Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2013-05-18 06:20:59

Baloldali értelmiségiek szerint bukás felé halad az MSZP

Az ellenzéki pártok számára hónapról hónapra drámai adatokat hoznak ki a közvélemény-kutatók, hisz a méréseik szerint utcahosszal vezet előttük a Fidesz. Ráadásul hat megszorítást és tucatnyi botrányt követően is. A Hetek által megkérdezett politikai elemzők szerint, ha így megy tovább, akkor a Fidesz simán győz 2014-ben, a kialakult helyzetért – az ellenzéki szavazók kiábrándultságáért – legtöbbjük az MSZP vezetését tartják felelősnek. A Hetek cikke.

Baloldali értelmiségiek szerint bukás felé halad az MSZP

A legfrissebb hírekért, kommentekért, fotókért és részletekért csatlakozzon és olvassa az atv.hu Facebook oldalát, ahol a csatornával kapcsolatos háttérinformációkhoz is hozzájuthat! A legfrissebb videókért pedig ne mulassza el meglátogatni és feliratkozni a folyamatosan frissülő YouTube csatornánkra!

A Nézőpont Intézet szerint egy most vasárnap esedékes választáson a jogosultak 61 százaléka venne részt, körükben pedig a leadott szavazatok 39 százalékát a Fidesz-KDNP szerezné meg, az MSZP 16, a Jobbik 13, az Együtt 2014-PM 10, az LMP 6 százalékot kapna. A Nézőpont úgy véli, hogy az ellenzéki pártok számára komoly növekedési potenciált jelent, hogy az úgynevezett bizonytalanok csaknem fele kormányváltást szeretne. Igaz, ők nem döntöttek még egyetlen párt mellett sem.

Bár a baloldali politikusok előszeretettel intézik ez el a mérést azzal, hogy egy kormányoldalhoz köthető intézet végezte, de az érvelés megdől azáltal, hogy más kutatások is sorra hasonló eredményre jutnak. A Mediánnal a Fidesz az úgynevezett választani tudó biztos szavazók esetében áprilisban 50 százalékon állt, míg az MSZP 17, az Együtt 2014 pedig 11 százalékon. Az Ipsosnál ugyanez az alábbi: Fidesz 46, MSZP 26 és az Együtt 2014 pedig 8 százalék.  Emellett az időközi választások is közvélemény-kutatók méréseit támasztják alá: legutóbb évtizedekig baloldali bástyának tartott Komlón győzte a le utcahosszal a Fideszhez köthető Lungro Drom-is jelölt a szocialista indulót.

Krausz: az MSZP nem nyerte vissza hitelességét

Krausz Tamás egyetemi tanár, az MSZP egykori alapítója a Heteknek kifejtette: a szocialista párt a mai napig nem tudott önkritikusan elszámolni a lakosságnak az úgynevezett „elmúlt nyolc év” történéseivel, ezért nem is nyerte vissza a korábbi hitelességét. „Érdemi választ kellene adni arra, hogy miért tudott kétharmaddal nyerni a Fidesz, és miért fordultak el tömegek a baloldaltól Magyarországon. Ez lenne a kiindulópontja a megújulásnak, a bizalom visszaszerzésének, ennek hiányában nagy az esélye, hogy 2014-ben a Fidesz újra győz” – érvelt az ismert baloldali történész, aki egyébként nem látja semmi jelét annak, hogy a szocialista párt vezetése az ok-okozati összefüggés megtalálására kísérletet tenne.

A Fidesz a magyar tőkések érdekében került gazdasági jellegű konfliktusba a nemzetközi tőkés intézményekkel, amelyek mellé Brüsszel is odaállt, és a jobboldal ezt populista-nacionalista propagandával hatékonyan kommunikálja. „Amikor az MSZP Brüsszel kiszolgálójának tűnik és nincs mit mondania a kisemberek problémáira, nem rendelkezik hiteles szociális programmal, akkor fenntartja azt a bizalmi válságot, amely az MSZP megroppanásához vezetett és ezzel elodázza a megújulás lehetőségét is” – vélekedett Krausz. A történész szerint sem személyi, sem tartalmi szempontból nem tűnik úgy, hogy az MSZP a közeljövőben gazdasági és politikai alternatívájává válhatna a Fidesznek. Mint mondta: számára intellektuálisan kiüresedettnek látszik az MSZP. „Ha ezen a párt nem képes gyorsan és gyökeresen változtatni, akkor hozzájárulnak ahhoz, hogy a Fideszt elutasító tömegek apátiába esnek, és reménytelennek tartják a kormányváltást, ami pedig Orbán Viktor újabb győzelmének ágyaz meg. Pedig a kialakuló tekintélyuralmi rendszer lerombolja azokat a demokratikus struktúrákat, amelyek korábban még lehetőséget adtak az ellenzéknek a hatalom visszaszerzésére. Ezért kizárólag egy a társadalom nagytöbbségének elfogadható politikai egység lehet a cél, amely a kapitalizmus élhetőbb formáját hozhatja vissza” – magyarázta az ismert baloldali értelmiségi. 

