A modern egyetemek elődjének tekinthető első akadémiát Platón alapította Kr. e. 387-ben filozófia, testnevelés és matematika tanításának céljából. Ekkor még ezek a tárgyak számítottak műveltségi mutatónak. A középkorban további intézmények alakultak, ahol a jog, az orvostudomány és a teológia oktatása állt középpontban. Az akkori életkörülmények nem engedték meg, hogy egy fiatal maga válassza meg életútját, nem a szorgalmon vagy a tudáson múlt a felemelkedés. Sokan kétkezi munkára kényszerültek, mivel a gazdaság javarészt a mezőgazdaságon és állattartáson alapult. Mai világunk több szempontból más, mivel az urbanizáció és a gazdasági súlypont áthelyeződése számtalan lehetőséget nyitott meg a tanulni vágyó fiatalok előtt. A társadalomban megnőtt a szellemi foglalkoztatottságúak aránya, így a diplomások is egyre keresettebbé váltak.

Mennyibe kerül az egyetem itthon?

Jelenleg hazánkban lehetőség van államilag finanszírozott képzések megpályázására. Sajátosságuk, hogy általánosságban több ponttal – azaz magasabb szintű tanulmányi eredménnyel – lehet felvételt nyerni ezekre a helyekre. Az önköltséges és az állami helyek ponthatárai közötti különbségek egyetemenként, sőt szakonként eltérőek. Az idei ponthatárokat figyelembe véve például az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar jogász képzésén a fizetős és az ingyenes helyek között 102 pont, míg a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodásmenedzsment szakán csupán 33 pont volt a különbség, tehát ennyivel kellett többet gyűjtenie annak, aki megpályázta az állami helyeket. Ha egy diák nem jut be államilag támogatott helyre, dönthet kamatmentes diákhitel mellett, vállalhatja a képzés költségének térítését, ami a budapesti szakoknál valamivel magasabb, mint vidéken.

Sokan inkább évről évre megpróbálnak bejutni az államilag támogatott helyekre, minthogy vállalják ennek az anyagi terhét. Hazánkban a legdrágábbnak a világszínvonalú Állatorvostudományi Egyetem számít, a képzésen 1 millió 450 ezer forintot számolnak fel félévenként.

Európa neves és költséges egyetemei

Európában számos jó hírű egyetemmel találkozhatunk, némelyik hosszú évszázadok óta szolgálja a művelődés és az oktatás javát. Ilyen például az Egyesült Királyság állami fenntartású kutatóegyeteme, a Cambridge Egyetem. Az intézményt 1209-ben alapították, azóta olyan neves személyek szerezték meg falai közt képzettségüket, mint David Attenborough, Stephen Hawking és még sorolhatnánk. Az alapképzés ára egy évre körülbelül 9250 font körül mozog, ami átszámítva durván 3 millió 850 ezer forint. Az állam lehetőséget ad hitel felvételére is, amit a diákoknak csak a munka világában való elhelyezkedésük után kell részletekben visszafizetni.

Ha kontinensünk legjobb egyetemeit vesszük sorba, az Oxford Egyetem megkerülhetetlen. A patinás intézményt 12. századi alapításával a világ második legrégebbi egyetemeként tartják számon. Itt végzett többek között Oscar Wilde, Boris Johnson, Rowan Atkinson, valamint 1989-től egy évig Orbán Viktor is hallgatója volt. Az éves tandíj itt is 9250 font körüli, de ez a szám képzéstől függően akár meg is triplázódhat, és akkor is, ha a hallgató a tengerentúlról érkezik.

Neves és költséges amerikai egyetemek

Az Egyesült Államok számos felsőoktatási intézményének színvonala is megüti a világelsők mércéjét, innen származik az a nyolc egyetem, amelyek 1954-ben a sport területén is szövetséget kötöttek egymással. Mára ezek a „Borostyán Ligának” keresztelt intézmények képezik Amerika elit egyetemeit. A sokak által ismert Harvard Egyetem is méltán egy közülük, amely a Times felsőoktatási felmérése alapján a harmadik helyet foglalja el a világrangsorban. Olyan hírességek koptatták padjait, mint John F. Kennedy, Barack Obama és Matt Damon. Mivel drága – bár nem a legdrágább – magánegyetemről van szó, javarészt a felsőosztály kiváltsága itt tanulni, de különböző kedvezményekkel és pénzügyi támogatásokkal segítik az anyagilag hátrányos helyzetűeket. Az éves tandíj képzéstől függően 50 ezer dollár körül mozog, ami körülbelül 15 millió forintra tehető. A több mint 250 éves Columbia Egyetemen 61 788 dollár tandíjat kell fizetni évente. A legdrágább egyetemek világranglistáját azonban a Dartmouth College vezeti, évi átlag 81 501 dolláros tandíjjal. Ez az 1769-es alapítású intézmény az országban a kilencedik legrégebbi, ráadásul egyike azon kevés egyetemeknek, amelyek álltak már az amerikai függetlenségi háború kitörése előtt is. Ide járt például Meryl Streep és Nelson Rockefeller is. Az említett tandíjakba nem számít bele a kollégiumi elhelyezés, a könyvek és az étkezés díja.

Részletek a Hetek pénteken megjelent számában.

Nagyvilág

Ezek a világ legdrágább egyetemei