A napokban derült ki, hogy Ursula von der Leyen – aki a holnapi európai parlamenti újraválasztására vár az Európai Bizottság elnökének – úgy határozott, hogy az Európai Bizottság kollégiuma szakítva a hagyományokkal, nem jön Budapestre, hogy informális ülést tartson a magyar kormánnyal.
Svédország, Finnország, Lengyelország, valamint a balti-államok Észtország, Lettország és Litvánia már a múlt héten jelezték, nem képviseltetik magukat miniszteri szinten a magyar EU-elnökség budapesti rendezvényein.
Mára kiderült – legalábbis az Euractív erről számolt be, miután 15 német minisztert megkerestek a kérdéssel -, hogy Németország egyetlen minisztert sem küld Magyarországra, így bojkottálják az Európai Unió Tanácsának közelgő informális üléseit. A hét elején Christian Lindner pénzügyminiszter és Cem Özdemir mezőgazdasági miniszter már jelezte: megfontolja budapesti útja lemondását.
Az eddig nem derült ki, hogy Josep Borrell külügyi főtárgyaló valóban összehívta-e Brüsszelbe az EU-s külügyminisztereket pont arra az augusztus végi két napra, amikor Budapesten informális találkozót tartanának.
Az esetleges miniszteri szintű részvétel lemondásának az oka Orbán Viktor miniszterelnök “békemissziója” a magyar EU-s elnökség kezdetekor: a magyar kormányfő ugyanis a Facebook oldalán e találkozásaikor – Putyinnal és a kínai elnökkel is – a soros elnökség logóját használta, plusz nem egyeztette előre a brüsszeli vezetőkkel az utakat.
Megállapodtak a nagykövetek a ‘25-ös EU-s büdzsé tervezetéről
A magyar EU-elnökség mindenesetre ma közölte:
az uniós tagállamok nagykövetei megállapodtak az Európai Unió Tanácsának 2025-ös uniós költségvetési tervezetre vonatkozó álláspontjáról.
Ez összesen 191,53 milliárd euró kötelezettségvállalást és 146,21 milliárd euró kifizetést tartalmaz. A brüsszeli tájékoztatás szerint a jövő évi költségvetés célja, hogy támogassa az EU hosszú távú prioritásait és céljait, hangsúlyozva a források elosztásának megvalósítható, elővigyázatos és kiegyensúlyozott megközelítését.
Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára kiemelte: az elért megállapodás jó kiindulópontot biztosít az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz, ezzel lehetővé téve a költségvetés időben történő elfogadását.
„A javasolt költségvetés célja az elővigyázatos költségvetés-tervezés biztosítása, illetve mozgástér biztosítása az előre nem látható körülmények esetére” – fogalmazott.
Az államtitkár elmondta, a 2025-ös költségvetés egyrészt biztosítja az EU hagyományos politikáinak, köztük a kohézió és mezőgazdaság finanszírozását, illetve a 2021 és 2027 közötti többéves pénzügyi keret félidei felülvizsgálatában megerősített prioritások finanszírozását.
A tagországok pénzügyminisztereiből álló tanács szeptember 13-ig, írásbeli eljárás keretében fogadja el hivatalosan álláspontját.
A megállapodás a magyar uniós elnökség számára iránymutatásul szolgál a 2025-ös uniós költségvetésről szóló, az Európai Parlamenttel tervezett tárgyalások során, amelynek jogszabályi határideje november 18. – tájékoztatott a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.