Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2014-05-16 14:45:00

Vona: alakítani kell az orosz-magyar viszonyt

A Jobbik oroszbarátsága különösen érdekessé vált Kovács Béla állítólagos kémügye kapcsán. Az nyilvánvaló, hogy egy ilyen kapcsolatban nem a magyar fél diktál. De vajon mit akarhat Oroszország a Jobbiktól, illetve egy sor más, európai szélsőjobboldali párttól? Cikkünk a Political Capital elemzése alapján készült.

A szélsőjobboldalra gyakorolt orosz befolyás ma már egész Európában tapasztalható jelenség, ami kiemelt kockázatot jelent az euroatlanti integrációra nemzeti és közösségi szinten egyaránt, különös tekintettel a 2014-es európai parlamenti választásokra és az ukrán válságra, olvasható a Political Capital elemzésében, mely „Az orosz kapcsolat” címmel jelent meg a közelmúltban.

Oroszbarát frakció az EP-ben és itthon

A szélsőjobboldali pártok 2014-ben a francia Nemzeti Front vezetésével oroszbarát  frakciót alkotnak az Európai Parlamentben. Oroszország érdekeinek képviselete azonban már most egyértelmű, hiszen többek között Kovács Béla a Jobbik vagy Aymeric Chauprade a francia Nemzeti Front képviseletében „független megfigyelőként” támogatták a Krím-félszigeti annektálását szolgáló orosz referendumot az osztrák Szabadságpárt, a belga Flamand Érdek, a bolgár Ataka, az olasz Északi Liga küldöttei mellett.

Európa politikai centrumát a jelenleginél keletebbre kellene tolni Ha a Jobbiknak beleszólása lesz a magyar külpolitika irányításába, akkor az orosz– magyar kapcsolatok komoly átalakítását szorgalmazzuk majd. - Vona Gábor (Magyar Nemzet, 2009. január 3.)

A magyar Országgyűlésben az EU és Oroszország közötti hintapolitikát folytató kormánypárt mellett ugyancsak erősödik az oroszbarát szélsőjobboldal. Az áprilisi parlamenti választáson tovább erősödött Jobbik programjában hangsúlyos helyet foglal el az orosz érdekeket megtestesítő „eurázsiai külpolitikai paradigma” képviselete, valamint az a EU- és a NATO-tagság újratárgyalása.

A Jobbik külügyi kabinetjét vezető Gyöngyösi Márton azt nyilatkozta, hogy a választások után „Moszkvába utazna először Vona Gábor”. Mindez azt is jelzi, hogy a Jobbik Oroszországgal a háta mögött belpolitikai szinten sem lesz könnyen félreállítható.

Eurázsiai Unió

Oroszország külpolitikai aktivitásnak újabb lendületet adott Vlagyimir Putyin harmadik elnöki ciklusa. Ennek kezdetét megelőzően külpolitikai törekvéseit Putyin „Eurázsiai Unió” néven öntötte formába: ez a doktrína a posztszovjet államoknak nemzeti kibontakozást és „igazi szuverenitást” ígért, az Európai Unió „fölösleges korlátozásai” nélkül. Az „eurázsiai doktrína” további keményvonalas kibontakozását láthatjuk az Ukrajna szétdarabolására irányuló orosz katonai beavatkozással, kezdve a Krím-félszigettel, és a legfrissebb fejlemények alapján a donyecki és harkovi területekkel folytatva azt.

Magyarország számára az euro-atlantizmus gazdasági, politikai és kulturális válságot hozott. Az eurázsianizmus számomra azt jelenti, hogy Magyarország közvetítő tényezővé válhat Európa és Ázsia között. Az eurázsianizmus előnye abból fakad, hogy lehetővé teszi a kontinentális kooperációt folytató régiók függetlenségét, ellentétben az EU-integrációval - Vona Gábor (www.iarex.ru, 2014. január 22.)

