Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2015-07-21 11:31:00

EU-s pénzből vehetnek állami földet az oligarchák

Terjedelmes vita bontakozott ki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) földprivatizációra vonatkozó javaslata nyomán, melynek értelmében az állami földek bérlői uniós támogatásból szerezhetnének tulajdonjogot a használatukban álló területre. A tiltakozó politikusok és szakemberek újabb fideszes földmutyit kiáltanak, míg az ötletgazda és támogatói a külföldiek területszerzésével riogatnak arra az esetre, ha nem valósulna meg a földosztás. A múlt heti Kormányinfón Giró-Szász András kormányszóvivő a birtokméret korlátozásával cáfolta az atv.hu-nak, miért nem a kormány közeli agrároligarchák felé tett újabb gesztusról van szó.

A gyújtóbombát Jakab István, a Magosz elnöke dobta be a parlament nyári ülésszakának véghajrájában. Az országgyűlés alelnöke napirend előtti felszólalásban így fogalmazott: „arra kérjük a kormányt, hogy minél inkább abba az irányba haladjanak, hogy a gazdák ne csak használatot, hanem tartósan tulajdont is tudjanak szerezni azért, mert ez a kiszámítható, stabil gazdálkodásnak hosszú távon az alapja”. A kormány nevében válaszoló földművelésügyi államtitkár nyugtázta a kérést, és jelezte, hogy arról akár már az őszi ülésszak előtt döntés születhet.
 
Pár nappal később a kormány stratégiai megállapodást kötött a Magosz-szal, melyet az agrártárca részéről Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter látott el kézjegyével. A miniszter elmondta a távirati irodának, hogy a megállapodás döntően a „gazdaérdekek képviseletével összefüggő törvényalkotás és konkrét döntések, pályáztatás előkészítésében nyilvánul majd meg”. A másik aláíró, Jakab István pedig azt emelte ki, hogy az új uniós támogatási rendszerrel kapcsolatos munkát mindenki megelégedésére végzi a kamara hétszáz falugazdásza.

A gazdaelnök ötletét aztán az M1 és a Napi Gazdaság is megtolta. Előbbi esti műsorában Jakab elárulta, hogy koncepciójuk alapján

a gazdák az uniótól érkező területalapú támogatások egy részéből különíthetnék el földvásárlásaik önerejét, amelyekkel azért kell sietni, mert a piacon „egyre inkább megjelenik a migrációs tőke”.

Utóbbinak pedig azt nyilatkozta, hogy a Magosz a tavaly életbe lépett földforgalmi törvény miatt Brüsszelben indított két kötelezettségszegési eljárás miatt sürgeti a gazdák tulajdonszerzésének lehetővé tételét. Tervezetüket hamarosan leteszik a kormány elé, és ha sikerül a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjához hasonló konstrukciót kidolgozni a földvásárlás finanszírozási hátterének biztosítására (2,5 százalékos kamatszint mellett legalább húszéves futamidő), akkor akár már ősztől elindulhat a tulajdonszerzés.

Hordák a közvagyonon

Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ügyvezetője és Ángyán József korábbi vidékfejlesztési államtitkár nyílt levélben adott hangot csalódottságának. „Sohasem gondoltam volna, hogy ezek az emberek, akiket később a hatalom csúcsaira repített a gazdatüntetés sikere, képesek lesznek rabló hordaként rávetni magukat a közvagyonra, és vinni mindent, amit csak érnek – írja Ács Sándorné, és így folytatja:

„Nem adhatjuk ingyen, sem kedvezményesen, sem kedvezményes állami hitellel nektek, barátaitoknak és üzlettársaitoknak az 500 000 hektár állami földvagyont, mert az 10 millió ember közös vagyona. Sőt, az állami földek színlelt pályázatán csalárd módon megszerzett földeket is visszakérjük!”

Ángyán József szintén csalódott a Magoszban, és azzal vádolja Jakab Istvánt és körét, hogy politikai karrierjük érdekében lepaktáltak a rendszer „oligarcháival, zöldbáróival, nagytőkés, nagybirtokos haszonélvezőivel”.

„Úgy vélem, hogy mostani „követelésük” időzített előkészítő, kommunikációs részvétel abban a feudális birtokadományozó kormányzati akcióban, melynek során egy banki hitelkonstrukció révén 

az államra bízott maradék nemzeti vagyonunk legértékesebb, stratégiai fontosságú részét, a termőföldet is kormány közeli spekuláns földbérlők szinte ingyen szerezhetik meg” – állítja Ángyán,

aki szerint ez a „közösség ellen elkövetett tragikus merénylet, súlyos bűn, amiért egykor felelniük kell az elkövetőknek”.

Az ellenzék soraiból elsőként az LMP eszmélt, és vidékfelelősükön keresztül tudakolták a nagyobbik kormányzópárt álláspontját a témában. Sallai Róbert Benedek elmondta az atv.hu-nak, hogy alibizés a külföldiek földvásárlásával riogatni, ahogyan az sem igaz, hogy

az állami földbérletek csupán egyharmada került az eredeti célcsoporthoz, további egyharmad jövedelem kiegészítésként jutott nem helyben lakó „laikus” kezére, a harmadik harmad pedig olyan nagygazdálkodókhoz került, akik az „uniós támogatásra mentek rá”.


A Fidesz egyébként már 2008-ban deklarálta, hogy növelni kell az állami földtulajdon mértékét, mert így lehet csak kontrollálni, a termőföld hatékony hasznosítását. Ám annak ellenére, hogy a Földet a gazdáknak programban megtízszerezték a bérlők számát, Sallai úgy látja, érdemben nem növekedett a foglalkoztatás. Vagyis a program nem szolgálta a vidék felemelkedését, ahogyan az állami földek privatizációja is ellene hat a birtokpolitikai célok megvalósulásának. „Miért nem elegendő az állami garanciával ellátott hosszú távú bérlet?” – teszi fel a kérdést a képviselő, aki szerint a folyamatban az a kedvezményezetti kör is földtulajdonhoz jut, akik a zsebszerződések révén az uniós támogatások legfőbb haszonélvezői voltak.

A kormány szerint a kicsiket segítenék

A múlt heti Kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az atv.hu kérdésére leszögezte: a kormány még nem tárgyalt az állami földek privatizációjáról, és addig nem is kerül napirendre a téma, míg az Agrárkamara és a Magosz meg nem keresik a kabinetet ötleteikkel.

Giró-Szász András kormányszóvivő a miniszter szavait kiegészítve utasította vissza azt a feltételezést, hogy az elképzelés a kormány közeli agrároligarcháknak kedvezne, hiszen, mint mondta: a birtokolt földmennyiség miatt a javaslat a kis- és közepes gazdaságokat erősítené.

A hét elején a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) sietett a Magosz segítségére, és szállt síkra a gazdák földhöz juttatásáért az állami földvagyonból. Győrffy Balázs, a szervezet elnöke az M1 műsorában szintén a külföldi földszerzés miatt aggódott, ami csak úgy kerülhető el szerinte, ha gazdasági társas vállalkozások (cégek) nem juthatnak földtulajdonhoz Magyarországon. A helyzetbe hozott gazdák maximum 300 hektárt vásárolhatnának piaci áron, kizárólag licites ármegállapítással, ahol a bérlőnek elővásárlási joga van és – a NAK reményei szerint – a tranzakcióhoz az állam biztosítaná a megfelelő finanszírozási környezetet. Győrffy a 20 éves elidegenítési tilalomban látja a spekuláció lehetőségének kiiktatását.

További belföldi híreink