Kosztasz Tabakiaris elmondása szerint átlagosan évente 20 000 tonna gyümölcsöt termelnek nemcsak a hazai, nemzetközi piacokra is. Őszibarackot, nektarint, cseresznyét, almát, sárgabarackot, szilvát, lótuszt és kivit. Mielőtt Oroszország 2014-ben az orosz bankokat és vállalkozásokat sújtó uniós szankciókra válaszul minden friss termék behozatalát megtiltotta az Európai Unióból, a szövetkezet termelésének 70 százalékát Oroszországba exportálták, az elmúlt években pedig legalább 20 százalékát Ukrajna kapta – mondta a szövetkezeti vezető a Xinhua-nak.

Görögországban, ahol az ország teljes exportjának egyharmadát a mezőgazdaság teszi ki, az orosz-ukrán háború arra kényszerítette a gazdálkodókat, hogy új piacot keressenek, és segélyt kérjenek a kormánytól, hogy életben maradjanak. "Görögország közvetlenül és közvetve mintegy 400-500 millió eurót veszít évente a friss- és feldolgozott gyümölcsök és zöldségek exportjából származó bevételből" - mondta George Polychronakis, az INCOFRUIT-HELLAS, vagyis a görög gyümölcsök, zöldségek és gyümölcslevek export- és szállítmányozási vállalatainak szövetségének tanácsadója.

A veszteségek egyik oka a közvetlenül az Ukrajnába, Oroszországba és Fehéroroszországba irányuló export felfüggesztése, a másik ok pedig a fogyasztás visszaesése és a EU-szerte az árakra nehezedő nyomás. A 2014-es tilalom előtt - amely még mindig érvényben van - Görögország friss termékexportjának hozzávetőlegesen 12 százaléka irányult az orosz piacra, mondta Polychronakis. 2014 óta a görög termelők a feldolgozott termékek exportjára helyezték a hangsúlyt. A háború kitöréséig Görögország őszibaracklé-exportjának 35 százaléka Oroszországba irányult, friss őszibarack- és nektarinexportjának 23 százalékát pedig Ukrajnába és Fehéroroszországba szállították. A görög termelőknek most ezt a hiányt kellene pótolniuk - mondta Christos Giannakakis, az ETHEAS, a Görögországi Mezőgazdasági Szövetkezetek Nemzeti Szövetségének alelnöke.

A tanácsadó szerint a kormányzati támogatást főként az energiaköltségekre és a termelési költségek enyhítésére adták, de ez sem elegendő. "A termelési költségek 35 százalékkal emelkedtek a 2022 előtti állapothoz képest."- tette hozzá. Nehezíti a helyzetet az is, hogy a műtrágyák árai, amelyeket a termelésnél használnak csaknem háromszor drágábbak. Korábban ezeket nagy mennyiségben importálták a görögök Oroszországból. A helyzetet súlyosbítják az üzemanyagár-emelések okozta ugrásszerűen megemelkedő fuvardíjak, és az európai gyártók között a nagyobb piaci részesedésekért folytatott verseny fokozódása is.

"A termékek mennyisége korlátozott földrajzi területen koncentrálódik, és ezen a korlátozott területen kisebb lesz a vásárlóerő, mint eddig. A következmények tehát jelentősek és többszörösek, és nem tudjuk, hogyan kezeljük ezt" - mondta Giannakakis. A szövetkezethez tartozó termelők is igyekeznek kiszolgálni a helyi piacot, ahol az elmúlt hónapokban az emelkedő infláció és az orosz-ukrán konfliktus is erősen megnyomja a háztartások vásárlóerejét - erre már a helyi almatermelő hívta fel a figyelmet.

Christos Ioannidis, az észak-görögországi Veroia közelében található két vezető gyümölcsgyártó cég, a Kronos SA és az Agrophoenix SA társtulajdonosa is aggódik. "Nem tudom, mennyire lesz zökkenőmentes visszatérni a normális kerékvágásba" - mondta. Hozzátette: reméli, hogy legalább az ukrajnai exportjuk "gyorsan helyreáll", ha a háború véget ér. Miközben a görög termelők az új kihívások leküzdésén dolgoznak, az exportőrök többek között Kínával is szeretnék megerősíteni az együttműködésüket.

(Xinhua Global Service)

Nagyvilág

Bajban a görög gyümölcs- és zöldségexport a háború miatt

kapcsolódó cikkeink