Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2014-07-21 15:05:00

Lázár: Nem érdekel Csányi és Simicska haszna

20 milliárdot vesznek el az „agrároligarcháktól”.

Bekövetkezett, amiről az atv.hu már többször is írt, miszerint a kormány úgy alakítja át a területalapú uniós támogatásokat, hogy bizonyos birtoknagyság felett nem jár pénz. Az intézkedés olyan üzletembereket érinthet, akiket Ángyán János korábbi államtitkár oligarcháknak nevezett: mások mellett Simicska Lajost és Nyerges Zsoltot, illetve Csányi Sándort. Az intézkedést Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Fazekas Sándor agrárminiszter és Györffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara elnöke jelentette be hétfőn, Budapesten.  

Lázár János azt mondta: a kormány néppárti jellegű, azaz mindig a kisebbek mellé áll a nagyobbak szemben. A politikus egy kérdésre válaszolva kijelentette: őt az emberek küldték a parlamentbe, nem „érdeklik sem Csányi úr, sem Simicska úr érdekei”.
Mint kiderült, a döntés nyomán az 1200 hektár felett gazdálkodó, csak növénytermesztéssel foglalkozó, kevés embert foglalkoztató, gépesített cégek járnak a legrosszabbul, őket gyakorlatilag kizárják a fejlesztési pénzekből.

Az új rend az lesz, hogy 1037 hektárig mindenki megkapja a teljes támogatást, e fölött 1200 hektárig 5 százalékot vonnak el, 1200 felett az összes támogatást. Mindent egybe véve 20 milliárd az elvonás, amit a vidékfejlesztési pályázatokra, leginkább állattenyésztés támogatására fordítanak.  

Ángyán József szelleme kísért

Mint arról írtunk már a parlamenti bizottsági meghallgatásain Lázár János egykori politikustársa vesszőparipáját, a nagybirtok rendszer csökkentésének témáját vette elő. Ráadásul az új miniszter programot is hirdetett: a mezőgazdaságban a nagybirtok arányát a jelenlegi 50 százalékos szintről 20 százalékra csökkentené. Ami a birtokszerkezet nagyon jelentős, mondhatni, forradalmi átszabását jelentené.

Az előző ciklusban a Fidesszel látványosan tengelyt akasztó Ángyán József mindig azt magyarázta, hogy a magyar vidék helyzete kezd Argentína és Brazília viszonyaira hasonlítani, mert a helyi lakosok kezdik elveszteni a földjeiket, miközben az egyre tehetősebb nagybirtokosok a felvásárolt földek után – egyebek mellett az arra járó területalapú támogatás miatt – hatalmas jövedelemre tesznek szert. A „kiszipolyozás miatt” a vidék jövedelemmegtartó képessége csökken, ami miatt a fiatalok menekülnek a falvakból, miközben a csökkenő ingatlanárak miatt a városokból lumpen rétegek költöznek ki. Az ezzel járó közbiztonsági problémát pedig a Jobbik lovagolja meg. Ángyán éppen ezért ostorozta a kormány számos intézkedését, például a földbérlet pályázatokat, mert azok a befektetőkből lett „belvárosi nagybirtokosat”, azaz – az ex-államtitkár szava járása szerint – az oligarchákat támogatta.  

Akár ennek a folyamatnak a korrekciójaként is felfogható, amit Lázár mondott a mezőgazdasági bizottság előtt a birtokarányok drasztikus átalakításáról. Ennek eszköze lehet az a koncepció is, amit a Nemzeti Agrárkamara szakértői dolgoztak ki, és ami  – az „elképesztően” izgalmas – „A degresszivitás adta lehetőségek Magyarországon” címet viseli. A tervezet jelentőségét emeli, hogy információink szerint az agrárkamara egyik vezetője a várományosa a Miniszterelnökség alatt működő vidékfejlesztési államtitkárságnak. Az államtitkár egyik feladata vélhetően a tervezet megvalósítás lesz.

