és a hadjáratban nagy érdemeket szerzett főembereinek és katonáinak először kitüntetéseket osztogatott. Mindez a hatalmas szultáni sátor előtt zajlott. A rendezvény végén pedig előre vezetett kétezer láncra vert magyar hadifoglyot, és mindegyiküknek levágatta a fejét”


– elemezte Kulcsár a kordokumentumokat.

Szeptember 7-én avatták fel a Szigetvár 1566-os védőinek tiszteletére emelt szoborcsoportot a szigetvári várban. Az ünnepségen részt vett Áder János magyar és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő, valamint Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes. A magyar köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a szigetvári várvédők, magyar és horvát vitézek 34 napon át tartották magukat a félelmetes túlerővel szemben, a török szó használatát azonban szisztematikusan elhagyta beszédéből. A közjogi méltóságok koszorúkat helyeztek el a Zrínyi és a hős várvédők szobránál, valamint a Török-Magyar Barátság Parkban. Az emlékév kapcsán rendezett úgynevezett Zrínyi napok pedig vasárnap fejeződtek be.

A történész számára nagyon furcsa, hogy miért nem azoknak a török vezetőknek, szultánoknak a kultuszát építi Magyarország, akik befogadták II. Rákóczi Ferencet, Zrínyi Ilonát, Kossuth Lajost vagy Bem Józsefet. Miért olyan vezetőnek emelünk emlékművet, aki a hét török hadjáratából hatot vezetett Magyarország ellen, konkrétan az első és az utolsó hadjáratát is? – tette fel a kérdést Kulcsár, és kiemelte: Szulejmán meggyőződése volt, hogy Magyarországot el kell pusztítani és az ország lakóit meg kell félemlíteni.

Gül Baba negatív szereplő volt

A történész a magyarok Gül Babához való viszonyát is újragondolná. „Gül Babának ugyanis semmi köze nem volt a rózsakertészethez, ő egy török dervisrendnek, a bektási rendnek volt a vezetője” – hívta fel a figyelmet a szakember. A török nyelvben a „gül”-nek kettős jelentése van: az egyik a rózsa, de a másik a dervisek körében a különösen kiemelkedőre utal.

Gül Baba tehát nem rózsakertész volt, hanem kiemelkedő, nagytekintélyű szellemi vezető, aki cseppet sem pozitív szereplője a közös török-magyar történelemnek,

és nem véletlen, hogy a Buda csellel történő elfoglalása után Szulejmán Budára hívja – érvel a történész.

„A bektásik a janicsárokkal, a gyerekként elhurcolt keresztény gyerekekből csinált elnyomóknak és szultáni haderőnek a támogatói voltak. Nem pusztán az volt a feladatuk, hogy a janicsárok katonai győzelmeiért imádkozzanak, hanem maguk is fegyvert viseltek” – állítja a szakember, aki a mindenki által jól ismert Jumurdzsákot hozta fel példaként a dervisekre. Az Egri csillagok negatív hőse részt vett az egri ostromban, kardot viselt, magyar gyermekeket zsákmányolt. A dervisek által létrehozott derviskolostorok pedig egyben katonai gyülekezőhelyek, szervezői pontok is voltak – tette hozzá Kulcsár.


atv.hu

További belföldi híreink