Belföld

2016-01-17 06:20:00

Így hat a hálapénz Magyarországon

A hálapénz megaláz, a hálapénz megoszt, konzerválja a korrupt rendszert. Hálapénz nélkül már összeomlott volna az egészségügy, voltaképpen a hálapénz működteti az ágazatot. Magyarországon mindkét álláspont igaz egyidejűleg. A baj csak az, hogy 25 évvel lemaradtunk a nyugati színvonaltól, ahol a beteg minden minőségi adatot megkap, mielőtt orvost vagy kórházat választ. A Hetek cikke.

Így hat a hálapénz Magyarországon

Héczey András háziorvos 40 év munka után 109 ezer forint nyugdíjat kap. Ma is aktív, ám a jelenlegi szabályozás nem kedvez a nyugdíj mellett dolgozóknak: „vagy lemondok a nyugdíjamról, vagy csak alacsony bérért dolgozhatok nyugdíjasként: ha ebből a két összegből kellene megélnem, éppen éhen halnék” – mondta Héczey a Heteknek.

A nyolcadik kerületben dolgozó háziorvos sosem tagadta, hogy elfogad hálapénzt, noha az egészségügy legpusztítóbb jelenségének tartja a paraszolvenciát.

Amikor – néhány évvel ezelőtt – nettó 155 ezer forint volt a fizetése, a hálapénzzel ezt meg tudta duplázni. E nélkül azonban képtelenség lenne kigazdálkodni akkora bevételt, ami fedezné az asszisztensek és saját megélhetését.

Héczey arról is beszélt, hogy pályája kezdetén, 1975-ben még visszautasította a hálapénzt, ám idővel rájött, hogy ha nem fogadja el, akkor azt a betegek és a kollégák sem értik. Ezzel együtt hangsúlyozta, mindig arra törekedett, hogy a betegek úgy érezzék, hogy soha nem kell fizetniük semmiért.

A háziorvos szerint a Kádár-rendszerben az egészségügy általánosságban véve lényegesen igazságosabb volt, hiszen csak egy VIP-kórház – a Kútvölgyi úti – létezett, egyébként mindenki számára elérhető volt ugyanaz a szintű ellátás.

„A jelenlegi egészségügyi modell – azzal együtt, hogy technikai értelemben sokat fejlődött – sokkal tisztességtelenebb. A hálapénz az egészségügy mételye, ugyanakkor hozzájárul a rendszer működéséhez is. Ha azt mondanánk, hogy a hálapénz az egészségügy motorja, akkor azt is hozzá kell tenni, hogy itt egy 12 hengeres motorról beszélünk, amiből már csak négy henger működik”

– mondta Héczey András.

A legfrissebb szabályozás szerint nem büntetik a hálapénz elfogadását. „Régóta zajlik ez a húzd meg, ereszd meg! játék a hálapénzzel, ám ez megosztja az egészségügyi társadalmat, és szembeállítja a betegeket az egészségügyi dolgozókkal” – állítja a háziorvos.

Szerinte fontos és támogatandó, hogy elindult a hálapénzellenes mozgalom, de önmagában ez nem lesz sikeres, mivel a hála­pénzből igazán sokat kereső orvos réteg hihetetlen nagy lobbierővel bír, és kapcsolati tőkéje függetleníti a különféle színezetű kormányoktól. „Egyféleképpen lehet rendet tenni: az elvégzett munka árát tételesen meg kell fizetni, és ezzel egyidejűleg drákói eszközökkel be kell tiltani a hálapénzt. Ha a kettőt egyszerre lépik meg, akkor működni fog” – vélekedik Héczey András.

Ész és szív

„Az eszem vitt ki, a szívem hozott haza” – mondta a Heteknek az a sebész, aki tíz évig dolgozott Angliában, majd nemrégiben hazaköltözött, és csatlakozott az „1001 orvos hálapénz nélkül” mozgalomhoz. Bár névvel nem akart interjút adni, sok érdekes információt megosztott az angliai és a hazai egészségügy különbségeiről.