Ráadásul Lázár János a bizottsági meghallgatáson nagyon vehemensen tette le a voksát egy olyan koncepció mellett, ami ebből az anyagból is kiolvasható. Sőt, meglepetésre még előző saját kormányzásuk kapcsán is kritikus volt. Azt mondta, neki senki nem tudta megcáfolni, hogy a területalapú támogatások 70-80 százaléka a birtokosok 10-20 százalékánál landolt, a vidékfejlesztési gazdasági támogatások is 70-80 százalékban nagyüzemekhez kerültek. És szerinte ez egyenes összefüggésben van azzal, hogy egy embernek milyen lehetőségei vannak falun élni.

A nagyon bonyolult nyelven megfogalmazott anyag azt tartalmazza, hogy a területalapú támogatásokat, vagyis az EU-tól kapott pénzt degresszíven fizesse ki a magyar állam (ez nemzeti hatáskörben van), ami azt jelenti, hogy bizonyos birtokméret fölött csökkenti vagy teljesen elvonja a támogatást. A  dokumentum szerint 150 ezer euró éves támogatás felett a maradék különböző hányadát tervezik elvonni.

Az úgynevezett egységes területalapú támogatás (Single Area Payment Scheme – SAPS) jövedelempótló forrásként a gazdák megélhetését, helyben maradását és ilyen módon a vidék fejlődését hivatott szolgálni. A rendszer azonban nem teljesen váltotta be a hozzáfűzött reményeket: a területalapú támogatás egyfajta befektetéssé, pénzügyi termékké vált. Nem véletlenül: 2012-ben például hektáronként átlagosan 65400 forint járt a gazdáknak – ami több száz hektár esetében meglehetősen csinos összeget jelent, úgy, hogy még egyetlen kapavágás sem történt a szóban forgó földterületen. Ráadásul a 400 milliárdos éves forráson osztozó 170 ezer jogosult közül mindössze 10 ezren viszik el az összeg 70 százalékát. Vagyis a rendszer – értelemszerűen – az úgynevezett nagygazdáknak kedvezett eddig, akik azonban adott esetben nem is helyben élnek, és fő profiljuk sem feltétlenül a mezőgazdaság.

A Nemzeti Agrárkamara által készített tervezet több variációt is tartalmazott ezzel kapcsolatban.

Gőgös: a támogatások elvonása a Fidesz tudatos falurombolása 

   "Miután Lázár János bejelentette, hogy elvonják csaknem 600 vidéki kis- és középvállalkozás közvetlen támogatását, felszólítjuk a kormányt: a hétéves Uniós program véglegesítése előtt hallgasson a szakértők százaira, és a támogatás-elvonásból engedje levonni a bérköltséget! A magyar agrárium érdeke és a gazdasági ésszerűség egyaránt azt diktálja, hogy a forráselvonást csak a valóban alacsony foglalkoztatással és magas jövedelmezőséggel működő cégek körében szabad alkalmazni! Ha nem így lesz, akkor példátlan falurombolást kezdődik. A közvetlen támogatások elvonása miatt több tízezer ember munkahelye szűnhet meg, állattartó telepeket kell felszámolni, eltűnhet a magyar tej és a hazai disznóhús a polcokról. Tisztességes szakminiszter és a nemzeti agrárkamara falusi polgármester-elnöke ehhez nem adhatta volna a nevét! Mégis megtették, ami igazolja, hogy nem a vidékért dolgoznak. Szégyelljék magukat! A kormány eközben végtelenül cinikus. Olyan munkahelyvédelmi csomagot jelent be az érintett területeken, olyan támogatásokról dönt, amelyek tőle függetlenül eddig is működtek.  Az MSZP minden segítséget megad abban, hogy a mezőgazdaság gerincét jelentő falusi kisvállalkozások túléljék ezt a drasztikus piaci beavatkozást. Ehhez szükség lesz a bankok és a kereskedelmi partnerek türelmére és összefogására. Mindenkinek partnerséget ajánlunk, aki segíteni tud a munkahelyek megtartásában és bővítésében" - közölte Gőgös Zoltán, az MSZP agrárpolitikusa.
Ajánlom

További belföldi híreink