Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2015-06-09 07:45:00

Nyugdíjas, tanár, zeneszerző: mi lett az SZDSZ elnökeivel?

Az elmúlt hetekben komoly visszhangja lett annak, hogy Kóka János volt SZDSZ-elnök és a Gyurcsány-kormány egykori gazdasági minisztere Szijjártó Péterrel tartott a külügyminiszter szingapúri látogatásán. Ennek apropóján utánanéztünk, hogy mit csinálnak ma az SZDSZ volt elnökei.

Riválisok

Kóka János 2007 júniusától egy éven keresztül volt az SZDSZ elnöke, 2010-ig a frakcióvezetői tisztséget is betöltötte. 2004-től 2007 végéig ő volt az ország gazdasági és közlekedési minisztere, mely tisztségéről lemondott. Ekkoriban az ország legnépszerűtlenebb politikusaként tartották számon. Kókáról még minisztersége idején derült ki (méghozzá tőle magától értesült róla a közvélemény, pontosabban a Playboynak, még pontosabban Havas Henriknek adott interjújából), hogy cégének saját helikoptere van, amit vezetni is szokott, 1,5 milliós órában mutatkozik és 40 öltönye van, amiket mind magára szabatott. A 2006-os választás kampányában a baloldali kormányt lejáratni szándékozó Magyar Vizslában például rendszeresen írtak Kóka vagyoni helyzetéről. „Akiknek semmi sem drága”- felirattal még plakáton is szerepeltették a minisztert Gyurcsány Ferenc akkori kormányfővel együtt.

Kóka 2008-ban maradt alul az SZDSZ-elnökségért folyó küzdelemben Fodor Gáborral szemben, a 2010-es választásokon már nem indult, visszatért az üzleti szférába. A mobilfizetési technológiával foglalkozó Cellum Global Zrt. elnök-vezérigazgatója lett.

Az egykori liberális politikus tavaly a miniszterelnök 120 fős delegációjának tagjaként Szaúd-Arábiába utazott, idén májusban pedig Szingapúrban tűnt fel, többek között Szijjártó Péter társaságában, akitől diplomata útlevelet is kapott. Érdekes, hogy Szijjártó még ellenzéki politikusként lemondásra szólította fel az akkori tárcavezetőt, mondván, hogy ő minden idők legsikertelenebb gazdasági minisztere. Az egykori SZDSZ-elnök Szingapúrban 12 magyar vállalat képviselője között mutathatta be cégét azon a fórumon, ahol a külügyminiszter is felszólalt. 

kóka jános (fotó:portfolio.hu)Kóka János (Fotó:portfolio.hu)

Kóka az atv.hu-nak elmondta, hogy 2010 után visszatért oda, ahonnan érkezett, a vállalkozás és innováció világába és ez eddigi pályafutása „egyik legizgalmasabb feladata”. Nem tervezi visszatérését a közéletbe, így azt sem tudja elképzelni, hogy ismét egy párt színeiben politizáljon. „Nem vitás, hogy sok dologban nagyon mást gondolok a világról, mint a jelenlegi magyar kormány”- ismerte el arra a kérdésre válaszolva, hogy nem lát-e ellentmondást abban, hogy az egykoron lemondását követelő párt vezetőinek társaságában vesz részt külföldi üzleti utakon. Hozzátette: meggyőződése és közéleti ízlése sem változott, „de mint ahogy korábban is voltak, most is vannak olyan területek, ahol egyes szempontok, szándékok – estünkben külgazdasági ambíciók – találkoznak, egy irányba mutatnak. A személyes sérelmeimmel pedig semmiképp nem terhelhetem a rám bízott vállalkozást”. Kóka elmondta, hogy „amikor a magyar miniszterelnök Rijádban segíti egy figyelemre méltó magyar mérnöki munka pozícionálását, az jót tesz nekünk. Ha pedig a külügyminiszter Szingapúrban méltatja az eredményeinket, az fontos referencia Ázsiában”- tette hozzá.