Szerinte a magyar egészségügy 25 évvel van elmaradva a szigetországitól, és mostanra minden tartalékát felélte.

A lap forrása szerint egy vadonatúj kórházban kezdett dolgozni Angliában.

Az állam független szolgáltatókkal szerződött, akik kórházakat építettek, és vállalták, hogy bizonyos idő alatt bizonyos számú és típusú műtétet végeznek nagyon szigorú minőségkontroll mellett. Az aneszteziológusok, sebészek Kelet-Európából, Skandináviából, Afrikából érkeztek. Ők üzemelték be a kórházat.

A Heteknek nyilatkozó orvos 2005-ben költözött Angliába, éppen választási évben. A kampány egyik vezető témája az egészségügy volt: a kormány és az ellenzék például újsághirdetésekben vitatkozott egy bizonyos kórházi fertőzés számának alakulásáról. Az egészségügy volt a harmadik legfontosabb választási kérdés. Angliában nem söpörték a szőnyeg alá az ágazat problémáit, sőt, elindítottak egy programot, hogy a fertőzések számát leszorítsák a nemzetközi átlag alá.

A lap forrása azt is elmondta, mit jelent a „rendkívül szigorú minőségellenőrzés”: Angliában a műtéti eredményeket minden egyes operáció után be kell jelenteni egy adatlapon. Ezáltal monitorozzák a kórházat, az orvosokat, a protéziseket, a gyártókat.

Az orvosok évente kapnak egy személyre szóló jelentést: hány embert operált, milyen műtéteket végzett, hány beteget kellett újból operálni egy, három, öt vagy hét éven belül, és hogy ez az adat a nemzeti átlaghoz képest hol helyezkedik el.

Közlik a halálozási rátát is, tehát azt, hogy az adott orvos operációja után 90 napon belül meghalt-e a beteg, vagy nem.

Ezeket a minőségi adatokat a betegek is megnézhetik és összehasonlíthatják a nemzetközi átlaggal, majd ezek alapján választhatnak orvost. Kérésre szóban is tájékoztatják őket, sőt, minden beteg megnézheti a többi beteg „elégedettségi adatait is”.

Magyarországon, ha mérik is a minőségi adatokat, nem mindenki jelenti le, vagy manipulálják, vagy ha pontosak is, nem publikusak – állította a forrás.

Agyelszívás

Ugyanakkor a szakmai színvonalra nem lehet panasz: nagyon jó szakembergárda dolgozik Magyarországon mind nővér, mind szakasszisztens, mind orvos szinten. A magas minőséget a jelentős orvos- és nővérelvándorlás is igazolja. Az a kórház, ahol a lap forrása elhelyezkedett, éveken keresztül a legjobb helyezést kapta az angliai felmérésekben: az osztályán dolgozó tizenegy orvosból hét magyar volt, ami azt jelenti, hogy megfelelő feltételek között itthon is világszínvonalú ellátást tudnának nyújtani.

Ezt azonban az alulfinanszírozottság mellett egy másik súlyos probléma is akadályozza: a szervezetlenség.

Az informátor szerint Angliában 7-800 műtétet végzett évente, miközben itthon egy orvos 150-200-at végez, mert ő adminisztrál, és részt vesz a beteg előkészítésében is. Ráadásul itthon – például egy sebész – sok esetben nemcsak olyan műtéteket végez, amelyeknek a specialistája, hanem olyanokat is elvállal, amelyekben kevesebb tapasztalata van.

Ebből pedig logikusan következik az alacsonyabb minőség. A káros gyakorlat fenntartásában a hálapénz is szerepet játszik: minél több műtétet vállal, annál több a bevétele. 

