A szerbiai Novi Pazar városát a lakosság etnikai sokszínűsége jellemzi: bosnyákok, szerbek, romák, albánok és goránok is élnek itt együtt. A második világháború előtt a város kicsi, de aktív zsidó közösségnek is otthont adott, amelyet a holokauszt szinte teljesen elpusztított. A város ezt követően elfelejtette zsidó múltját - egészen addig, amíg egy magánkezdeményezés helyre nem állította a zsidó temetőt.
Eredetileg a már kiszáradt kenyér és zsemle felhasználására találták ki, ma már emiatt szikkasztják a zsemléket: Ausztriában, Dél-Tirolban, Csehországban és Dél-Németországban is kedvelt étel a zsemlegombóc. Főételként, köretként, sós és édes verzióban is megtalálhatóak az étlapokon. A bajor Deggendorfban pedig még szobruk is van: a legenda szerint ugyanis a város a gombócoknak köszönhetően menekült meg az ellenségtől.
Európában nemcsak a nagyvárosok szenvednek a turisták tömegeitől, hanem olyan kis helyek is, mint amilyen az Égei-tengeren fekvő kis görög szigetcsoport, Szantorini. A nyáron volt olyan nap, hogy több mint 11 ezer turista érkezett ide sétahajóval, miközben a szigeten alig 15 ezren laknak. A helyiek szerint a sziget egyszerűen nem alkalmas ennyi turista fogadására, így szeretnék, ha a jövőben korlátoznák az ide látogatók számát. Hogy milyen érzés egy ilyen turistaközpontban felnőni és élni? Erről a 18 éves Anna Delamani mesélt a Deutsche Wellének.
Spanyolországot már régóta a kontinens zöldségeskertjének tartják. Az ország Európa legfontosabb zöldség- és gyümölcstermesztője. Az intenzív földművelés azonban pusztító következményekkel jár: Spanyolország területének mintegy 75 %-át az elsivatagosodás veszélye fenyegeti. Tudósok és földművelők most új módszereken dolgoznak, amelyek egyszerre tudják táplálni az embereket és védeni a bolygót. A Deutsche Welle egy ún. regeneratív gazdaságban forgatott.
Észtország, Lettország és Litvánia épp egy óriási közös vasúti projekten dolgozik: a Rail Baltica vasútvonal 870 kilométeres lesz, és Tallinnt köti majd össze Varsóval, Riga és Vilnius érintésével. A projektet az EU is támogatja, amely eredetileg csak 6 milliárd euróba került volna, most viszont már a négyszeresére emelkedtek a költségei. Befejezése az ukrajnai háború kitörése óta kiemelten fontos lett a NATO-nak és a balti államoknak is.
Szeptemberben három német tartományi választáson is tarolt a bevándorlásellenes, szélsőjobboldaliként jegyzett AfD: legutóbb a Berlint körülvevő Brandenburgban lett a második, csaknem 30 százalékkal. Groß Schönebeckben még ennél is több szavazatot kaptak: az itt élők 40 százaléka szavazott rájuk. A Deutsche Welle ott élő menekültekkel és bevándorlókkal forgatott, akik attól tartanak, hogy a közhangulat ellenük fordulhat. Ők és segítőik is aggódnak az AfD előretörése miatt.
Lengyelországot az elmúlt hetek áradásai súlyosan érintették. Az ország déli részén nagy pusztítást végeztek a víztömegek. Glucholazyban, egy 14 ezres lengyel kisvárosban az árvíz sarat, romokat és kétségbeesést hagyott maga után. A takarítási munkálatok már megkezdődtek, de az emberekben nagy még a bizonytalanság. Egyre többen teszik fel a kérdést, hogy vajon megelőzhető lett volna a katasztrófa, és ha igen, akkor hogyan.