Kóka egykori ellenlábasa, Fodor Gábor az egyetlen volt SZDSZ-elnök, aki ma is aktív politikus. Fodor többekkel együtt a Fideszből lépett át 1994-ben az SZDSZ-be. A Horn-kormányban művelődési és közoktatási miniszteri posztot töltött be, melyről 1995 végén lemondott. A Gyurcsány-kormányban környezetvédelmi és vízügyi miniszter volt, ám ez a munkaköre sem volt hosszú életű: a többi SZDSZ-es miniszterrel együtt, 2008. április 30-án kilépett a kormányból. Ezt követően egy éven keresztül volt a párt elnöke. Erről a posztjáról az SZDSZ 2009-es EP-választási kudarca után mondott le. 2010-ben, sok más ős-SZDSZ-eshez hasonlóan ő sem újította meg a párttagságát. 2013. április végén Magyar Liberális Párt (Liberálisok) néven új pártot alapított. A 2014-es országgyűlési választásokon függetlenként szerzett mandátumot a kormányváltó pártok listájáról.

Rekorderek

fodor gáborFodor Gábor

Az SZDSZ elnöki tisztségét 1997-98-ban, majd 2001 és 2007 között rekordideig betöltő Kuncze Gábor 1994 és 1998 között a Horn-kormány belügyminisztere volt. 2010-ben szállt ki a politikából, és abban az évben nyugdíjba is ment. Az atv.hu-nak nyilatkozva Kuncze közéleti szerepvállalásaként a Szabadelvű Polgári Egyesület és a Bibó Társaság elnöki posztjának betöltését említette. Arra a kérdésre, hogy tervezi-e a visszatérést a politikába, azt válaszolta, hogy „van az a mondás, hogy a politikában soha nincs olyan, hogy soha, de nem tervezem”. Visszavonulása óta időről időre felkérik Kunczét arra, hogy újra vállaljon meghatározó politikai szerepet a baloldalon, de eddig mindig nemet mondott. Igaz, tavaly a Kormányváltó erők DK-s jelöltjeként Pest megye 8. választókerületében elindult a választáson, de nem sikerült legyőznie a fideszes jelöltet.

Elmondása szerint ideje nagy részét olvasással, lakossági fórumokon való szereplésekkel és baráti összejöveteleken való részvételével tölti, valamint a híreket is folyamatosan figyeli. Kuncze a jelenlegi belpolitikai helyzetet is értékelte, lesújtó a véleménye a Fidesz kormányzásáról. Mint mondta, régóta úgy látja, hogy „a Fidesz az egyik fő felelőse az ország megosztottságának, de 2010 óta szerintem rátettek erre még egy lapáttal. Kádár János mondását úgy alakították át, hogy ’aki nincs velünk, az nincs’. Elképesztő, hogy az emberek azért nem állnak szóba egymással, mert más a politikai meggyőződésük”- nyilatkozta lapunknak az egykori belügyminiszter.

kuncze gáborKuncze Gábor

Öt éven át, alig egy évvel elmaradva Kuncze második elnöki periódusának hosszától, 1992 és 1997 között töltötte be az SZDSZ elnöki tisztségét Pető Iván. Pető tíz évig frakcióvezető-helyettese, ezen felül többször is frakcióvezetője volt a liberális pártnak. Jelenleg nyugdíjas. Néhány évig tanított, de az egyetemeket érintő megszorító intézkedések nyomán indult leépítések őt is utolérték. Bevallása szerint az SZDSZ sorsának alakulásától függetlenül született meg benne a döntés, hogy 2010-ben végleg felhagy az aktív politizálással.

Pető Iván azt mondta az atv.hu-nak, hogy tudatosan kerüli a politikai nyilatkozatokat és csak nagyon indokolt, ritka esetben publikál politikai témában. Mivel aktív politikusként nem szerette, ha olyanok ítélkeztek a tevékenységéről, akik már elhagyták a politikai arénát, ő sem szeretne ebbe a hibába esni. Ezért nem reagál azokra az – elsősorban a fiatal generáció részéről megnyilvánuló – értékelésekre sem, amelyek mindent csak rossznak látnak az elmúlt 25 év garnitúrájának tevékenységéből.

pető ivánPető Iván

Mostanában sok időt tölt azokkal a könyvekkel, amelyeket aktív időszakában nem volt ideje elolvasni. Időről időre megállítják az utcán, hogy esetleges visszatérése felől érdeklődjenek, de olyan is előfordul, hogy beszólásokat gyűjt be sétája során.

