Itthon

2014-04-29 10:01:00

"A Jobbik sikeresen alkalmazta a Hamász-modellt"

A Jobbik előretörése többek közt a görög Arany Hajnal által is sikerre vitt Hamász-modellnek köszönhető: minden egyes emberrel foglalkozni – a legkisebb faluban is. Az ötezer fősnél kisebb településeken kizárólag a Jobbik folytatott intenzív kampányt – hangzott el a Political Capital pénteki budapesti háttérbeszélgetésén. Krekó Péter igazgató szerint a huszonegy magyar európai parlamenti mandátumból a Jobbik akár hatot is megszerezhet, az ötre nagyon jó esélyük van, a négy kifejezetten kudarc lenne számukra.

A jobboldali szélsőséget jellemző úgynevezett DEREX-indexet mutatta be a Political Capital pénteken egy budapesti háttérbeszélgetésen. Az is elhangzott: a jobbszél nagy valószínűséggel meg fog erősödni a május 25-i európai parlamenti választáson, az azonban kétesélyes, hogy alakíthat-e frakciót az új Európai Parlamentben.

Juhász Attila, a Political Capital (PC) vezető elemzője közölte: az úgynevezett Derex-index a szélsőjobboldal iránti társadalmi keresletet méri, de nem kifejezetten pártpreferencia-mérő, tehát – Magyarországra vetítve – nem a Jobbik népszerűségét mutatja. Az index négy alindexből áll össze: rendszerellenesség; előítéletesség és sovinizmus; szélsőjobboldali értékorientáció; félelem, bizalmatlanság és pesszimizmus.

A Derex szerint Magyarország 11,7 százalékon áll. A PC az egyes pártok szimpatizánsaira lebontva is elkészítette a Derex-index alindexeit. A rendszerellenesség az MSZP-szimpatizánsainál a legmagasabb, míg a másik három kategóriában a Jobbik-szimpatizánsok vezetnek – derült ki Juhász szavaiból.

Az elemző szerint a pártpolitikai viszonyok hatással vannak az intézményekhez való viszonyulásra, épp ezért a Fidesznek nem érdeke a Jobbikot jelentősen gyengíteni – és ezzel a Fidesz pontosan tisztában is van.

Ahol autoriter rezsimek sokat domináltak, ott magasabbak a Derex-indexek – vette át a szót az intézet igazgatója, Krekó Péter. Néhány példát is hozott: Ukrajnában 18,7 százalék a Derex-index, Törökországban pedig 35,2. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a szélsőjobb iránti társadalmi igény pár év alatt megduplázódhat, de hogy az index hatról tizenkettőre vagy tizenkettőről huszonnégy százalékra megy fel, az sokban függ a történelmi-társadalmi hagyományoktól, a demokratikus vagy diktatórikus múlttól.

A jelentősebb nyugat-európai szélsőjobboldalinak nevezett pártok, mint például a holland Szabadságpárt, vagy a francia Nemzeti Front (FN) újabban kifejezetten EU-ellenes politikát visz – mondta Krekó. Korábban ezeket a pártokat leginkább a bevándorlás ellenesség jellemezte, az EU nagyon volt témájuk.

Görögországban „drámaian megnőtt” a rendszerellenesség: egyötödről majdnem kétharmadra – közölte az intézetigazgató, hozzátéve, hogy jelentős a növekedés Spanyolországban, Portugáliában, de Magyarországon is. Ugyanakkor mind az öt észak-európai országban egy százalék körüli a Derex-index – Dániában a legmagasabb, ott 1,4 százalék – ráadásul az ottani szélsőjobboldali pártok sehol sincsenek a görög Arany Hajnalhoz vagy a Jobbikhoz képest – folytatta Krekó.

A visegrádi négyek Derex-indexeiről az intézetigazgató azt mondta: 2009-ben Magyarország „kiugróan vezetett”, azóta a négy ország görbéje „egymás felé tart”. Krekó szerint a magyar társadalom az elmúlt években nem vált tekintélyelvűbbé, vallásosabbá, vagy tradicionálisabbá: a Jobbik előretörése inkább a pártstruktúra szerkezetével magyarázható. A baloldal nem tudta magát egyértelműen visszapozícionálni a Fidesz kihívójaként, a Jobbik pedig mérséklődik: például az Európai Unióval kapcsolatban kilépés helyett népszavazást hirdetnek.

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy egy európai parlamenti frakció megalakításához legalább huszonöt képviselő kell legalább hét országból. „A huszonöt képviselő meglesz, a hét ország nem biztos” – mondta. Ráadásul Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke – az esetleges leendő EP-frakcióvezető – kizárt a Jobbikkal, az Arany Hajnallal és a bolgár Atakával történő bármilyen együttműködést. Maga az FN húsz képviselőre számíthat.

Krekó szerint, még ha a Jobbik, az Ataka és az Arany Hajnal képviselői nem is lesznek benne az új szélsőjobboldali frakcióban, akkor is meglehetősen heterogén és „bizarr” lesz a társaság: a holland Szabadságpárt és a svéd Demokrata Párt kifejezetten Izrael-barát, de az európai szélsőjobbnak létezik – a Jobbikon kívül is – egy erős oroszbarát szárnya is.

A Jobbik esélyeiről az elemző azt mondta: a párt felszálló ágban van, akár huszonöt százalékot is kaphat, ezzel szerezhet – attól is függően, hogy hány baloldali szavazat vész el azzal, hogy olyan pártok kapják, amelyek nem érik el az öt százalékot – esetleg hat mandátumot, „de ötre nagyon jó esélyük van, négy pedig nekik már vereség lenne”.

Krekó úgy vélte: lehetne tere egy Európa-barát baloldalnak, „ha lenne potens baloldal”. Mint fogalmazott, „az MSZP padlón van, és örülhet tizennyolc százaléknak, a DK és az Együtt viszont profitálhatna ebből a helyzetből”.

Juhász Attila a Jobbik sikerét abban látja, hogy helyszínen, terepen voltak a választási kampányban, még a korábban jobbikos bázisnak egyáltalán nem számító Nyugat-Magyarországon is. „Az ötezer fősnél kisebb településeken csak a Jobbik folytatott intenzív országjáró kampányt” – mondta Juhász. Hozzátette: az MSZP csodálkozik, hogy miért szavaztak a falvakban többen a Jobbikra, mint az MSZP vezette ötpárti együttműködésre. Azért, mert az MSZP nem ment el a kis falvakba, a Jobbik pedig igen. Mindezt Krekó annyival egészítette ki, hogy ezt a példát a Jobbik az Arany Hajnaltól vette át. A korábban Hamász-modellnek nevezett, az Arany Hajnal által is sikerre vitt modell lényege, hogy az emberek a legkisebb faluban is azt érzik: az adott politikai szervezet törődik velük, a legszemélyesebb problémáikra is kíváncsi.

atv.hu, Szegő Péter

További belföldi híreink