Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2014-07-31 16:05:00

Színdarabnak erős az Orbán-Simicska háború

Egyre szélesedik a front a Fidesz politikai és gazdasági szárnya között.

Bár egyes lapértesülések azt sugallták, hogy a Fidesz vezérkara és a párt gazdasági holdudvarának vezéralakjai között elsimultak a konfliktusok, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt megtört, sőt, az utóbbi Canossát is járt Felcsúton, de a Magyar Nemzet cikkei „kremnológiai” szempontból mást sejtetnek. Egy hét alatt Orbán Viktor két kulcsemberét „ütötték” meg, először Havasi Bertalant. Orbán személyes sajtósát minősítették szervilisnek és „bunkónak”, ma pedig Seszták Miklóst, a fejlesztési minisztert hasonlították Kóka János, egykori SZDSZ-elnökhöz. Persze, a lemondását is kérték.

Az elmúlt hónapok leforróbb témája, hogy mi zajlik az eddig katonásan és fegyelmezetten működő Fidesz holdudvarában. Az alábbiakban a csata állomásait igyekszünk feleleveníteni.

1, Reklámadó  

A reklámadó bevezetése az elmúlt 15 évben többször is felmerült. Először 2000-ben, akkor az írott és az elektronikus sajtó reklámbevételeinek 6 százalékát vette volna el különadóként az állam, de a Fidesz végül le is szavazta a javaslatot.  Nyolc év múlva, az Országos Érdekegyeztető Tanács egyik ülésén a szakszervezetek 3 százalékos reklámadó bevezetését ajánlották a bankok agresszív hitelreklámozása miatt, de ez hamvában holt ötletnek bizonyult. 2010-ben csak periférikusan merült fel az adónem esetleges bevezetése. 

2013-ban a költségvetés konszolidációja miatt maga Orbán Viktor dobta be a reklámadó tervét, azzal az indokkal, hogy minél gyorsabban lezárhassák az ország elleni EU-s túlzottdeficit-eljárást. Nem lett semmi a tervből, de médiaszakértők szerint a felvetés inkább azt a célt szolgálta, hogy a profitra csapást mérő extraadó rémével vegyék el a kedvét a TV2-re esetlegesen bejelentkező külföldi társaságoknak az adásvételtől. Az tény, hogy nem külföldi cég vette meg később a csatornát.

A Fidesz kommunikációja egyébként arra állt rá, hogy annyira rendben van a költségvetés helyzete, hogy rendkívüli intézkedésekre nincs szükség. Sőt, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly októberben kijelentette, hogy 2014-ben semmiképpen nem számolnak a reklámadóval, nem akarják kivetni már.

Ennek ellenére 2014. februárban állítólag Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Magyar Reklámszövetség képviselői közötti találkozón újra felmerül a reklámadó kérdése, de hónapokig egy sort sem írt senki erről a kérdésről.

Ezért okozott feltűnést az atv.hu május 31-ei értesülése, hogy a kormánypártok újra napirendre tűzik a reklámadót. A lapunk által látott terveken még nem szerepelt az előterjesztő neve, de másnap kiderült, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető politikus köréhez tartozó L. Simon László országgyűlési képviselő lett a benyújtó. (L. Simon később Lázár politikai helyettes lett, úgynevezett parlamenti államtitkár.)

A reklámadó kapcsán igazi újdonsággal az bírt, hogy nemcsak a kereskedelmi médiumok, és a kritikai sajtó tiltakozott a terv ellen, hanem a Simicska Lajos érdekkörébe sorolt teljes jobboldali médiaportfolió. Nem kicsit, nagyon. A Magyar Nemzetben egyenesen olyan vezércikk jelent meg, miszerint „a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára.”

Ettől kezdve a magyar közélettel foglalkozó újságírók, elemzők, politológusok legforróbb témája lett: Összeveszett-e Orbán Viktor és Simicska Lajos? Vagy csak az egész vita részükről egy politikai színház? Az ütésváltások hangneméből azonban úgy tűnt, hogy színháznak túl erősek a kritikus jelzők.  Tehát, ha tényleg összevesztek, akkor mi a veszekedésük tárgya?