Az ezredforduló elnökei

Csak két évig, Kuncze 1998-as lemondásától Demszky Gábor 2000 őszi felemelkedéséig vezette formálisan az SZDSZ-t, de sok egykori szabaddemokrata a párt történetének legmeghatározóbb politikusaként tartja számon Magyar Bálintot.

Magyar Horn Gyula, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc kormányában is volt oktatási miniszter. Az SZDSZ-t 1998 júniusától 2000 decemberéig elnökölte, 2009-ben kilépett a pártból. Nem sokkal később többedmagával megalapította a Szabadelvű Polgári Egyesületet. Jelenleg nyugdíjas, a Pénzügykutató Intézet munkatársa, kelet-európai országok oktatási minisztériumaiban alkalmi jelleggel szaktanácsadó. Mint az atv.hu-nak elmondta, a mai napig figyelemmel kíséri a politikát, szociológusként, értelmiségiként politizál, de hogy ismételten pártpolitikai szerepet vállaljon, ahhoz „ezernyi tényező együttállására volna szükség”. Az immár kétkötetes Magyar polip (A posztkommunista maffiaállam) című könyveire úgy tekint, mint amelyek ötvözik tudományos, közéleti és politikai tevékenységét is életének ebben a szakaszában.  

magyar bálintMagyar Bálint

Évtizedekig volt meghatározó és ellentmondásos figurája a magyar politikai életnek Demszky Gábor, aki 1990 és 2010 között volt Budapest főpolgármestere, emellett fél évig, 2000 végétől 2001 közepéig vezette az SZDSZ-t.

Alapító tagja a Szabad Demokraták Szövetségének. 1990-2010 között – öt hivatali cikluson át – volt Budapest főpolgármestere. A párt 2010-es tagrevíziója idején nem újította meg párttagságát. 2011 márciusa óta nyugdíjas. Ugyanebben az évben Berlinbe költözött, ahol egy egyetemi kutatási programban vett részt. Több könyv szerzője, időszakonként baloldali orgánumokba publikál (Magyar Narancs, Népszabadság). A Hir24-nek korábban azt nyilatkozta, hogy a régi bajtársak közül Magyar Bálinttal tartja a kapcsolatot, illetve azok maradtak mellette, akik 1990 előtt is a barátai voltak: Kőszeg Ferenc, Haraszti Miklós, Konrád György és Rajk László. 2010-es távozása óta kerüli a politikai nyilatkozatokat, nagy ritkán azonban mégis megszólal. Így tett, amikor Bokros Lajost javasolta a demokratikus ellenzék közös főpolgármester-jelöltjének, illetve a tavalyi tüntetéssorozat idején, mikor is független ernyőszervezet felállítását javasolta a szétforgácsolódott civileknek. Legutóbb a Raoul Wallenberg iskola körüli vita kapcsán hallatta hangját.

A rendszerváltás hősei

Kis János, az SZDSZ első elnöke, a Kádár-korszak demokratikus ellenzékének meghatározó alakja a ’60-as évek lukácsista iskolájától jutott el az emberjogi liberalizmusig. A Lukács György köréhez tartozó filozófusokkal együtt kizárták az MSZMP-ből, elbocsátották állásából és szilenciumra ítélték. 1981-től a Beszélő vezető szerkesztője volt, majd a Szabad Kezdeményezések Hálózata és az SZDSZ alapítói egyike. 1990-91-ben a Szabad Demokraták Szövetségének első elnöke, majd 1999-ig országos tanácsának tagja. 2002-ben Medgyessy Péter titkosszolgálati múltjának napvilágra kerülése és ennek SZDSZ-es kezelése nyomán kilépett a pártból.

kis jánosKis János

Kis 1992-ben, alig egy évvel az SZDSZ éléről történt távozása után kezdett tanítani a CEU-n; ma is az egyetem oktatója. Nagyon ritkán szólal meg aktuális politikai kérdésekről, ilyenkor hosszabb cikkekben / cikksorozatokban vagy interjúkban fejti ki véleményét, többnyire választási időszakban. Az SZDSZ-szel történő szakítása után A politika mint erkölcsi dilemma című művében foglalta össze álláspontját a Medgyessy-ügy morális vonatkozásairól, majd Összetorlódott idő címmel a rendszerváltás alkotmányos rendjéről és annak 2010 utáni lebontásáról jelent meg 1993 és 2013 közötti írásait tartalmazó kötete.

