Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2012-06-07 14:22:59

Nyirő József: Goebbelst nemcsak kell, hanem érdemes is szeretni

„Győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek még a hamvaitól is félnek” – fogalmazott Kövér László Nyirő József újratemetési kísérletén. De vajon hogyan fogalmazott maga Nyirő József még életében?

Nyirő József: Goebbelst nemcsak kell, hanem érdemes is szeretni

Szintén beszámoltunk róla, hogy Nyírő újratemetése elmaradt ugyan, de Székelyudvarhelyen megemlékeztek az 1953-ban, madridi emigrációban elhunyt székely íróra. Ezen az eseményen beszédet tartott egyebek közt Kövér László házelnök is, aki hosszan méltatta Nyirőt.

         Kövér László beszédet mond a Nyirő-megemlékezésen

Az atv.hu annak nézett utána, hogy a Képviselőház tagjaként milyen fölszólalások fűződnek Nyirő nevéhez, illetve milyen írások jelentek meg részben az ő tollából részben nem az ő tollából, de azokban a lapokban, melyeknek ő volt a felelős szerkesztője.

Részletek Nyírő József 1942. november 20-i képviselőházi fölszólalásából:

„Ennek a felfogásnak, ennek a levitézlett liberális zsidó hagyatéknak, ami sok jóhiszemű magyart is megfertőzött köztünk, ennek a burkolt propagandának a magyar életből el kell tűnnie. Nincs szükségünk az olyan szellemiségre, amely ellenségünk céljait mozdítja elő.

Nagy szövetségesünk, a Német Birodalom és vezérének hűsége és segítsége tette lehetővé számunkra, hogy […] acélos kézzel ragadhassunk fegyvert a magunk megmentésére és Magyarország történelmi jogainak, szabadságának és függetlenségének kivívására. […] Nem lehet már messzi az idő, amely meghozza az ország jogait és Magyarország történelmi határain ismét felragyog a kivívott igazság és győzelem örömtüze.”

Nyirő nemcsak képviselőként, de közíróként és lapszerkesztőként is alkotott. 1941-ben a Keleti Ujság (így, rövid, u-val – Sz. P.) felelős szerkesztőjeként Weimarba látogatott, ahol egyebek mellett Joseph Goebbels, a náci Németország propagandaminiszterének előadásán vett részt. Goebbels a német nyelv szépségéről tartott előadást, megjegyezve, hogy anyanyelvét szláv hatások rontják le. Nyirő Goebbelsről ezt írja a Keleti Ujság 1941. november 5-i számában megjelent Mi történt Weimarban? című írásában (szó szerinti írásmód következik – Sz. P.):

„Beszédet is mondott a miniszter az ebédnél. Komoly, fontos, a világhelyzethez mért beszédet, amelynek minden mondatát meg kell és fel kell jegyezni, de az a tény, hogy Németország szellemi életének vezére és irányítója a világégés kellős közepében, amikor hazája mondhatni elképzelhetetlen méretű, dicsőséges harcát vívja; – édes anyanyelve tisztaságának gondjától borul el, – mondom – megmagyaráz mindent: Azt is, hogy ki Josef Göbbels Reichsminister és hogy miért ilyen nagy és legyőzhetetlen Németország.

Ez a tény tett, ami önmagáért beszél.”

A Keleti Ujság előszeretettel számolt be a zsidóságra nézve hátrányos újabb és újabb megkülönböztetésekről. Az 1941. november 13-i szám hatodik oldalán A város felmondott zsidó bérlőinek címmel például ez olvasható:

„A nyár folyamán miniszterelnökségi rendelet jelent meg, amely szabályozta a lakás és üzletbérleti viszonyokat. A rendelet szerint a lakások és üzlethelyiségek felmondási joga, amennyiben nem kötött időtartamu bérletről van szó, egyelőre nem érvényesíthető. Kivételt képez azonban a bérletek meghosszabbítása alól a zsidó üzlethelyiségek bérlete, amely ugyanis felmondható. A rendelet alapján a város gazdasági ügyosztálya felmondott valamennyi zsidó bérlőjének, alkalmazva azt a miniszterelnökségi rendeletet is, amely szerint megszüntethetők azok a régebben kötött s az előző főhatalom idejéből származó bérleti megállapodások, amelyek a város szempontjából hátrányt jelentenek.”

         Nyirő József

A lap előszeretettel számol be olyanok zsidó mivoltáról, akiket negatív színben szeretne láttatni. Szintén novemberben Hatvanezer pengő értékü ékszert vásárolt össze engedély nélkül egy kolozsvári zsidó ékszerész címmel jelent meg a lap egyik cikke.

Ugyancsak 1942. január 30-án Tizennyolc zsidó üzlet kerül keresztény kézbe Kolozsvár főterén május 1-től cím alatt ez olvasható:

Az elmult évben jelent meg az 5777-es nagyfontosságu miniszterelnöki, illetve kormányrendelet, amelynek értelmében a zsidók által bérelt üzlethelyiségek felmondhatók. Fölösleges ezúttal a rendelet fontosságát hangoztatni, csupán azt jegyezzük meg, hogy hosszu idő óta ez az intézkedés egyike a leghathatósabb lépéseknek arra, hogy az évtizedek folyamán elidegenedett kereskedelem és ipar ujból nemzetivé tételét elősegitse.

