A Nature Communications-ben megjelent kutatásban 52 olyan személy vett részt, akik együtt éltek valakivel, aki éppen elkapta a koronavírust. Azok, akiknek a szervezete egy megfázás után immunsejtekből álló "memóriabankot" alakított ki – hogy segítsen megelőzni a jövőbeli támadásokat – kisebb valószínűséggel kapták el a covidot - írja a BBC.

Szakértők úgy vélik, hogy eredményeik hasznos betekintést nyújthatnak abba, hogy a szervezet védekezőrendszere hogyan küzd a vírus ellen. Ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy senkinek nem szabad erre hagyatkoznia a koronavírussal kapcsolatban, és hogy a vírus elleni vakcinák továbbra is kulcsfontosságúak.

A Covid-19-et a koronavírus egy fajtája okozza, egyes megfázásokat pedig más koronavírusok okoznak – ezért a tudósok azon töprengtek, vajon az egyik elleni immunitás segíthet-e a másik fertőzés legyőzésében. A szakértők szerint azonban súlyos hiba lenne azt gondolni, hogy aki nemrégiben megfázott, automatikusan védett a Covid-19 ellen – hiszen nem mindegyiket okozza a koronavírus.

Az Imperial College London csapata jobban szerette volna megérteni, hogy egyesek miért kapják el a covidot, miután ki voltak téve a vírusnak, míg mások miért nem. Vizsgálataikban a szervezet immunrendszerének egy fontos részére, a T-sejtekre összpontosítottak.

Ezen T-sejtek némelyike megöl minden olyan sejtet, amelyet egy adott behatoló – például egy megfázás-vírus – fertőzött. Ha a megfázás elmúlik, néhány T-sejt memóriabankként a szervezetben marad, és készen áll a védekezésre, amikor legközelebb találkoznak a vírussal.

2020 szeptemberében a kutatók 52 olyan embert vizsgáltak, akiket még nem oltottak be, de olyan emberekkel éltek együtt, akiknek a Covid-19-tesztje éppen pozitív lett. A csoport fele elkapta a koronavírust a 28 napos vizsgálati időszak alatt, másik fele pedig nem. Azok közül az emberek közül, akik nem kapták el a covidot, egyharmadnak magas volt a vérében a specifikus memória T-sejtek szintje. Ezek valószínűleg akkor jöttek létre, amikor a szervezetet egy másik, nagyon hasonló emberi koronavírussal fertőzték meg – ami leggyakrabban egy nátha.

Dr. Simon Clarke, a Readingi Egyetem munkatársa elmondta, hogy bár ez egy viszonylag kis tanulmány, hozzájárult ahhoz, hogy megértsük, hogyan küzd immunrendszerünk a vírus ellen, és hogyan segíthet ez a jövőbeli oltások kialakításában.

Hozzátette ugyanakkor, hogy nem szabad túlértelmezni ezeket az adatokat. Valószínűtlennek tűnik ugyanis, hogy mindenki, aki meghalt vagy súlyosabb fertőzésben szenvedett a covid miatt, soha nem volt része másmilyen koronavírus okozta megfázásban.

Emellett súlyos tévedés lehet azt gondolni, hogy aki nemrégiben megfázott, az védett a Covid-19 ellen, mivel a koronavírusok csak a megfázások 10-15%-áért felelősek - tette hozzá.

Mit jelent ez a vakcinafejlesztéseknél?

Ajit Lalvani professzor, a tanulmány vezető szerzője egyetértett abban, hogy a vakcinák kulcsfontosságúak a védelem szempontjából. Hozzátette: "ha tanulunk abból, amit a szervezet helyesen tesz, az segíthet az új vakcinák tervezésében."

A jelenlegi vakcinák kifejezetten a vírus külső oldalán lévő tüskefehérjéket célozzák meg, de ezek a tüskefehérjék változhatnak.

A szervezet T-sejtjei azonban a belső vírusfehérjéket veszik célba, amelyek variánsonként nem változnak annyira, ami azt jelenti, hogy a T-sejtek munkáját jobban kihasználó vakcinák szélesebb körű, hosszabb ideig tartó védelmet nyújthatnak a covid ellen – mondta.

atv.hu

Nagyvilág

Meglepő eredményt hozott egy kutatást: a nátha védhet a koronavírus ellen?