Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2011-02-28 10:56:59

Amikor a Fidesz feljelentette Magyarországot

Nemzetközi fórum eddig egyetlenegyszer ítélte el hazánkat egy hazai párt kezdeményezésére – a párt a most az EU-ra és az MSZP-re mutogató Fidesz volt, az időpont: 2003.

Amikor a Fidesz feljelentette Magyarországot

A politikusok emlékezete rövid, az irattáraké hosszú – épp ezért csínján kell bánni a múltra vonatkozó kijelentésekkel. És a jelenre vonatkozó kitételekkel sincs ez másképp. A kormánypárt egyik fő érve az volt a médiatörvényt ért kritikák kapcsán, hogy azok valójában az MSZP-ből eredeztethetőek, a magyar szocialisták végig roadshowzták Európát, és a jogszabály ellen uszítottak mindenkit. Arról, hogy a magyar uszítók miképp érték el, hogy az Európai Bizottság vizsgálódjon az ügyben, illetve arról, hogy a bizottsági kontroll után a kormányzat módosította a jogszabályt, nem szól a fáma. Pontosabban a hivatalos kommunikáció elintézi annyival, hogy soha nem látott támadás indult külföldön a haza ellen (értsd: országrontás, hazaárulás, vagy amit akar a nép), de a kormány nevetségessé tette a vádakat.

Bemondás alapján

A papírokból azonban más olvasható ki – hasonló támadásra (maradva a kormányzati frazeológiánál) ugyanis akadt már példa. Igaz, nem az EU-n belül, bár az is igaz, hogy az ominózus eset idején, 2003-ban Magyarország még nem volt az európai közösség tagja. A Fidesz viszont a Kereszténydemokrata Internacionálét (CDI) erősítette (ma sincs ez másképp), és 2003-ban a szervezet egy Magyarországot alaposan lehúzó nyilatkozatot fogadott el – márpedig az utóbbi hónapok óta köztudott, hogy aki a kormányt bírálja, az az országot és a népet tapossa. Szóval az említett nyilatkozat a jelenlegi kormánypárt javaslatára készült (ezt azért mindjárt a dokumentum elején rögzítette az internacionálé), cinikusabb megfogalmazás szerint pedig Orbán Viktor bemondása alapján szövegezték.

Hiszünk a barátainknak

Az akkori Magyar Hírlap felhívta a Kereszténydemokrata Internacionálé ügyvezető titkárát, aki annyit mondott, hogy vita nem volt, és nem vizsgálták az Orbán által előterjesztett határozattervezet valóságtartalmát, csak egyhangúlag megszavazták azt. Antonio Lopez Isturiz szerint ők megbíznak barátaikban, jelen esetben Orbánban, illetve a Fideszben, ezért nem kételkedtek abban, ami a határozat tervezetében állt. 'Nem tudok magyarul, nem forgatom a magyar újságokat, így én nem tudom ellenőrizni, igazak-e ezek az állítások”, mondta Antonio Lopez Isturiz, aki szerint a nyilatkozat pontjairól a Fidesznek kell beszélnie. Ám a párt hallgatott, a hivatalos indoklás szerint azért, mert ebben a kérdésben az akkori szocialista külügyminiszter nem a Fidesszel, hanem egy nemzetközi szervezettel vitázott.

Felségsértésszerű eljárások

Pedig a kérdés nem volt egyszerű – ugyanis Magyarországot azon a 2003-as júniusi, lisszaboni ülésen kárhoztatta a demokrácia állapota miatt a kereszténydemokrata internacionálé, amelyiken két diktatúrát, Burmát és Kubát is elmarasztalt emiatt. Ami pedig a Magyarországot érintő határozatot illeti: "széles körben elfogadott nézet szerint a legutóbbi országgyűlési választások után a magyarországi polgári és politikai szabadságjogok helyzete jelentősen romlott, és több esetben megsértették az alapvető jogokat. Mindent összevetve, Magyarországon a szocialista-liberális kormány hatalomra kerülése óta a következő jelenségek terjedtek el: pártpolitikai befolyás a rendőrségre, politikai viták beszűrődése a bíróságokra, pártpolitikai motivációjú bírósági eljárások, állampolgárok és civil szervezetek gyülekezési jogának korlátozása, ellenzéki gondolkodók megfélemlítése és eltávolítása az állami szférából, „felségsértésszerű” bírósági eljárások azok ellen, akik bírálják a kormányt, a polgári sajtó életképtelenné tétele, hirdetési bevételi forrásainak elvágása, valamint állami támogatások nyújtása a kormánypárti sajtónak, amely amúgy is domináns, a szabad véleménynyilvánítás adminisztratív és jogi korlátozása”.

Ugyanaz

A dokumentum szerint mindez nincs összhangban sem az alkotmánnyal, sem a nemzetközi szervezetek előírásaival, a CDI ezért felszólítja a kormányt, hogy tegyen erőfeszítéseket az alapvető emberi, polgári és politikai jogok tiszteletben tartása érdekében. Megjegyzendő ma nagyjából éppen ezt hangoztatja az ellenzék is, egyelőre azonban hivatalos „feljelentés” még nem született.

Ajánlom

További belföldi híreink