Ha valaki zsidó ünnepekkor végigment Kolozsvár belvárosi utcáin, meg kellett állapitania, hogy a legforgalmasabb üzlethelyiségek ma is idegen, zsidó kézben vannak. Például az elmult hosszu napkor csupán a belváros szivében 116 zsidó üzlet maradt zárva.

Ugyanebben a lapszámban Talp- és lisztrejtegetésért letartóztatták a tekei zsidó hitközség sakterét címmel olvasható csendőrségi tudósítás. Ilyen és ehhez hasonló cikkek a Keleti Ujság majdnem minden számában föllelhetőek. Egyébként, ha egy bűncselekménnyel kapcsolatos írásban az őrizetes/vádlott/tettes nem zsidó, akkor a Keleti Ujság nem említi meg az illető nemzetiségi, illetve felekezeti hovatartozását.

Nagyváradi fajgyalázókat fogtak Szabadkán – írja 1942. február 12-én a lap.

„A fajvédelmi törvény életbeléptetése óta a szabadkai rendőrség most leplezett le először fajgyalázókat. Az illetők: két erdélyi zsidó fiatalember, akik nemrég jöttek Szabadkára és bejelentett lakásul sincs, továbbá két fiatal leány. A nyomozás során kiderült, hogy a két fiatalember a cukrászdában ismerkedett meg a hölgyekkel, akik beszélgetés közben elpanaszolták, hogy lakbérgondokkal küzdenek, uj lakást szeretnének kivenni, de annyi pénzük sincs, hogy süteményszámlájukat kiegyenlíthetnék. A fiatalemberek készségesen vállalkoztak arra, hogy kifizetik a lakbérhátralékot és uj lakást is kivesznek, csupán azt kérték, hogy nem jelentsék őket a rendőrségen. A rendőrség tudomást szerzett az ügyről, leleplezte a párokat és valamennyiüket előállították. Az egyik hölgyről kiderült, hogy csak 17 éves. A két lányt szabadlábra helyezték, a nagyváradi zsidó fiatalembereket pedig átadták a bíróságnak.”

A Nyirő felelős szerkesztésével megjelent napilap április 15-i számában Háromezer pengőre büntettek egy zsidó dobozgyárost a legkisebb munkabérek meg nem fizetése miatt címmel jelent meg tudósítás.

Szintén április 15-én Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata csatlakozik Bihar-vármegye törvényhatósági bizottságának a zsidókérdésben felterjesztett javaslatához című tudósítás azt írja:

„Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának IV. kerületi szervező bizottsága kedden este nagy érdeklődés mellett tartotta meg értekezletét Nyirő József országgyűlési képviselő, tagozati elnök elnöklete alatt. Nyirő József megnyitó szavaiban hangsúlyozta, hogy a mai idők a legteljesebb magyar egységet követelik meg. […]

Ezután László Dezső országgyülési képviselő beszélt a „Korszerü magyar”-ról. Előadásában kifejtette, hogy […] a kor liberális, egyéni, nemzetközi és hitetlen gondolkodásával szemben rövidesen a közösség nemzeti és keresztény alapon álló magyar gondolatvilága fejlődött ki. Ennek alapján állunk ma is: a nemzet életében lévő összes alkotó képességek és foglalkozási ágak megerősítésére törekszünk a haza javára – amint azt Hitler és Mussolini, Európa két nagy nemzetének vezetői is tették – a kétkézi munkásság osztályuralmát nemzetközi alapon hirdető lenini és sztalini eszmékkel szemben.

[…]

A határozatot széleskörü vita követte s annak rendjén a zsidókérdéssel kapcsolatban több indítvány hangzott el.”

Nyirő 1942-ben Magyar Erő – Nyirő József képes hetilapja címmel háborús és kormányzati propaganda újságot indított, amiben Horthy mellett Hitlert és Mussolinit is lelkesen dicsőítette. A hetilap – melynek felelős szerkesztője volt – 1942. december 11-i számának egyik képén egy férfi látható, alatta a következő szöveggel: „A legújabban elfogott bolsevista díszpéldányok egyike. Jellegzetes arca nem hagy kétséget aziránt, hogy milyen fajhoz tartozik…”

A Magyar Erő egyik 1943-as számában Nyirő meleg szavakkal írt Josef Goebbelsről, „akit nemcsak kell, hanem szeretni is érdemes”.

1944 végén Szálasi és a hozzá hű képviselők a szovjet csapatok előrenyomulása elől menekülve költöztek Sopronba. Ezt a korszakot szokás „nyilas parlamentként” aposztrofálni. Karsai László történészprofesszor szerint ide csak a képviselők töredéke és söpredéke kísérte el Szálasit. Ők voltak azok – köztük Nyirő József – akik még ekkor is hitték, hogy Németország megnyerheti a világháborút, és így ők majd jutalomban részesülhetnek kitartásukért. Végül a nyilas vezetőkkel együtt Nyirő is Németországba menekült. A Sopronban székelő nyilas képviselőház tagjaként 1945-ben a nyilas hatalmat propagáló Eleven Újsággal fejezte be sajtókarrierjét.

atv.hu, Szegő Péter

Ajánlom

További belföldi híreink