Végül az orvos és a beteg közötti kommunikációt említette mint jelentősen elmaradt területet: Magyarországon szerinte poroszos feudális rendszer működik, ahol gyakran előfordul, hogy a főorvos szinte kegyet gyakorol, hogy megnézze a beteget. És ha van nyolcvan betege az ambulancián, csak néhány perc jut egy-egy páciensre, akinek alig van ideje elmondani a panaszát. Ezzel szemben Angliában minimum 20-25 perc jut egy betegre.

Egyre nő az elégedetlenség

Közben az „1001 orvos hálapénz nélkül” csoport ismét levélben szólította fel cselekvésre Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét és Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárt. A december végén 64 orvos aláírásával indított mozgalomnak már 781 támogatója van.

Azért írtak újfent Balognak, mert első levelük nyomására a miniszter azt nyilatkozta, furcsa éppen az orvosoktól azt hallani, hogy nekik nem jó a hálapénz. És azt is hozzátette: „huszonöt éve mondogatjuk, hogy összeomlóban az egészségügy, mégis a mai napig működik”.

Az 1001 orvos csoport egyöntetűen elfogadhatatlannak minősítette Balog válaszát, és várják a választ arra a kérdésükre is, hogy meddig tűri a kormány a hálapénz jelenlétét az egészségügyben, mikor hívnak össze széles körű szakértői fórumot az egészségügy szereplőivel, és milyen konkrét intézkedéseket hoznak az egészségügyi dolgozók anyagi megbecsüléséért ebben az évben.

A Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete kedden csatlakozott a hálapénzellenes mozgalomhoz 1500 házi gyermekorvos képviseletében. Mint írják, a betegek részéről a hálapénz adása annak a közvélekedésnek a tudomásul vétele, hogy ezzel magasabb színvonalú ellátást „vásárolnak meg” a finanszírozás és a rendszer hiányosságai miatt korlátokkal küszködő ellátás helyett. Egyben pedig hozzájárulnak az egészségügy dolgozóinak méltatlanul alacsony fizetésének kiegészítéséhez. Ezzel szemben álláspontjuk szerint a hálapénz nemcsak egy mindkét fél számára megalázó helyzetet teremtő jelenség, de egyben a feketejövedelem „intézményesítése” is.

balog zoltánBalog Zoltán

Amíg a társadalom tehetősebb tagjai a hálapénz fejében hozzájuthatnak mások számára kevésbé elérhető színvonalú egészségügyi ellátáshoz, addig nem várható egységes, össztársadalmi fellépés az egészségügy rendszerének fejlesztése érdekében. Ebből következik, hogy a hálapénz rendszere akadálya a mindannyiunk számára oly fontos ágazat fejlesztésének.

Van pénz vagy nincs pénz?

A tekintetben megoszlanak a vélemények, hogy juthat-e több pénz az egészségügyre. Tény, hogy míg 2010-ben a költségvetés 9,1 százalékát fordították az ágazatra, 2016-ban ez az arány a kormány tervei szerint 8,6 százalékos lesz. A fél százalékpontos csökkenés azonban nagyobb is lehet, mivel a 2014-es tényadatok már csak 8,4 százalékot mutattak. Ha így lesz, az forintosítva azt jelenti, hogy a 2010-es szinthez képest „eltűnt” 80 milliárd forint.

Ezzel szemben Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász úgy véli, volna pénz az egészségügy átalakítására, mert nő a GDP, infláció pedig gyakorlatilag nincs. Hogy ennek ellenére mégsem költ többet a kormány az ágazatra, az Sinkó szerint azért van, mert a döntéshozók úgy vélik, a többletforrásnak nem lenne látható hozadéka.

A közgazdász szerint a kormány azért tétlenkedik, mert attól tart, hogy ha hozzáfog az átalakításhoz, de közben hibázik, az sokkal nagyobb politikai kárt okoz, mintha semmit téve ellavíroznak a következő választásig.

Hetek

<

További belföldi híreink