2, Új fejlesztési miniszter, átalakított beszerzési rendszer az NFM-ben

Ráadásul a fejlesztési miniszteri poszton is változás történt, hisz leváltották Németh Lászlónét – akit a parlamentben mindenki „Laci néninek” hívott –, akit Simicska Lajos emberének tartották. Helyére meglepetésre Seszták Miklós került, aki leállított minden beszerzést, és a szervezethez tartozó vezetői szintek hatékonyságvizsgálatát rendelte el.  Sőt, az is elterjedt, hogy az állami cégek vezetői szintjén személycserék lesznek.

A Népszabadság kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Seszták Miklós annak a miniszterelnöki elvárásnak is igyekszik megfelelni, hogy a nagy állami cégeket, illetve háttérintézményeket „mentesítse” a még Németh Lászlóné volt miniszter által kinevezett Simicska-, valamint Nyerges-bizalmasoktól.

A cikk azt is megemlítette, hogy a miniszterelnök nem elsősorban volt Bibó-kollégiumi szobatársával, Simicska Lajossal szemben visel hadat, hanem a Nyerges Zsolt gazdasági holdudvarához tartozó kis oligarchák lettek „túl mohók” az üzletszerzésben. „A helyzet komoly”, mert állítólag Simicska Lajos elment a Balatonra vitorlázni, hogy gondolkodjon „a válaszlépésekről”, hiszen már a reklámadó bevezetése is váratlanul érte.

3.  Útépítő-adó belengetése

De újabb „lövést” kapott. Kormányzati körökből a 444-hez kiszivárgott útépítő-adós tervek szerint több tízmilliárdos fizetési kötelezettség is terhelné a Közgépet, a kormány egy uniós bírságot szétterítene az uniós fejlesztésből épített utak kivitelezői között. E közbeszerzéssel kontrollált piac kulcsszereplője a Közgép.   

Az Európai Bizottság állítólag 500 milliárd forintnyi uniós forrásból megvalósított magyarországi útépítés vizsgálatát rendelte el. Ha szabálytalanságokat talál, akár 100 milliárd forintos bírságot is kiszabhat.

Az atv.hu-nak Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. volt elnök-vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy egyelőre senki nem tudja, hogy tényleg Brüsszel emelt kifogást, vagy Simicska Lajos érdekeltségeit akarja megsarcolni a kormány az útépítő cégek visszamenőleges adóztatásával.

Ha tényleg az unió emelt kifogást, akkor érdemes visszatekinteni 2006-ig, amikor Reményik átvette a NIF vezetését. Elmondása szerint érkezése előtt valóban szerepelt az útépítési tenderekben az a feltétel, hogy a nyertesnek rendelkeznie kellett aszfaltkészítő üzemmel az építési területtől számított 20-30-50 kilométeren belül. És ez valóban versenykorlátozó volt, hiszen ilyen üzemmel csak a cégek bizonyos köre rendelkezett.

2006-ban azonban változtattak a kiírásokon: lehetővé tették mobil aszfaltkészítő üzemek működtetését. Ennek a feltételnek minden számottevő cég képes volt megfelelni, így Brüsszel már nem emelhetett kifogást versenykorlátozásra hivatkozva. És 2006 és 2010 között nem is emelt, mondta Reményik. 

Ha most tényleg uniós kifogás miatt került veszélybe 60-90 milliárd forint, akkor Reményik szerint elképzelhető, hogy ennek hátterében az áll, hogy az Orbán-kormány idején kivették a tenderekből a mobil aszfaltkészítő üzem alkalmazásának lehetőségét. A NIF egykori vezetője szerint erre utal, hogy Lázár János összesen 500-600 milliárdnyi uniós pénzről beszélt, ami az utóbbi egy-két év költése lehet, hiszen Reményik idejében évente 300-350 milliárdot fordítottak útépítésre.

Visszatérve a tárgyunkra, már említett Népszabadság újabb részleteket tudott meg, miszerint Orbán Viktor és Simicska Lajos már beszélt egymással. Simicska üzlettársa, Nyerges Zsolt pedig a közelmúltban állítólag „Canossát járt” Felcsúton Orbán Viktornál.

A békülésről szóló hírek után a Simicska-Nyerges páros kapott még egy „sarcot”. A kormány alaposan belenyúlt a mezőgazdasági támogatások rendszerébe. Egyes számítások szerint ezzel az egyszeri döntésével évi 5 milliárd forint körüli összeggel kevesebb támogatásra jogosult az előbb említett üzleti kör agrárágazata.

