Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2015-07-13 07:02:00

Élet az MNB-ben Papcsák megválasztása után

Változhat-e az MNB működése a jegybank új felügyelőbizottságának megválasztásával? Egyáltalán: miért lett több mint egy év után sürgős az fb megválasztása? Minek köszönheti megválasztását Papcsák Ferenc új fb-elnök? Többek között erre kerestük a választ az MNB-ben történt változások után.

Az MNB felügyelő bizottsági elnökének és tagjainak megbízatása 2014. május 5-én szűnt meg. Azóta volt adós az országgyűlés pótlásukkal, ám ez valamiért nem volt sietős a kormányoldalnak. Érveik szerint a jegybank felügyelőbizottság nélkül is jogszerűen tud működni, hiszen mind az MNB Belső ellenőrzési igazgatósága, mind az Állami Számvevőszék monitorozza az intézmény tevékenységét. Végül a képviselők


több mint egy éves csúszással, július első hétfőjén döntöttek az új tagokról. 

A jelenlegi szabályok szerint a kormánypártok három jelöltet delegálhatnak az MNB felügyelőbizottságába, míg az ellenzék egy jelöltet ad, további két tag személyéről pedig a kabinet határoz. A Fidesz Papcsák Ferencet és Madarász László bankszakembert jelölte, a KDNP Szényei Gábor Andrást, a jegybank előző FB tagját, a Jobbik Nyikos Lászlót, a párt korábbi parlamenti képviselőjét, az Állami Számvevőszék korábbi alelnökét, akit az Országgyűlés gazdasági bizottsága korábban három ellenzéki jelölt közül választott ki. Az MSZP Veres Jánost, a Gyurcsány-kormány egykori pénzügyminiszterét, az LMP pedig Róna Péter közgazdászt, az előző jegybanki felügyelőbizottság tagját indította sikertelenül. lázár jános gratulál az mnb felügyelőbizottságának elnökévé választott papcsák ferencnekLázár János gratulál az MNB felügyelőbizottságának elnökévé választott Papcsák Ferencnek

A baloldali pártok közül az LMP Alkotmánybírósághoz fordul a választási eljárás alkotmányosságát vitatva, míg a többiek szerint Fidesz-Jobbik paktum lökte ki jelöltjüket a lehetőségből. A PM kommünikéjében az áll, hogy „sumákoló kamubizottság jött létre, amelynek fő feladata Matolcsy György botrányos tevékenységének elleplezése”. A párt szerint a felügyelőbizottság új tagjait akkor tudják bebizonyítani, hogy a törvényhez és esküjükhöz híven valódi ellenőrzést kívánnak gyakorolni, ha haladéktalanul megkezdik a vizsgálatot a Matolcsy által 250 milliárd forint közpénzzel kitömött alapítványokkal, és a 90 milliárdos ingatlan- és műtárgyvásárlásokkal kapcsolatban.

Tavaly nyár végén keltett nagy feltűnést, hogy az MNB, fogalmazzunk így, meglehetősen aktív befektetői/mecénási politikája részeként 200 milliárd forintot költött el öt alapítványra, 18 milliárdot irodaházra és 415 milliót egy kastélyra. Az ügyről először író HVG szerint


az alapítványok másfélszer annyi pénzt kaptak, mint az egész magyar felsőoktatás.

Ebből vásároltak a Várnegyedben két luxusingatlant, Budapesten az Eiffel Palace-t, a tiszaroffi Borbély Kastélyt, a kecskeméti megyei kórház régi épületét, valamint egy rózsadombi ingatlant.

A fentiek miatt kívánta összehívni tavaly szeptemberben a parlament költségvetési bizottságát annak MSZP-s elnöke, Burány Sándor, hogy meghallgassa Matolcsy Györgyöt, ám az MNB elnöke nem ment el az ülésre, mivel annak összehívását törvénytelennek tartotta. Úgy vélte, a jegybanktörvény alapján a jegybank elnöke az Országgyűlés gazdasági és nem költségvetési bizottságának tartozik beszámolási kötelezettséggel.

Annak ellenére, hogy a felügyelőbizottságnak gyakorlatilag zéró befolyása van az MNB vezetésére,


mindig is politikai alku tárgya volt, hogy kik ülnek a testületben.

Jegybanki folyamatokat belülről ismerő forrásunk úgy tudja, Papcsák Ferenc jelölése előtt felmerült Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök is, mint az MNB felügyelőbizottságának elnöke. Ha így volt, nem kizárt, hogy a hosszú ideje meglehetősen hűvösnek tartott Matolcsy-Járai viszony is közrejátszhatott Papcsák Ferenc – kívülállók számára váratlan – jelölésében (a viszony megromlását maga Matolcsy jelezte a külvilág felé még miniszterként, amikor 2012-ben „volt barátjának” nevezte az NGM működését kritizáló Járait).

Mindenesetre az, hogy egy év szünet után ismét van felügyelőbizottsága az MNB-nek, aligha fogja befolyásolni a jegybank működését. Bár a felügyelőbizottság felhívhatja a törvényhozás figyelmét, hogy hasson oda az MNB takarékosabb gazdálkodására, a Róna Péter vezette korábbi bizottság távozásakor, tavaly májusban megtett észrevételeire sem reagált érdemben az Országgyűlés illetékes bizottsága.  

Ajánlom

További belföldi híreink