1. Március 29: A britek hivatalos szándékjelzése

Az Európai Unióból való kilépés lehetőségét a 2007-es Lisszaboni szerződés tartalmazza. A szerződés 50-ik cikkelye nem a kilépés feltételeit, sokkal inkább a kilépés folyamatát határozza meg. A dokumentum két évet ad a kilépő ország és az Unió közötti egyeztetésekre. Ez a britek esetében szerdán, azaz a hivatalos életbe léptetéskor startol. Az egyeztetések egyedül akkor hosszabbíthatóak meg, ha a két fél előzetesen megállapodik erről és a tagországok is jóváhagyják. Az azonban biztos, hogy amint jelezték a kilépési szándékot, nincs visszaút.

2. Április 29: Az EU csúcs

A maradék huszonhét tagország vezetői tartanak csúcsértekezletet, ahol megállapodnak arról, hogy felhatalmazzák az Európai Bizottságot a tárgyalásra a britekkel.

3. Május: A Tanács ajánlata

Miután az Unió megkapja a britek levelét, a Bizottság elkészíti azokat a hivatalos iránymutatásokat, amelyek részükről a tárgyalások alapját képezhetik. Michael Barnier, a Bizottság által kijelölt főtárgyaló az elmúlt hónapokban már végigjárta a 27 tagországot, és a Tanács elnöke, Donald Tusk is folyamatosan egyeztetett az állam- és kormányfőkkel. Brüsszelnek így valószínűleg van már egy vázlatos elképzelése arról, hogyan tovább. Ezt a britek leveléhez szabják, majd körbeküldik a tagországoknak jóváhagyásra. Az így elkészült iránymutatásokat az Európai Tanács hagyja jóvá, majd engedélyezi a tárgyalások hivatalos megkezdését.

4. Május- 2018 Október: Tárgyalások, érdekegyeztetés

A fenti előkészületek várhatóan legalább három hónapot vesznek majd igénybe már csak azért is, mert minden hivatalos dokumentumot lefordítanak az összes tagország nyelvére. A hivatalos tárgyalásokat így július vagy augusztus környékén kezdhetik majd meg a felek.
Az Egyesült Királyság érdeke a lehető legkevesebb tagsági előny elvesztésével távozni az Unióból. Theresa May azt ígérte, hogy a britek számára legelőnyösebb feltételeket alkudja majd ki. Egyik legfontosabb érdekük pedig, hogy a kilépés után is hozzáférhessenek az egységes piachoz. Brüsszel azonban már egyértelművé tette, hogy ez csak akkor lehetséges, ha továbbra is fenntartják a személyek szabad mozgását. Jean-Claude Juncker korábban pedig meglehetősen fenyegetően nyilatkozott.

Az 50. cikkely fénymásolata (Fotó: Reuters)

„A britek olyan megállapodást kapnak majd, amely láttán a többi tagország meglátja, hogy nem éri meg kilépni az EU-ból” – mondta Juncker egy német lapnak.
A tárgyalásokat a szigetország részéről David Davis miniszter felügyeli majd. A procedúrát legkésőbb 2019 októberére szeretnék befejezni. Sőt, az Uniónak az lenne érdeke, hogy kevesebb, mint tizennyolc hónap alatt végezzenek. Őket ugyanis sürgetik a 2019 nyár elején esedékes Európai Parlamenti választások.

5. 2017 ősze: A Nagy Hatályon Kívül Helyezés

A brit parlament a kilépés folyamata közben elkészít majd egy olyan törvényt, amely az Uniós jogban szereplő törvényeket függetleníti és átemeli a nemzeti jogba. Közben egyesek szerint a kormány értelmezheti úgy az 50-ik cikkelyt, hogy annak életbeléptetésével már mentesülnek az Uniós jogszabályok alól. Ezt azonban maximum arra használhatják fel, hogy elkezdjenek önálló tárgyalásokat folytatni a partnerországokkal.

6. 2018 ősze: A megállapodás elfogadása

Amint sikerült kialkudni a kilépés mindkét fél számára elfogadható feltételeit, a dokumentum az Európai Tanács elé kerül, majd a lakosság 65%-át adó, legalább húsz tagállam parlamentjének is el kell fogadnia a dokumentumot. Végül az Európai Parlament ratifikálja az elfogadott megállapodást, a briteknél pedig a parlament szavaz róla.

7. 2019 március: Kilépés és a partneri kapcsolatok megkezdése

Legkésőbb két év múlva a britek hivatalosan is kiválnak az Európai Unióból. Elképzelhető, hogy a folyamat nem lesz zökkenőmentes, hiszen az elmúlt 43 év különböző egyezményeit és szerződéseit kicsomózni nem egyszerű feladat. Az Egyesült Királyság pedig az Unió első válópere.

Nagyvilág

Így zajlik majd a Brexit lépésről, lépésre