Az orosz világhatalmi és regionális ügyek mellett feltűnő az érdekegyezés az Oroszország számára kulcsfontosságú energetikai-ipari témákban is.

A sajtóban legelterjedtebb magyarázat szerint mindennek az az oka, hogy Oroszország anyagi támogatást nyújt az egyes európai szélsőjobboldali pártok számára. Egyelőre nem került a nyilvánosság elé olyan bizonyíték, amely egyértelműen igazolná ezt a gyanút. Tetten érhető ugyanakkor a szélsőjobboldali pártok ideológiai és politikai vonzódása Oroszországhoz a következő okok miatt.

Nem csak pénz

A szélsőjobboldali pártok trade-off nyeresége tehát nem feltétlenül a sokak által feltételezett pénzügyi támogatás, hanem a még értékesebb szakértői, szervezeti, mediális segítség, azaz egyfajta kapcsolati háló és politikai know-how megszerzése. Ugyanakkor ez a tényleges orosz know-how adja a kirajzolódó európai oroszbarát párt-hálózat kockázatát is. Oroszország láthatóan minden fronton jelen van, úgy a politikai mainstreamben, mint a szélsőséges pártoknál próbálja érdekeit érvényesíteni, minél több lehetséges forgatókönyvet megjátszva. Ennek voltak jelei például Olaszországban, Görögországban és Magyarországon is, ahol a szélsőjobboldali pártok támogatásával párhuzamosan zajlottak/zajlanak a kormányközi közeledések is.  

Épül a pártcsalád

Az orosz befolyásszerzés nem csak azért lehet hatásos, mert egyes pártokat érint közvetlenül, hanem azért is, mert ezek a pártok az utóbbi időben tapasztalható erősödésük révén meghatározó szerepet játszhatnak uniós szinten is a különféle pártszövetségekben. Úgy tűnik tehát, hogy pártcsalád-építő orosz diplomáciai erőfeszítés folyik Európában. Erre utal Oroszországnak a szélsőjobboldali pártokat szövetkezésre ösztönző politikája, illetve több orosz közreműködéssel megvalósult vagy a jövőben megvalósuló találkozó is.

Három hete az EU-orosz interparlamentáris ülésen Kalinyingrádban az egyik orosz felsőházi szenátortól megkérdeztem, a jövőben lehet-e mód arra, hogy egy esetlegesen EU-s tagállam csatlakozási tárgyalásokat kezdeményezzen az Eurázsiai Unióval. A válasz nem volt egyszerű, de végeredményben pozitív volt, s ki lett hangsúlyozva: minden csakis érdemi és értelmes tárgyalások után következhet be. - Kovács Béla EP-képviselő, EU–orosz energetikai munkacsoport tag (www.jobbik.hu, 2013. június 2.)

A Putyinhoz közel álló Intelligent Design Bureau által 2014. október 4-5-re szervezett szentpétervári Orosz Nemzeti Fórumra19 meghívást kapott a Jobbik, az Arany Hajnal és az osztrák Szabadságpárt egyaránt. A fórum jelentőségét mutatja, hogy a konferencia tervezett létszáma 1500 fő, témái közé tartozik többek között Oroszország és Európa új közös nemzeti doktrínájának kidolgozása, egy állandó koordinációs bizottság felállítása a konferencia által elfogadott nemzeti policy-k implementálására.

Az EP-választásokon várhatóan jól teljesítő oroszbarát szélsőjobboldal reprezentánsai tehát az eddiginél minden bizonnyal nagyobb súllyal lesznek jelen az Európai Parlamentben. Ez pedig azért fontos Oroszország számára, mert az energia világpiacán végbemenő radikális változások (pl. palagáz, cseppfolyósított gáz) miatt fokozottan érdekelt abban, hogy pozícióit európai energiapiacon megtartsa, illetve, hogy az ezzel kapcsolatos döntéseket uniós szinten is befolyásolni tudja.

Forrás: Political Capital

Ajánlom

További belföldi híreink