Kishez hasonlóan ritkán szólal meg nyilvánosan az SZDSZ második elnöke. A liberális párt irányítását Kis lemondása után átvevő Tölgyessy Péternek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy 1989-ben Magyarország működőképes parlamenti demokráciává vált. 1992-ben, kereken egy évig volt az SZDSZ elnöke; előzőleg 1990 nyarán és őszén a szabaddemokraták parlamenti frakcióját vezette. Az 1994-es MSZP-SZDSZ koalíciót kezdettől ellenezte, majd 1996 nyarán elhagyta a liberális pártot. 1996 és 98 között függetlenként tevékenykedett a parlamentben, majd átült a Fidesz-frakcióba. 1998-ban és 2002-ben is a Fidesz országos listájáról szerzett mandátumot. 2006-ban hagyott fel az aktív politizálással, ezután a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének lett a munkatársa. Tölgyessy tanít is, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Intézetének vendégoktatója. Kerestük a párt egykori elnökét, hogy bővebben is kifejtse, mivel foglalkozik mostanában, de nem kívánt nyilatkozni.

tölgyessy péterTölgyessy Péter

Futottak még

Retkes Attila az SZDSZ utolsó elnöke volt. A párt katasztrofális EP-választási veresége és Fodor Gábor azt követő lemondása után, 2009 nyarán került az SZDSZ élére, ahonnan 2010 májusában távozott. „Azon egyetlen év kivételével, amit az országos politikában töltöttem, zenei területen dolgozom, szerkesztőként és zeneszerzőként. Jelenleg is ezzel foglalkozom”- mondta Retkes Attila az atv.hu megkeresésére. Beszámolt róla, hogy van egy mikrovállalkozása, ami folyóirat- és könyvkiadással, valamint koncertszervezéssel is foglalkozik, ezenkívül zenei menedzsmentet tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Kérdésünkre Retkes elmondta, hogy „sem rövid, sem hosszú távon nem tervezem a visszatérést a politikai életbe. Megpróbáltam, de inkább a szakmai életet és a családomat választottam”- tette hozzá.

retkes attila (fotó: parameter.sk)Retkes Attila (Fotó: parameter.sk)

Már nem elnökként, hanem ügyvivőként vezette az SZDSZ-t Szabadai Viktor, miután a 2010-es választásokon a párt nem jutott be a parlamentbe és Retkes Attila lemondott elnöki posztjáról. Szabadai egy ötfős ügyvivői csapattal 2013 őszéig vezette a pártot, ekkor döntött úgy az országos tanács, hogy kezdeményezi az SZDSZ megszüntetését. „Egyéni vállalkozóként tanácsadással foglalkozom azóta, valamint a Magyar Liberális Pártban (MLP) vagyok tanácsadó”- nyilatkozta lapunknak Szabadai Viktor, aki a 2014-es országgyűlési választáson a kormányváltó összefogás listáján indult (70. helyen szerepelt, így nem jutott mandátumhoz), tavaly ősszel pedig MLP-s polgármesterjelöltként is megmérettette magát, azonban utolsó területen végzett a II. kerületben, mindössze 295 szavazatot kapott.

szabadai viktorSzabadai Viktor

Jelenlegi munkájáról elmondta, hogy tanácsadóként elemzéseket, prognózisokat készít, főleg önkormányzati politikával kapcsolatban és leginkább privát cégeknek. Az SZDSZ korábbi prominensei közül elsősorban Fodor Gáborral tartja a kapcsolatot munkája miatt is, „de a többi vezetővel is igyekszem jó viszonyt ápolni”- tette hozzá. Szabadai úgy látja, hogy az SZDSZ betöltötte történelmi szerepét és a rendszerváltás óta eltelt időszak sokkal szegényebb lett volna, ha nincs a párt és nincs a liberális eszme képviselve a politikában. „Szerintem a közeljövőben újra döntéshozó tényezővé kell válnia ennek az eszmeiségnek”- magyarázta a politikus.

További belföldi híreink