Magyar: nem heverte ki a MSZP a 2010-es bukást

Magyar Kornélia, a Progresszív Intézet igazgatója leszögezte: nem látszik, hogy az MSZP megtalálta volna a kitörési pontot. A szocialisták tettek ugyan arra erőfeszítéséket, hogy a társadalom azt gondolja róluk, hogy megújultak, de a kutatási adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a párt nem heverte ki a 2010-es bukást.

A közvélemény-kutatásokból az látszik, hogy a sokadik megszorító csomagok és a botrányok, mint például a Schmitt-ügy, vagy éppen a földmutyik hatására tömegek pártoltak el a Fidesztől, de az MSZP ennek ellenére nem volt képes átütő támogatásra szert tennie. „A párt vezetése próbálkozott új arcok szerepeltetésével, de egyértelműnek látszik, hogy mindez kevésnek bizonyult arra, hogy változtasson az MSZP-ről kialakult társadalmi képen. Az MSZP csak stabilizálni tudta 16-20 százalékos szinten a támogatottságát, de fordulatot nem volt képes elérni ” – fogalmazott Magyar Kornélia.   

Galló: személyiséghiányos politika

Galló Béla politológus úgy véli, hogy a baloldali politizálás és különösen az MSZP az utóbbi években meglehetősen személyiséghiányosnak bizonyult, a generációváltás nem járt együtt karakteres politikusok megjelenésével. „A kormányoldalon Orbán Viktor nem csak ügyes politikus, de karakteres is. A baloldal – és benne az MSZP – szerethetőségét igencsak leharcolta Gyurcsány Ferenc, aki továbbra sem akar kiszállni a politikából. Az ő bélyegét, a az „elmúltnyolcév” tényleges hibáival együtt annak ellenére sem sikerült „lemosni”, hogy a politikában az emberek viszonylag hamar felejtenek” – vélte a szakember, aki szerint ennek az egyik oka az, hogy a Fidesz „melegen tartja” a baloldal által elkövetett hibákat. A másik ok pedig az, hogy az MSZP nem kínál érdemi alternatívát, például az unortodox gazdaságpolitikával szemben.

Galló Béla szerint az MSZP nagy gondja az is, hogy a meghatározó politikai dimenziók közül a szimbolikust, a nemzetit és már újabban a szociálist is a kormányoldal uralja, miközben Mesterházyéknak maradt a demokrácia és a modernizáció „hideg” problémaköre. Ráadásul az egzisztenciális fenyegetettség miatt a demokráciadeficit kérdése jobbára csak az értelmiséget érdekli. Ugyanakkor a fiatal baloldali értelmiségiek nem törik magukat, hogy csatornákat találjanak az MSZP-hez, a párt értelmiségi holdudvara pedig többnyire javakorabeli. „A szakmában mindezek ellenére vannak olyanok, akik szerint az MSZP így is győzhet, én nem tartozok közéjük” –zárta a gondolatait a politológus. 

Szigeti: nincs alternatívája a közös egyéni jelöltállításnak

Tény, hogy a baloldal támogatottsága majdnem visszaesett a 2010-es választás után mért szintre, ugyanakkor a bizonytalan szavazókért folytatott harc nem igazán mérhető, ámbár ügydöntő lehet, mondta a Heteknek Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság korábbi elnöke. Az egyetemi tanár szerint – akit beválasztottak a baloldali alternatív választást ellenőrző bizottságba –  a demokratikus ellenzék a Fidesz által kialakított választási rendszerben csak egységesen tudna eredményesen fellépni, ám a kormánnyal szembenálló társadalmi rétegek megszólítása nem egyszerű feladat, hiszen ebben a halmazban egyaránt jelen vannak liberális szavazók és kapitalizmus ellenes választók is.

