Míg Svédország 1814, a napóleoni háborúk vége, addig Finnország a második világháború óta katonailag semleges politikát folytat. Ezt most az orosz-ukrán háború felülírta: az északi államok csatlakoznának a NATO-hoz, de Törökország ezt megakadályozná. „A svéd és a finn delegáció ne fáradjon azzal, hogy Törökországba jön győzködni. Hogyan bízhatnánk bennük? Svédország a terrorszervezetek melegágya” – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan, török elnök.

A török vezetés nehezményezi, hogy mindkét országban élnek tagjai a Kurdisztáni Munkáspártnak, amit Törökország terrorszervezetként tart nyilván. Ráadásul Erdogant az is zavarja, hogy a skandináv államok szankciókkal sújtották Ankarát 2019-ben, amiért a törökök beszálltak a szíriai polgárháborúba.

Törökországban van egy egészséges sértődöttség, ami az EU-s tagságot illeti, éppen emiatt a NATO-ban, ahol csak tudnak betartanak – jelentette ki a Kiss-Benedek József, aki szerint a törökök politikai játékot játszanak: megosztják a NATO-t, kedvezve ezzel az oroszoknak. „A török-orosz kapcsolatok speciálisak: a törököknek fontos az orosz kapcsolat, és ezzel tulajdonképpen egy pirospontot szereznének az oroszoknál, ha azt mondanák, hogy »Kérem mi nem támogatjuk«” – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő híradónknak.

Ahhoz, hogy a finnek és a svédek csatlakozhassanak, mind a harminc államnak ratifikálnia kell a csatlakozást. A biztonságpolitikai szakértő szerint végül Törökország nem fog vétózni.

Így gondolja Resperger István is. „Törökország szeretné mutatni középhatalmi státuszát, hogy nélküle nem lehet dönteni, és ő is be tudja tenni lábát az ajtóba, és valószínű hosszútávú gazdasági és egyéb kedvezményeket is vár attól, hogy megszavazza a két országnak is a NATO-csatlakozási kérelmét” – vélekedett a biztonságpolitikai szakértő híradónknak nyilatkozva.

Feledy Botond híradónknak azt mondta: ez nem elvi tiltakozás, a törökök üzleti lehetőséget látnak a vétóban. „Törökországnak a Trump-féle Fehér Házzal is volt több vitája. A török líra is nagyon komoly zuhanást szenvedett el, a gazdaságban is biztos, hogy néhány beruházás elférne, és az amerikai fegyvervásárlások nagy részét is leállították, tehát Törökországnak nagyon sok lehetősége van, hogy hol kérjen most” – vélekedett a külpolitikai szakértő.

Hozzátette: a napokban az Egyesült Államok biztosan meggyőzi Törökországot a vétó elengedéséről. A két skandináv ország csatlakozásával a NATO harminckét tagúra duzzadna.

Nagyvilág

A szakértők szerint Törökország csak üzleti okokból vétózná a finnek és a svédek NATO-csatlakozását

kapcsolódó cikkeink