"Időbe telt, hogy mindent elmagyarázzunk Györgynek, Saroltának és Lajosnak a számukra megfelelő módon, és hogy megnyugtassuk őket, hogy rendbe fogok jönni" - mondta a hercegné.

Dr. Claudia Gold massachusettsi gyermekorvos és egészségügyi szakember a CNN-nek elmondta, fontos beszélni a gyerekekkel a szülők vagy szerettük rákdiagnózisáról, s bár a családok ösztönösen védik a gyermeküket az ezzel járó ijesztő érzésektől, a tiszta kommunikáció hasznos lehet a kicsik számára.

Az, hogy pontosan hogyan kell beszélgetéseket folytatni a rákról, az egyes gyermekektől és családoktól függően változik, de vannak olyan iránymutatások, amelyek segíthetnek a felnőtteknek - fogalmazott Hadley Maya klinikai szociális munkás.

"Ez az egyik legnehezebb beszélgetés, amelyet a szülőknek és a felnőtteknek valaha is folytatniuk kell a gyermekekkel" - tette hozzá Maya, aki egyben a "Beszélgessünk a gyerekekkel a rákról" kezdeményezés egyik koordinátora, amely támogatást és útmutatást nyújt a rákdiagnózissal szembesülő szülőknek és családoknak - írja a CNN.

Beszélgetések életkor szerint

A szakértő szerint vegyük figyelembe a gyermek életkorát, amikor a rákdiagnózisról kezdünk el beszélni. A hároméves vagy annál fiatalabb gyermekeket az elválás, az elhagyatottság és a mindennapi életükben bekövetkező változások aggasztják leginkább az Amerikai Rákellenes Társaság szerint.

"Ha változás áll be a rutinjukban, a csecsemők és a kisgyermekek könnyen összezavarodhatnak, ragaszkodóbbak lesznek, és megváltozhatnak a szokásos alvási, étkezési vagy egyéb napi szokásaik"

- áll a társaság honlapján. Azt javasolják, hogy gyakran öleljük és szeretgessük meg a kicsiket, ugyanis az ilyen korú gyerekek számára nagyon fontos a személy jelenléte a közelben, hogy a lehető leghétköznapibb legyen a rutinja. Fontos, hogy tegyük lehetővé, hogy a gyermek valós időben, akár videóhívásban vagy telefonon láthassa és hallhassa a kórházban lévő szülőt.

A 4 és 6 év közötti gyermekek esetében - Lajos herceg 5 éves - a betegséget gyakran a megfázással vagy más fertőző betegséggel azonosítják. Ezért a gyermek aggódhat, hogy "elkaphatja a rákot" - mondta a társaság. Az ilyen korú gyerekek azt is érezhetik, hogy a családot ért szomorúság és szorongás valamilyen módon az ő hibájuk lehet. Ebben az esetben is nagyon fontos a rutin tartása, és hogy legyen egy ismerős, megbízható gondozó. A gyerekekkel szemben mindig világos és egyszerű nyelvezetet használjunk. Az is hasznos lehet, ha játékokkal vagy művészettel segítjük őket a rák fogalmának megértésében. Ezt követően lehet bátorítani arra a kisgyermekeket, hogy játszanak szerepjátékokkal, amelyekkel leleplezhetjük a téves elképzeléseiket.

Általános iskolás korú gyermekekkel is másként kell beszélgetni - Sarolta hercegnő 8 éves, György herceg pedig 10 éves. A társadalom szerint a 7 és 12 év közötti gyermekek nagyobb valószínűséggel értik meg a rák fogalmát, és képesek előre látni a jövőt. Ugyanakkor ők is elrejthetik érzéseiket, hogy ne zaklassák fel még jobban a szeretteiket.

"Az idősebb gyermekek esetében a rákról több részletet lehet mondani. Próbáljuk meg nem elárasztani őket információkkal, de legyünk nyitottak és őszinték, amikor válaszolunk az esetleges kérdéseikre" -

- írja a honlap.

