Nemcsak a Sarlatánok kora című kötet jelent meg szerzőpárostól a közelmúltban, de egy tanulmányt is közöltek a Political Capital égisze alatt. Ennek címe: Álszent antikapitalisták – nyereségvágyból terjesztett áltudományos dezinformáció az interneten.

A tanulmányt az orosz invázió kezdetének első napjaiban mutatták be. Krekó Péter szerint számos vírusszkeptikus oldal és celeb fő témája lett az orosz invázió kérdése február 24. után. „Ahogy megindult az orosz invázió Ukrajna ellen, úgy váltak a korábbi oltásellenes oldalak hirtelen a háborúval kapcsolatos, Ukrajnát és a Nyugatot hibáztató összeesküvés-elméletek egyik fő népszerűsítőivé – mivel ezzel növelhető most leginkább az oldalak látogatottsága” – áll a tanulmányban.

A Political Capital igazgatója szerint abszolút kimutatható, hogy azok a hírfogyasztók fogékonyabbak az oroszbarát összeesküvéselméletekre, akik a vírusszkeptikus tartalmakra is. Arról is beszélt, hogy az egyesült ellenzéki szavazók körében mind a koronavírus, mind az orosz invázióval kapcsolatos összeesküvéselméletek alacsony szinten voltak.

Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke / Forrás: Reuters

A Mi Hazánk szavazótáborában mindkettő magas szinten volt, a fideszesek között magasan voltak a háborús összeesküvéselméletek, míg a koronavírussal kapcsolatos elméletek nem. Hozzátette, hogy ez leképezi azt, ahogy a politikai szereplők és a politikai oldalakhoz kapcsolódó média beszélt ezekről a kérdésekről. Magyarországon erősebb az általános összeesküvéselméleti hiedelem az egyesült ellenzéki oldalon, ami annak köszönhető Krekó szerint, hogy erős kontrollhiányt éreznek a szavazók.

Megjegyezte azt is, hogy Orbán Viktor nem állt bele a tudománytagadó, vírusszkeptikus irányba, amit a jobboldali populizmus szinte mindenhol felkarolt a világban, azonban a háborúval kapcsolatos oroszbarát narratívák és összeesküvéselméletek, amiket a Kreml is terjeszt, gyakran jelennek meg a kormányoldali közvéleményben.

A kutatásuk azt is kimutatta, hogy Magyarországon a paranoid gondolkodásmód különböző módon, de jelen van a teljes politikai spektrumon.

Háborús propaganda, háborús dezinformáció

A világon mindenhol jelen vannak a háborúval kapcsolatos álhírek, amire a Political Capital igazgatója szerint igény is van. Kiemelte, hogy az orosz és az ukrán dezinformációk közé nem lehet egyenlőséget tenni, de úgy gondolja Krekó Péter, aki kritikusan akar információhoz jutni, jó, ha szkepszissel tekint a hivatalos közlésekre.

A globális cégek az álhírek finanszirozói?

Nemcsak kereslet van az álhírekre, de vannak, akik finanszírozzák is ezek terjesztését, például a hatalmas, globális cégek. Falyuna Nóra a kutatásuk alapján arról beszélt, az álhíroldalak közvetlenül a hirdetéselhelyezéseken keresztül tudnak jelentős profitra szert tenni. Krekó hozzátette, nem állítják, hogy a nagyvállalatok szándékosan terjesztenék a dezinformációkat, ignoranciáról van szó, nem néznek kellően utána, hogy hol hirdetnek, amivel viszont fenntartanak körülbelül évi 4 milliárd forintos piacot jelentő hirdetési felületet, ami folyamatosan terjeszti az álhíreket.

Krekó szerint még mindig azt lehet tapasztalni, hogy a dezinformáció egy olyan ügy, amire sokan legyintenek. Falyuna Nóra hozzáfűzte, hogy a felelősség nehéz kérdés, mert nem direkt szponzorációról van szó, hanem a Googlera van bízva, hogyan teszik láthatóvá a hirdetéseket.

A fogyasztónak van felelőssége, amit komolyan kell venni – folytatta Krekó Péter, hozzátéve, hogy ahogy egyre bonyolódik az információs környezet, egyre nehezebb dolga van a fogyasztónak is. „A dezinformáció akkor tud működni általában, ha azért hisszük el, mert el akarjuk hinni. A politikai, világnézeti elfogultságunk igenis becsaphatóvá tesznek minket” – szögezte le.

A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.

Nagyvilág

A világon mindenhol jelen vannak a háborúval kapcsolatos álhírek

kapcsolódó cikkeink