Az EP-választáson a három párt közös listával indul. Ami önkormányzati választást illeti, a DK, az MSZP és a Párbeszéd országszerte közös polgármester-jelölésre törekszik (a DK-nak az MSZP mellett a Momentummal is átfogó megállapodása van az önkormányzati választásra), a három párt közös fővárosi önkormányzati listát is állít, sok egyéni önkormányzati képviselőjelöltjük lesz, viszont külön megyei listáik lesznek.

Változott az álláspont

Molnár Csaba elismerte, hogy pártja (ahogy a Párbeszéd sem) nem akart közös EP-listát (az MSZP, mint arról az atv.hu is beszámolt, igen), de az idei január-februári fejlemények nyomán másképp döntöttek.

Szétesés van a magyar politikában mind a kormányzati, mind az ellenzéki oldalon – értékelte a helyzetet a DK alelnöke, aki szerint a kegyelmi botrány közepéig 2022 tavaszához képest körülbelül 1 millió szavazót vesztett a Fidesz és ebből nagyjából 300 ezer választó hagyta el a kormánypártot kifejezetten a kegyelmi botrány miatt.

Ám a DK-ban úgy látják: ellenzéki oldalon ennél még mélyebb dezintegráció tapasztalható. Úgy értékelik: az 1 százalék alatti pártok, így Jakab Péter, Márki-Zay Péter, Vona Gábor, Mesterházy Attila pártjai csak zajkeltésre alkalmasak. Az ellenzéki dezintegráció a lehető legrosszabb válasz a kormányoldali dezintegrációra – értékelte a DK ügyvezető alelnöke.

Ki kivel van?

A DK Márki-Zay Péter és Vona Gábor pártjával nem akar együttműködni, a Momentummal van átfogó önkormányzati együttműködésük, de közös listát sem a fővárosban, sem az EP-választáson nem akar velük Donáth Anna pártja. Így logikusan adódott az MSZP-vel és a Párbeszéddel való együttműködés. Ezek szavazói szinten egymáshoz közel álló pártok, amelynek szavazói közösségei összeadhatók, és a résztvevők reményei szerint az együttműködés 3-5 százaléknyi plusz új szavazó bevonására is alkalmas, főképp a bizonytalanok köréből.

Ezen felül – hangsúlyozzák a DK-ban – Dobrev és Karácsony a két legnépszerűbb ellenzéki politikus, így a DK-MSZP-Párbeszéd szövetség kettejük stratégiai együttműködésére épül, tartalmilag egyrészt egy klasszikus szociáldemokrata-zöld szövetség, másrészt a nyugalom szigete a szétesett ellenzéki világban, hiszen – legalábbis így látják a DK-ban – leegyszerűsíti az ellenéki szavazók választását.

Magyar Péter felbukkanásától függetlenül a DK nagyon komoly esélyt lát Karácsony Gergely újraválasztására, annál is inkább, mint hogy a DK-MSZP-Párbeszéd hármason kívül a főpolgármestert támogatja a Momentum is és az MKKP nem állít ellene jelöltet.

Megakadtak a kerületi egyeztetések

Ennek ellenére több budapesti kerület van, ahol nem megoldott a közös ellenzék indulás. A XXII. kerületben a DK jelöltje megnyerte az előválasztást, de nyitott a belső verseny a XXIII. kerületben (itt LMP vs. Momentum küzdelem folyik) a XIV., XVI. és XVII. kerületben (MSZP vs. Momentum), a XII. kerületben (MKKP, Momentum LMP, független jelölt) és az V. kerületben (Momentum vs. civil jelölt).

A XII. kerületben a DK a Momentum jelöltjét támogatja, itt és az V. kerületben vita van az előválasztásról, ám a XVI, XVII, XXIII. kerületben még előválasztási előkészület sincs.

Ami a vidéki nagyvárosokat illeti, Szombathelyen, Sopronban, Veszprémben, Pécsen, Komlón, Szekszárdon, Dunaújvárosban, Székesfehérváron, Kecskeméten, Szegeden, Békéscsabán, Debrecenben, Szolnokon megvan az ellenzéki megállapodás, Győrben, Miskolcon, és Egerben viszont nem látszik, hogy egy ellenzéki jelölt tudna indulni.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Itthon

Miért állt össze a Dobrev-Karácsony koalíció?

kapcsolódó cikkeink