Szigeti szerint a közös egyéni jelöltállításnak nincs alternatívája, a közös listaállítás viszont nem egyértelműen az egyedül jó megoldás: a töredék szavazatokat ugyanis csak azok a pártok veszítik el, melyek nem érik el az 5 százalékos küszöböt.

Az MSZP-nek szociális kérdésekben vissza kellene vennie a közbeszéd tematizálását, mert a Fidesz „nemzeti retorikája” ellen ez lehetne a hatékony ellenszer, mondta a szakember, és hozzátette, a közszféra lepusztítása ehhez jó terepet kínál. Arra a kérdésre, hogy ha a baloldali ellenzék három év kudarcos gazdasági kormányzás alatt sem volt erre képes, megváltozhat-e a választásig hátralévő 11 hónap során, Szigeti csak annyit mondott: a remény hal meg utoljára.

TGM: új arcok kellenének

„Annak, hogy az MSZP az elmúlt három évben nem tudott megerősödni, több oka van, ám én csak kettőre szeretnék most koncentrálni”, mondta a Heteknek Tamás Gáspár Miklós filozófus: TGM szerint a szocialisták ambivalensen viszonyulnak saját múltjuk legsikeresebb időszakához, a 2002 és 2010 közötti kormányzati ciklusokhoz. A párt új vezetése szeretne megszabadulni a gyurcsányizmustól, miközben a pártban még mindig jelen vannak a Gyurcsány-korszak meghatározó politikusai. Tény, hogy Mesterházy Attila baloldali fordulatot hirdetett, ám ehhez új arcokra lenne szükség, új arcok azonban egyelőre nincsenek, feltűnésükre a jövő évi jelöltállításkor lehet számítani. De ha lennének is új arcok, ez önmagában kevés lenne, a baloldali fordulatot csak egy balos politizálás hitelesíthetné: egy valódi baloldali párt nyitna a dolgozók és szakszervezetek felé, és utcára szólította volna a tömegeket a sztrájktörvény vagy a Munka Törvénykönyve módosításakor, emelt ki két elszalasztott lehetőséget TGM.    

A filozófus szerint a balos retorikával próbálkozó MSZP azért is zavaros, mert programalkotásra képes háttércsapata jelenleg is liberális gondolkodású személyekből áll.

Voksblog: Ellenzéki összefogás mellett is 2/3-ot szerezne a kormányoldal

Az áprilisi pártpreferencia felmérések alapján készült mandátumbecslés az előző havi elemzéshez képest meglehetősen eltérő eredményeket kalkulál egy fiktív most vasárnapi választásra, olvasható a Voksblog mandátumbecslésében. A különbség elsősorban a Fidesz támogatottságának erősödéséből, és az ellenzéki erők további gyengélkedéséből fakad.

Az ellenzéki pártok számára kedvezőtlen pártpreferenciákat mért a négy közvélemény-kutató intézet áprilisban. A kormánypárt mind a négy mérés eredményei szerint növelni tudta támogatói bázisát, miközben az MSZP mindenhol gyengült. Az Együtt 2014 esetében szintén a támogatottság csökkenését regisztrálta a négyből három intézet, a Demokratikus Koalíció is veszített valamelyest egyébként is szűk táborából. Az LMP és a Jobbik gyakorlatilag stagnálnak.

Amennyiben a demokratikus ellenzéki erők külön indulnának, a Voksblog szerint – a jelenlegi pártszimpátiák alapján – a 199 mandátumból a kormánypárti jelöltek 149 mandátumot, az összes 74,87%-át szereznék meg, ez pedig jelentősen több, mint amennyire a kétharmados parlamenti többséghez szükség van. Az MSZP 24, a Jobbik 18, az Együtt 2014-PM pedig 8 képviselői helyhez jutna.

Amennyiben a baloldal közös jelölteket és közös listát állítana, 45 mandátumot szerezne. A kormánypártok 136 mandátummal így is kétharmados többséggel rendelkeznének, miközben a Jobbik 18 képviselője kerülne be a 2014-től 199 fős parlamentbe.

A részletekért kattintson ide.

Hetek

Ajánlom

További belföldi híreink