"Figyeljen a fel nem tett kérdésekre, különösen a gyermek saját egészségével és jóllétével kapcsolatban. Nem baj, ha a gyermek látja, hogy a szülő sír vagy dühös, ha a gyermek megérti, hogy ezekért az érzésekért nem ő a hibás. Próbáljon segíteni nekik megérteni, hogy normális, ha erős érzéseik vannak, és jó, ha kifejezik őket" - tették hozzá.

Azt javasolják, a gyermek lehetőleg maradjon az iskolában és folytassa az iskolán kívüli tevékenységeket is, valamint tájékoztassa a tanárokat, az edzőket vagy az iskolai személyzetet a betegségről. Mondja el a hírt a barátai családjának, és biztosítsa a gyermeket arról, hogy a szórakozás rendben van.

A tinédzserek már elég idősek ahhoz, hogy megérték a rák diagnózisának jelentőségét és a jövő lehetőségeit. Emiatt a tizenévesek jobban aggódhatnak, és meg kell őket nyugtatni, hogy semmi olyan dolog nem okozta a betegséget, amit ők tettek vagy mondtak. Fiatalabb gyermekekhez hasonlóan ők is megpróbálhatják elrejteni szomorúságukat, dühüket vagy félelmüket, hogy ne okozzanak másoknak további fájdalmat. A rutin továbbra is hasznos, csakúgy, mint az őszinte és nyílt tájékoztatás a szülő betegségéről.

"Adjunk részletes tájékoztatást a szülő állapotáról, a tünetekről, a kezelés lehetséges mellékhatásairól, arról, hogy mire számíthatnak, valamint egyéb információkról, ha érdekli őket" - fogalmaz az ügynökség. "Tartsa nyitva a kommunikációs csatornákat, és tudassa velük, hogy bármikor beszélhetnek Önnel, és bármilyen kérdést feltehetnek".

Ebben a korban a barátok és a társadalmi hatások kulcsfontosságúak, ezért a tinédzserek az internethez fordulhatnak, vagy a barátaikra támaszkodhatnak segítségért. Kérjen meg egy barátot vagy rokont, hogy fordítson külön figyelmet a család minden egyes tinédzserére, és biztosítsa a gyermeket arról, hogy nem baj, ha jól érzi magát, és nem kell bűntudatot éreznie emiatt.

"A tinédzserek elvonulhatnak a barátoktól és a családtól, túlterheltnek érezhetik magukat. Nyugtassuk meg őket, hogy rendben vannak ezek az érzések, és bátorítsuk őket, hogy megtanulják, hogyan reagáljanak és birkózzanak meg az érzéseikkel egészségesen módon" - javasolták.

"Rendbe fogsz jönni?"

Az egyik legnehezebb és talán legsürgetőbb kérdés, amit egy gyermek feltesz, amikor megtudja, hogy a szerette rákos: "rendbe fogsz jönni?". És sajnos még felnőttként sem tudni erre mindig a választ. Maya szerint bármikor azt mondhatjuk, hogy még nem állunk készen arra, hogy erre a kérdésre válaszoljunk, de meg kell ígérni, hogy később megtesszük.

A legfontosabb, amit ebben a válaszban adhatunk a gyermeknek, az a megnyugtatás, hogy szeretik és védik őt, bármi is történjék - mondta, azt modellezve, hogy rendben van, ha bizonytalan valaki.

Nem kell a "helyes dolgot" mondanod.

Maya elmondása szerint a szülők gyakran keresik fel őt és keresik a helyes mondanivalót, azonban az igazság az, hogy nincs egyetlen tökéletes módja sem a beszélgetésnek. "Valójában gyakran jobb, ha nem tudjuk pontosan, mit kell mondanunk, ehelyett inkább figyeljünk és reagáljunk arra, hogy az adott gyermek hogyan reagál" - tette hozzá Gold.

A szakértők szerint a legfontosabb dolog az, hogy vegyük figyelembe a gyermekünk jelzéseit, tartsunk nyitott ajtókat, hogy tudják, hogy továbbra is fordulhatnak hozzánk támogatásért és szeretetért.

További friss hírekért iratkozzon fel hírlevelünkre!

Nagyvilág

Hogyan beszéljünk a gyerekekkel a rák diagnózisról?

kapcsolódó cikkeink