Itthon

2009-12-09 09:36:16

Beleegyezése nélkül műtötték meg a rabot – elégtelen börtönviszonyok

Az ombudsman nem elégedett a hazai börtönökben tapasztalható állapotokkal.

„A büntetés-végrehajtási intézmények elsődleges feladata ma már nem a megtorlás, hanem a fogvatartottak későbbi biztonságos visszailleszkedésének biztosítása”, hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amit kedden tartottak Budapesten. A konferencián az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a büntetés-végrehajtásban dolgozók, és ügyészek osztották meg egymással tapasztalataikat, különös tekintettel a fogyatékkal élő fogvatartottak helyzetére.

Az országgyűlési biztosok már több alkalommal vizsgálták a büntetés-végrehajtás egészségügyi intézményeiben elhelyezett, és állapotuknál fogva különösen kiszolgáltatott emberek fogvatartási körülményeit, és alkotmányos jogaik érvényesülését. A fogvatartottak egészségügyi szakellátására az országban három helyen, Tökölön, Nagyfán és a budapesti Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) van lehetőség.

Óriási különbségek

2007-ben 105, tavaly pedig 99 büntetés-végrehajtással kapcsolatos panasz érkezett az ombudsman hivatalához, amik főleg a kapcsolattartásra, az étkeztetésre, szállításra, elhelyezésre vonatkozó problémákat tartalmaztak. Szabó Máté ombudsman a panaszokon túl, a két évvel ezelőtt Tökölön történt esettel (mikor is egy rab halálát öngyilkosságnak akarták álcázni), valamint egy kaposvári rab év eleji halálával indokolta, miért tartotta fontosnak a vizsgálatok megindítását. Szabó rávilágított, az ő vizsgálódásaikban nem a biztonsági szempontokat pásztázzák, hanem azt, mennyire érvényesülnek ebben az elzárt világban az állampolgári jogok.

Az ombudsman szerint óriási probléma, hogy ma Magyarországon börtön és börtön között óriási különbségek vannak, a humán erőforrás rendkívül alacsony, azoknak, akik a büntetés-végrehajtási szektorban dolgoznak, kevés a fizetésük. De gond még, hogy hiány van nevelőkből, börtönpszichológusokból és börtönorvosokból is.

„Az ombudsmani vizsgálódások segítik a büntetés-végrehajtásban dolgozók munkáját”, ezt már a kerekasztal-beszélgetésen szintén felszólaló Kökényesi Antal, a Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnoka mondta. A magyar büntetés-végrehajtás helyzete korántsem egyszerű, és a terület olyannyira speciális, hogy bármilyen változtatás rendkívüli felelősséget von maga után. Azt azonban muszáj megemlíteni, hogy az elmúlt években bizonyos folyamatok kedvező irányba mozdultak el, hívta fel rá a figyelmet Kökényesi. Itt említette többek között, hogy a fogvatartottak közötti öngyilkosság száma a tavalyi hétről, idén ötre csökkent, idén először mutatott csökkenő tendenciát a mobiltelefont bejuttatni próbáló szabályszegések száma. Javultak a fogvatartottak képzési mutatói is: jelenleg 950 fő jár általános iskolába, 730 középiskolába, és 960-an valamilyen szakképzésben vesznek részt. „Mi építjük nekik a jövőt”, fogalmazott a szakember.

15 és félezer fogvatartott

A börtönök telítettségi mutatói azonban igen magasak, az előzetesben levő letartóztatottak száma a tavalyihoz képest 500 fővel nőtt. Jelenleg 15.580 fogvatartott van az országban, ami jelentősen emelkedést jelez a tavalyi adatokhoz képest. A dolgozók számát tekintve közel 400 fő hiányzik a rendszerből, ennek fényében még inkább értékes az a munka, amit a jelenlegiek ellátnak. A börtönből kikerülő emberek „időzített bombaként” élnek a társadalomnak, sok az „újrázó” bűnöző: mindössze 46 százalék azoknak az aránya, akik nem visszaesőként lépik át a börtönkaput.

