Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2013-05-19 06:20:00

Arab pénzek menthetik meg a magyar csúcsegyetemeket

Úgy tűnik, kormányzati hátszél bátorítja a financiális csapdában vergődő egyetemeket, hogy a keleti nyitás oktatási dimenzióját kreatív tartalommal töltsék meg, s ennek jegyében iszlám tanulmányi központok létrehozásával csatornázzák be az arab tőkét intézményeikbe. Az első ilyenről már elvi döntés született. A Hetek írása.

Arab pénzek menthetik meg a magyar csúcsegyetemeket

Komolyan gondolja a kormány a keleti nyitást. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár ennek jegyében másfél hónap alatt Kínával, Oroszországgal, Moldovai Köztársasággal, az Egyesült Arab Emirátusokkal, Üzbegisztánnal, Türkmenisztánnal, Fehéroroszországgal, Kuvaittal, Grúziával és Indonéziával hozott tető alá gazdasági együttműködést, és ha a FÁK országainak többségét megnyerte, Dél-Amerikában és a karibi térségben néz újabb üzleti partnerek után.

Nagy reményeket fűzünk például Szaúd-Arábiához. Az elmúlt másfél évben csaknem húsz magas szintű látogatásra került sor a két ország között, kétmillió liter Szentkirályi ásványvizet exportálunk számukra, születőben van a szaúdi-magyar üzleti tanács, a héten pedig szaúdi napokat rendeztünk Budapesten, melynek keretében a királyság kultúráját bemutató ingyenes kiállítást – egyebek mellett a mekkai és medinai zarándokhelyek kicsinyített modelljét –, előadást, dokumentumfilmeket és folklórprogramokat tekinthettek meg az érdeklődők a főváros frekventált területein. Az esemény fővédnöke és díszvendége Abdullah király fia, Abdulaziz herceg, akit Kövér László házelnök („a hit, a nemzet, a család és a munka megbecsülése összeköt bennünket”) és Martonyi János külügyminiszter is fogadott. Utóbbi szorgalmazta, hogy az eddiginél is több szaúdi diák tanuljon a magyar egyetemeken, a keleti nyitás ernyője alatt zajló legtöbb tárgyalás során ugyanis felmerül az ösztöndíj-csereprogramok lehetősége is, melyet a financiális gondokkal küzdő magyar egyetemek máris továbbgondoltak.

Első fecske a Budapesti Corvinus Egyetem. A hét elején Csicsmann László dékán előterjesztése alapján Kari Tanácsi döntés született arról, hogy az egyetemen Iszlám Tanulmányok Központ és Mesterszakos képzés indul. A majdnem abszolút többséges szavazati arányhoz két dolog kellett: egyfelől a dékán élménybeszámolója áprilisi „impozáns” rijádi utazásukról, másfelől Rózsás Péter András gazdasági főigazgató kijózanító helyzetértékelése az egyetem anyagi lehetőségeiről („Csoda lesz, ha túléljük a nyarat…”).

A Corvinus küldöttsége Rostoványi Zsolt rektor vezetésével egy nemzetközi felsőoktatási kiállításra érkezett Rijádba négy másik magyar intézmény (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem) képviselőivel együtt, ahol 37 ország 436 felsőoktatási intézménye mellett Szaúd-Arábia 51 egyeteme és felsőoktatási intézménye képviseltette magát. A magyar delegációkat fogadta Khalid bin Mohammed Al-Anqari szaúdi felsőoktatási miniszter, aki örömmel vette át a BCE küldöttségétől az as-Safir ath-Thaqafi című arab nyelvű folyóirat egy példányát, benne fényképes beszámolóval díszdoktorrá avatásáról a Corvinus Egyetemen.

Lapunk információi szerint, a miniszter legutóbbi magyarországi látogatásakor a külügy kérte meg a Corvinust, hogy tegye már meg ezt a szívességet a hosszútávú, sikeres együttműködés érdekében. E gyakorlat azonban kormányzati impulzus nélkül is működik az egyetem életében, hiszen április elején az Antall József Tudásközpont Magyarország és az Öböl-térség gazdasági és felsőoktatási kapcsolatai-ról szóló konferenciájának díszvendégét, Dr. Mohammad Al-Sabah Al-Salem Al-Sabah sejk urat avatták díszdoktorrá.

Csicsmann – akinek tanulmányi útjai az elmúlt években szinte kizárólag iszlám országokra korlátozódtak – elmondása alapján a rijádi kiállításon a szaúdi felsőoktatási miniszter rendszeresen ellátogatott a Corvinus standjához hoz és „nagyon pozitív volt az egyetem iránti elkötelezettsége”. (Mellékesnek tűnhet, hogy említése szerint még a szaúdi Bin Laden csoportból is volt érdeklődő az egyetemük képzése iránt.) A nem céltalan élménybeszámolót követően a dékán kifejezte kollégáinak, hogy szaúdi részről komoly igény mutatkozik egy szoros, szakmai együttműködés kialakítására, és ehhez jelentős pénzügyi támogatásra van kilátás, pláne, ha a megvalósítás egy Központ felállításában öltene testet. Ismeretei szerint Nyugat-Európában több egyetemnek van hasonló Islamic Studies központja és „pillanatok alatt meg lehet állapodni néhány millió dolláros támogatásokban” – érvelt a dékán, hozzátéve, hogy „addig kell ütni a vasat, amíg forró”: a miniszter most kapott tőlük díszdoktori címet, nemrég tértek haza Rijádból, ráadásul szaúdi napok vannak Budapesten, ergo állami szintről is érezhető hátszele van a dolognak.

Arra a kérdésre, hogy mekkora mozgástere maradna az egyetemnek például a tanterv, a programok, satöbbi meghatározásában, ha az Iszlám Tanulmányok Központ finanszírozását teljes mértékben a szaúdi fél vállalná magára, a dékán kétértelmű választ adott: a kérdés jogos, az egyetem szakmai autonómiája nem csorbulna, a „vallási térítésnek, vagy egyébnek pedig nem szabadna fontos szerepet adni”.

Az egyetem diákjaival beszélgetve többen állítják egybehangzóan, hogy az iszlám világ felé elkötelezett új rektor, Rostoványi Zsolt felbukkanása óta megszaporodtak az arab országokkal foglalkozó programok, konferenciák, és a díszdoktori cím adományozások az Öböl-országokhoz tartozó személyek részére, továbbá az egyetem hivatalos lapja, a Közgazdász többször is közölt az iszlám pénzügyi rendszer előnyeit taglaló írásokat, valamint az iszlám terrort a keresztény fundamentalizmussal párhuzamba állító publicisztikákat.

Hetek

További belföldi híreink