Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2014-11-20 12:28:00

Tesco-adók: államosítás után jöhetnek a cimborák

Az egyik legnagyobb vállalkozói szervezet brutális lenyúlást sejt Varga Mihály legújabb intézkedései mögött.

A kereskedelem három csapását láthatjuk most, verseny és piacidegen lépések sorozatát hozza a kormányzat, ami kizárólag a multicégek ellen irányul – ezt Dávid Ferenc mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a nyugati országoknak szóló fricska is állhat az intézkedések mögött, de van egy sokkal félelmetesebb magyarázat is. A szakember kijelentette: ki akarják véreztetni ezeket a vállalkozásokat. Hozzátette: a multicégek a magyar kereskedelem egyharmadát adják, ha ezeket kivéreztetik, akkor majd jön az állam a nagy megmentő szerepében, érték alatt megveszi a külföldi vállalkozásokat, majd szépen átjátssza őket egy magáncégnek. A takarékszövetkezeti szektorban is ez történt, félelmetes, hogy erre egyáltalán gondolni lehet, mondta Dávid.

A VOSZ főtitkára szerint ezekkel a lépésekkel a kormányzat gyakorlatilag levágja az egyik versenyző lábát, ami miatt olyan versenyelőnybe kerül a Coop, a Reál és a CBA, ami elképesztő. Dávid hangsúlyozta: ezzel nemcsak a multiknál dolgozó emberek, de a vásárlók is rosszul járnak, mert az üzletláncok kénytelenek lesznek árakat emelni.    

Tesco-adók

A közvéleményben Tesco-adók néven vonultak be azok az intézkedések, amelyek teljesen átalakíthatják a magyar kiskereskedelmi piacot. Ezek közül az egyik, hogy a forgalomtól függően sávosan emelik az úgynevezett élelmiszer-felügyeleti díjat, ami azt jelenti, hogy 22-24 milliárd forintot vesznek el a kereskedelmi láncoktól, aminek nagy részét a Tesco, az Auchan és hasonló cégek fizetik.   (100 millió forintos éves nettó árbevételig nem kell díjat fizetni, 0,5–50 milliárd forint között 0,1 százalékot, 50–300 milliárd forintnál több lépcsőben 1–5 százalékot, 300 milliárd forint felett pedig 6 százalékot. A bevételt a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal kapja.) 

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a hét elején nyújtott be egy olyan törvénymódosítást, amely 2018. január elsejétől megtiltaná a napi fogyasztási cikkek értékesítését azon nagyvállalatoknak, amelyek mérleg szerinti eredménye két egymást követő üzleti évben is nulla vagy negatív, ugyanakkor nettó árbevételük ezen időszakban eléri az 50-50 milliárd forintot. Ezek ugyancsak a nagy cégek.

Az intézkedés indoklása szerint a tőkeerős üzletláncok piaci erőfölényét szeretnék apasztani a fogyasztók, illetve a magyarországi kis- és középvállalkozások érdekeinek a védelmében, mert a nagy cégek megengedhetik maguknak, hogy az árak lenyomása érdekében évekig veszteséget termeljenek, s így kitolják az árversenyből a kiscégeket.

Az intézkedést Orbán Viktor miniszterelnök is megvédte a Parlamentben hétfőn, miszerint Magyarország évekig eltűrte, hogy a becsületes kiskereskedőket tönkretegyék, és hogy élelmiszernek nevezett szeméttel etessék az embereket, de a kormány ezt nem akarja tovább hagyni. 

A Spar már be is jelentette, hogy a tervezett beruházásaik jelentős részét bizonytalan időre elhalasztja. Más cégek arról nyilatkoztak, hogy elkerülhetetlen az áremelés. Az ágazati adók hét céget érintenek negatívan.

Nem példátlan, de mégis

Pogátsa Zoltán közgazdász a Hetek című hetilapnak a kereskedelmi cégeket érintő új adók kapcsán azt nyilatkozta, nem ördögtől való a kormány piacrendezési törekvése, legfeljebb szokatlan. „A nyugati konzervatív pártok hagyományosan közel állnak a saját hazai üzleti szektorukhoz, és igyekeznek kedvezni nekik. Ez a klasszikus konzervatív gazdaságpolitika sajátja. A Wikileaks iratokból kiderül, hogy az amerikai kormányok minden követ megmozgatnak annak érdekében, hogy a hazai gazdasági szereplőket hozzák helyzetbe, ehhez legtöbbször az állami szabályozást és a közbeszerzéseket használják” – magyarázta, hozzátéve, hogy mivel Magyarországon a rendszerváltást követően jelentősen eltolódott a piac a külföldi tulajdon arányába, az egyensúly visszaállításához radikálisabb eszközökre van szükség, ami valóban szokatlannak hat. Szerinte azok a liberális kritikák, miszerint „kommunista” módszereket alkalmaz a kormány, csak azért merülhetnek fel, mert a rövid távú történelmi tapasztalataink az államcentrikus gazdaságpolitikát a baloldalhoz kötik, miközben az ötvenes-hatvanas években Nyugat-Európában is államosítási hullám volt.

Ami pedig a kereskedelmi láncokat illeti, az sem véletlen – jegyezte meg –, hogy Nyugat-Európában erőteljesen korlátozzák a multik térnyerését, Hollandiában például a városok peremén működhetnek nagyáruházak, belül a kis és közepes üzletek kapnak csak engedélyt. A „nagyokkal” szemben megfogalmazott kritikák pedig jól ismertek: nemzetközi gazdálkodásuk átláthatatlan; monopolisztikussá teszik a piacot, így a beszállítók kiszolgáltatottá válnak; és olcsó termékeikkel – amellett, hogy az inflációt gyengítik – erősítik a munkáltatók és az állam alacsony bérezési stratégiáját.

Pogátsa Zoltán viszont arra is rámutatott, hogy amennyiben a piaci viszonyok átrendezése nem csökkenti a piaci koncentrációt, vagyis nem jelennek meg új kis és közepes szereplők, a fenti problémák nem fognak enyhülni. „Attól nem lesz sokkal jobb, ha csak annyi történik, hogy a külföldi helyébe hazai multi lép, hiszen ezek éppúgy visszaélhetnek a piaci előnyükkel, számos terméket külföldről szereznek be és nem feltétlenül átlátható a gazdálkodásuk, sőt, akár az offshore lehetőségeket is ugyanúgy kihasználják, miközben a verseny nem nő” – fogalmazott.

Ajánlom

További belföldi híreink