4. Földügyek 

Két hete jelentették be, hogy a kormány úgy alakítja át a területalapú uniós támogatásokat, hogy bizonyos birtoknagyság felett nem jár pénz. Az intézkedés olyan üzletembereket érinthet, akiket Ángyán János korábbi államtitkár oligarcháknak nevezett: mások mellett Simicska Lajost és Nyerges Zsoltot, illetve Csányi Sándort. Az intézkedést Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Fazekas Sándor agrárminiszter és Györffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara elnöke jelentette be hétfőn, Budapesten. 

Lázár János azt mondta: a kormány néppárti jellegű, azaz mindig a kisebbek mellé áll a nagyobbak szemben. A politikus egy kérdésre válaszolva kijelentette: őt az emberek küldték a parlamentbe, nem „érdeklik sem Csányi úr, sem Simicska úr érdekei”.
Az új rend az lesz, hogy 1037 hektárig mindenki megkapja a teljes támogatást, e fölött 1200 hektárig 5 százalékot vonnak el, 1200 felett az összes támogatást. Egyes számítások szerint ez az intézkedés 5 milliárd körüli összeggel csökkentheti a Simicska-Nyerges érdekkör agrárágazatának  

Az elmúlt hetekben gyakorlatilag minden hetilap kiemelt cikkekben foglalkozott a Orbán vs. Simicska „háborúval”

A HVG és a Figyelő egyaránt címlapsztorit kerített az ügyből, az utóbbi lap címlap montázsával ráadásul még azt is sugallja, hogy Orbán Nyerges Zsoltot hátba lőtte, de a miniszterelnök számára nemcsak ő, hanem Simicska és Lázár János is céltábla. A Figyelő  egyik forrása ugyanis – meglepetésre – Lázár Jánost egyenesen Simicska Lajos oldalához sorolta, ami azért is érdekes, mert a Miniszterelnökséget vezető miniszter parlamenti államtitkára, közvetlen beosztottja, L. Simon László nyújtotta be azt a reklámadóról szóló törvényt, amit a Magyar Nemzet a sajtószabadság torkára való rálépésként értékelt. A Figyelő egyébként azt is írta, hogy sokaknak áll érdekében megmozgatni a négy éven át működtetett, viszonylag homogén rendszert, ez állhat az állami vállalatokra vonatkozó rendelkezések hátterében.

Az üzleti hetilap forrásai közül Orbán Viktor és Simicska Lajos szakításával kevesen számolnak, ugyanis szerintük a legélesebb konfliktus nem is közöttük feszül, hanem leginkább Habony Árpád tanácsadó feszegetné a kialakult munkamegosztást.

A HVG-ben ellenben azt írta, hogy van konfliktus a két fejes között, mert Simicska felrúgta azt a megállapodását Orbánnal, hogy ő nem szól bele a politikába. E szerint az alku alapján a Fidesz politikai szárnyát Orbán, az üzletit Simicska viszi.  És hogy a visszafogott életet élő, hivalkodást kerülő Simicska alatt dolgozó új, másod és harmad vonalbeli pénzemberek mohósága már a Fidesz politikai szárnyát is zavarja. Az új rend kulcsszava pedig a diverzifikáció. (Ez utóbbi két elemből álló „háborús” verziót egyébként már a Népszabadság is megírta.)

A HVG annyival színesti az Orbán-Simicska csatáról szóló cikkét, miszerint az a szép az egészben, hogy a pár éve még Orbán elleni puccs szervezésével megvádoltak (egyebek mellett Spéder Zoltán és Tombor András üzletemberek) szoríthatják háttérbe a Fidesz gazdasági hátországát több mint húsz éve uraló Simicska Lajost és embereit. Miközben a puccs akkor többek között azért sem lehetett sikeres, mert Simicska hűséges maradt Orbánhoz.

A Hetek című hetilapnak egy befolyásos kormányzati tanácsadó a rózsák háborújához hasonlította a helyzetet, amikor is Angliában a York-ház és a Lancaster-ház a trón megszerzéséért vívott hosszú háborút. A Lancaster-ház jelvényében piros rózsa, a York-ház jelvényében pedig fehér rózsa volt, innen a rózsák háborúja elnevezés.

A Hetek forrása szerint az egyik oldalon Simicska Lajos és köre áll, míg a másikon új szereplők tűntek fel. Ezen elmélet szerint a konfliktust Orbán Viktor annyiban is támogatja, hogy kiegyensúlyozottabb (többszereplős) viszonyokat szeretne a Fidesz hátországában.  

Ajánlom

További belföldi híreink