Az algériai Imané Helif ökölvívót korábban kizárták az ökölvívó világbajnokságról, mert a nemzetközi szövetség szerint Y kromoszómát találtak nála, ami arra utal, hogy biológiailag férfi. A nemzetközi olimpiai bizottság azonban illegitimnek nevezte az ökölvívó szövetség vizsgálatait, és engedte indulni Helifet, aki azóta olimpiai bajnok lett.

Úgy tűnik, mintha ebben az országban hirtelen tömegek váltak szakképzett genetikussá, pedig ezt a szakmát igazából csak pár tucatnyian űzik Magyarországon. Azt a genetikus sem tudja, hogy valóban találtak-e Helifben Y kromoszómát, de azt igen, hogy ez önmagában még nem dönt a nemről.

„Sajnos nem ilyen egyszerű ez a dolog, mert vannak olyan ritka esetek, amikor még ez sem segít ebben, merthogy vannak más szintjei is a biológiai nem meghatározásnak. Tehát adott esetben az is elképzelhető, hogy valakinek xy kromoszómája van, és mégis nőnek tekintendő? Igen!”

– mondta Fekete Bálint András a Czeizel Intézet klinikai genetikusa. A kromoszómakészlet alapján tehát nem feltétlenül jelenthető ki valakiről, hogy férfi, vagy nő. A másik kapaszkodó a tesztoszteron, vagyis a férfi nemihormon szint. A genetikus szerint az a baj, hogy nem határozható meg pontosan az a tesztoszteronszint, amely fölött férfinak tekintendő valaki.

Fekete Bálint úgy fogalmazott, nem igazán tudjuk ezt a határt úgy meghúzni, hogy 100 százalékosan, és jól és korrektül elkülönítse a férfiakat és a nőket. Tehát mindig lesz egy átfedő tartomány, amely adott esetben nőkbe és férfiakba is beleférhet. Tehát még ez sem az a szint, ami egyértelműen segíthet bennünket, hogy itt miről is van szó. A doktor szerint egy a húszezerhez az esély arra, hogy valakinek, aki nőnek érzi magát, és nőként is él, lehet férfiakra jellemző y kromoszómája.

Már az 1936-os berlini olimpián is volt olyan sportoló, akiről sokan gondolták, hogy bár a nők között indul, igazából férfi. Dora Ratjen női magasugrásban lett negyedik az olimpián. Ratjen három évvel később bukott le, amikor már Heinrich Ratjen néven akart nősülni. Ekkor derült ki, hogy férfi nemi szerve van. Vagyis ő egyszerű csaló volt, aki lebukása után kocsmárosként dolgozott.

A 60-as évek végén pedig azután ott volt a Kratochvillova, az is egészen cingár volt, amikor először futni kezdett, azután a végén már nem tudták tényleg, hogy fiú, vagy lány. A 800 méteres síkfutás világcsúcsát 1983-ban érte el a cseh Kratochvilova, és ezt azóta sem tudta senki megdönteni. A szakemberek zöme biztos abban, hogy Kratochvilovát tesztoszteronnel kezelték, ettől lett ennyire férfias. Ez egyébként a genetikus szerint sem elképzelhetetlen.

Fekete Bálint András szerint lehetséges az, hogy akár már kialakult nemiséget megváltoztassunk hormonális kezelésekkel. Nyilván az NDK-ben, meg néhány más országban nem ez volt a cél, ez csak mellékhatása volt azoknak a kezeléseknek, amik fokozták az erőkifejtési lehetőségeket, de másrészt ilyen hatása is volt.

Amikor Kratohvilovát megkérdezték arról, hogy hogyan lett ennyire férfias, szó szerint azt válaszolta, hogy: „Lehet ilyen izomzata egy nőnek, ha olyan keményen edz, mint én.”

Szabó Gábor az Eurosport főszerkesztője hosszú évek óta foglalkozik a férfias nők témájával. Ő azt mondja, hogy nem is feltétlenül baj az, hogy a nagyközönség nem ismerte meg Helif nemiségtesztjének eredményét, hiszen az mégis szenzitív egészségügyi adatokat tartalmazhatott, így viszont mindenki csak találgat arról, hogy ő most férfi, vagy nem.

Szabó Gábor az Eurosport főszerkesztője: amit én most elmondok, azt csak sejtem, hogy ez az algériai bokszolónő ugyanabban a hiperandrogénizmus nevű betegségben, vagy állapotban szenved, amiben a riói olimpián többen is.

A rioi olimpia éremátadóján az első három helyezett 800 méteren, három férfias megjelenésű, izomzatú és mozgású futó lett. A férfi nemihormon, vagyis a tesztoszteronszintjük jóval magasabb volt, mint az átlagos nőké. De mivel ezt nem doppingoknak köszönhették, hanem a hiperandrogénizmusuknak, így nem zárták ki őket. Így viszont mondja Szabó, azok a nők hátrányból indultak a versenyen, akiknek a tesztoszteronszintjük átlagos volt. Alapvetően a szabályozásnak a nőket kell védenie. Mert, ha nyolc nő van ott a döntőben, és a többiek csak a negyedik helyért harcolhatnak, az úgy nincs jól – érvel Szabó.

Az atlétikában azóta bevezették a tesztoszteronszintmérést. Aki a határon felüli értéket produkál, az nem indulhat versenyeken. A genetikus szerint a tesztoszteronszintmérés sem feltétlenül megoldás a problémára. Merthogy azt a versenyek előtt végzik, viszont a magas tesztoszteronszint már a sok évvel korábban segítheti az adott sportolót. Mint Fekete Bálint András elmondta, ha valakinek 10-15 éven át magas a tesztoszteronszintje, és az idő alatt kialakul az az izomzat, ami egy férfiban kialakulhat, de mondjuk a teszt pillanatában éppen belefér a tesztoszteronszintbe, akkor azért az az előny mégiscsak létrejött. Mert ott van rajta az az izomzat, amit összeszedett magára.

Szabó Gábor nem engedte volna indulni Helifet az olimpián, de szerinte legfontosabb leszögezni, hogy ők nem bűnözők.

„Neki tényleg női nemi szerve van, nőként élte az életét. És gondoljon bele mindenki abba, hogy akár az ő lányával is megeshet hasonló. Elmegy 17 évesen nőgyógyászhoz, vagy 23 éveeen, hogy miért nem esik teherbe, és mondják neki, hogy ezért. Azért ez nem egy vidám állapot! Ez egy szörnyű dráma, ezt nagyon nehéz lehet nekik megélni, és feldolgozni” – érvelt a sportszakújságíró.

A Czeizel Intézet genetikusa ezzel egyetért, és úgy látja, hogy középtávon akár még hasznos is lehet a Helif ügy. „Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy senki nem jött jól ki ebből a dologból. De ha emiatt elindul egy párbeszéd, és ott valamilyen konszenzus születik. Amit azután sokkal több ember el tud fogadni, mint amennyien a mostani helyzetet elfogadták, akkor azért pozitív végkimenetele is lehetséges” – tette hozzá Fekete.

Nagyvilág

A „férfias” női sportolók világraszóló botránya – Itt az orvosi igazság

kapcsolódó cikkeink