Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2013-11-19 09:37:00

Összevesztek a könyvégetésen a hungaristák

Elhatárolódott saját, szakadárnak minősített eszmetársaitól a Magyar Nemzeti Arcvonal a múlt heti könyvégetés kapcsán. A nyíltan hungarista, neonáci eszméket valló szervezet több mint 20 éve működik, rendszeresen tart fegyveres kiképzéseket és pártalakítással is próbálkoztak már. Energiájukat azonban jelenleg a belső harcok kötik le.

Összevesztek a könyvégetésen a hungaristák
Alakin az MNA - fotó: jövőnk.info

„Itt ma, egy új erő van születőben” – hirdeti a hídfo.net, a Magyar Nemzeti Arcvonal hivatalos honlapja egy jól sikerült fegyveres kiképzésről szóló tudósításukban. Az „új erő” már 1989 óta születik: volt hungarista vezetők állítólagos felkérésének eleget téve akkor alapította a szervezetet Győrkös István – akkor még Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoport néven. A „Vezetőt” és néhány társát 1992-ben őrizetbe vették, de a bíróság csak felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki. A szervezet Győr melletti Bőny községben található központjában, egy volt szovjet laktanya lőterén – illetve ehhez hasonló félreeső helyszíneken – a csoport rendszeresen szervez félkatonai kiképzőtáborokat, amelyek során a szélsőjobboldali társszervezetek (Őrző Magyar Gárda, Pax Hungarica) fegyveres felkészítése is zajlik – írja a gyűlöletcsoportokat elemző Athena Intézet.

Néhány napja a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű náci szervezet „az erkölcsi fertő nevében” tartott egy, a hitleri időket idéző könyvégetést – írta a 444 a szervezet beszámolójára hivatkozva. A csoport képeket is feltöltött a honlapjára, melyekből az derül ki, hogy egyebek között Radnóti összesét és azt az FHM-et gyújtották meg, amin Görög Zita volt a címlapon.

A szervezet politikai ideológiáját tekintve hungaristának, illetve nemzetiszocialistának vallja magát, és nyíltan antiszemita nézeteket vall. Célja „egy szebb, emberibb jövő” kialakítása, amiért „kíméletlen és megalkuvást nem ismerő harcot” vív az „erkölcstelenség”, „a pénz és a nagybankok zsarnoksága”, „a természetellenes megnyilvánulások” és „a judaizmussal átitatott anyagiasság” ellen. „A cigányprobléma végső megoldása a cigányság eltávolítása a magyarság életteréből” – írták egy közleményükben 2011-ben. Győrkös István pedig így fogalmazott egy alkalommal: "Ahhoz az alaptételhez tartom magam, hogy a zsidó mindig hazudik. Minden zsidó és mindig."

Győrkösék nevéhez fűződik a nemzetközi neonáci találkozóvá fejlődött, budapesti extrémista megemlékezés, a „Becsület napja” 1997-es bevezetése, amely a budai Várból kiinduló utolsó budapesti nemzetiszocialista hadműveletre emlékezik.

A mozgalom szervezői szerint: „nem fogadjuk el, és visszautasítjuk a jelenlegi rendszert. [...] Nem csupán a kormányt, az ellenzéket, de az egész parlamentáris demokráciát is. Idejét múltnak és a nemzeti érdekekkel összeegyeztethetetlennek tartjuk azt.” Tavaly ősszel a csoport éppen amiatt szakadt ketté, mert egyik része létrehozott volna egy „modernista, ideológiamentes, a demokratikus rendszerbe belesimulni akaró, nemzeti radikális-ellenbaloldali” szervezetet, a másik viszont megmaradt volna az eredeti irányvonalnál.
    
Az Athena Intézet jelentése szerint feltételezhető, hogy a romagyilkosságok elsőrendű vádlottja, K. Árpád a tiszalöki gyilkosság idején (a támadások nyolcadik állomásán) együttműködésre törekedett Györkös Istvánnal. A rendőrségi kihallgatások szerint Cs. István, a „Halálbrigád” másik tagja szintén kapcsolatban állt debreceni MNA tagokkal, azonban a kapcsolatépítéshez K. Árpád saját közvetítőit akarta használni.  2011. tavaszán pedig Gyöngyöspatán a Véderővel együttműködve vizionáltak polgárháborút, majd zártkörű katonai kiképzést tartottak.

Győrkösék később összevesztek a Véderővel, mert szerintük azok csak a médianyilvánosságot igyekeznek kihasználni, nincs komoly ideológiai hátterük.  Az MNA egyébként is rendszeresen feszültségbe került a radikálisokkal, azokat élesen bírálja. Jelentős szerepet játszottak például abban, hogy Szegedi Csanád kivált a pártból, miután kiderült zsidó származása: az információt ők hozták nyilvánosságra elsőként.

„Az MNA a törvényesség és a törvénytelenség közötti szűk mezsgyén egyensúlyoz. Az airsoft fegyverekkel történő gyakorlatozás ugyanis nem ütközik jogszabályokba, az viszont aggasztó, hogy a szervezet által képviselt ideológiai alapon kinőhetnek olyan „magyar Breivik-ek”, akik később államellenes, vagy terrorista cselekményeket hajthatnak végre” – mondta az atv.hu kérdésére Domina Kristóf, az Athena Intézet igazgatója. Példaként a romagyilkosságokat említettek, amelynek vádlottjai korábban a szintén extrémista Vér és Becsület csoporthoz kötődtek.

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, az MNA elkötelezett tagjai mindössze körülbelül harmincan vannak, Magyarországon pedig az ilyen és hasonló extrémista szervezetekkel szimpatizálók száma maximum 10-20 ezerre tehető, ami nem nevezhető soknak egy 10 milliós országban. Györkösék egyébként is a belső harcaikkal vannak elfoglalva, miután az esetleges párttá alakulás ötlete mentén szétszakadt a szervezet. Jellemző ezekre a feszültségekre, hogy az „igazi” Magyar Nemzeti Arcvonal közleményben ítélte el a könyvégetést, amely szerintük a „szakadárok kétségbeesett akciója” volt. Domina Kristóf ugyanakkor megjegyezte, 2010-ben szintén égettek már könyvet az arcvonalasok, akkor többek között Kertész Imre Sorstalansága vált a lángok martalékává.  

Az igazgató hozzátette: az MNA tagjai rendre arra panaszkodnak, hogy nem tudnak úgy egy rendezvényt megtartani, hogy ne igazoltassák őket a rendőrök. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a hatóságok figyelemmel kísérik a szervezet tevékenységét.   

atv.hu

További belföldi híreink