A vizsgált intézmények közül a legnagyobb kritikát az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) kapta. Szabó Máté szerint nem állapot, ami ott van. Az intézet tarthatatlan helyzetével kapcsolatban egyébként több kormányhatározat is született az utóbbi években, a megvalósításból azonban eddig semmi nem lett. Az épület 1896-ban épült, az ott uralkodó állapotok tükrében kijelenthető, komoly elkötelezettség szükséges ahhoz, hogy valaki itt vállaljon munkát. A teljes körű felújításhoz közel 6 milliárd forintra lenne szükség.

Betegek végzik a takrítást

Az ombudsmani jelentésből kiderül, hogy az intézetben dolgozó orvosok (pszichiáterek) átlagéletkora 70-75 év. Az intézetben a nőket és a férfiakat elkülönülten helyezik el, a fiatalkorúakat viszont nem - ez Szabó szerint visszásságot okoz. A betegek végzik az intézet takarítását, munkaterápia keretében, munkadíj fejében. A betegek hetente egyszer fogadhatnak látogatót és kaphatnak csomagot. Az egyik épületben a kórtermekben nincs konnektor, ezért csak a közösségi helyiségekben van televízió. Szabó Máté megállapította, hogy a pszichiátriai kezelés alatt álló betegek, valamint a kezelésre beutaltak IMEI-ben való elhelyezése súlyos visszásságot okoz az emberi méltósághoz való joggal és az esélyegyenlőség elvével összefüggésben. Az IMEI betegeinek formaruha viselésére kötelezése szintén alkotmányossági problémákat vet fel.

Tökölön az egészségügyi személyzet létszámhiánya 13 fő. A zuhanyzók egy kb. 5 centiméteres küszöbön keresztül közelíthetők meg, így a kerekesszéket használók önálló tisztálkodása nem megoldott. Mozgáskorlátozottak számára kialakított külön WC nincs. A kórtermekben a felnőtteket és fiatalkorúakat együtt helyezik el. A főépületben levő betegek számára kialakított kicsi, ketrec-szerű sétaudvar csak korlátozottan biztosítja a szabad levegőn való tartózkodás lehetőségét, pedig a kórház körül elegendő tér állna rendelkezésre egy megfelelő sétaudvar kijelölésére. Az intézetben lakó egyik közepesen súlyos értelmi és hallásfogyatékossággal élő fogvatartott igényét fejezte ki arra nézve, hogy valaki egyszerű nyelvezetet használva tájékoztassa betegségével és kezelésével kapcsolatban, ez ugyanis az elmondása szerint nem történt meg. Holott az Egészségügyi törvény előírja, hogy a beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.

Műtét, korlátozott testi kényszer

A Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetet Algyő felől lehet megközelíteni egy rendkívül rossz minőségű, kátyús betonúton, itt viszik a betegeket, és itt jönnek a látogatók is. A rossz megközelíthetőség, különösen a téli időszakban, az élethez való jog sérelmének közvetlen veszélyét okozza Szabó szerint. Egy fogvatartott sérelmezte, hogy amikor a betegjogi képviselő meglátogatta őt a panaszának kivizsgálása miatt, nem maradhatott vele négyszemközt. Másikuk azt kifogásolta, hogy kisebb műtéti beavatkozást végeztek rajta, amihez nem kérték a beleegyezését. Az Ombudsmani Hivatal munkatársai mindkét esetet kivizsgálták.

De a jelentésekből kiderült az is, hogy fogyatékossággal élő személyt a szabálysértési eljárásban nem lehet elzárással sújtani, elkerülendő a megbélyegző „mentálisan retardált” , „gyengeelméjű” kategóriák, fogalmak használata (ezeket egyébként Szabó az összes vizsgált intézetben hallotta), valamint, hogy kényszerítő eszközökként csak korlátozott testi kényszer (megfogás, lefogás) alkalmazható a fogvatartottakkal szemben.

atv.hu / Prókai Eszter

További belföldi híreink