Az idei szeptember nem alakult túl jól az elmúlt évtizedekben a petrodollár-milliárdoknak köszönhetően a földkerekség legkegyetlenebb és egyben legképmutatóbb vallási diktatúráját high-tech színvonalon fenntartó szaúdi dinasztia számára.

Az ez évi mekkai zarándoklatnak már az előkészületeit is tragédia árnyékolta be. Szeptember második péntekén a mekkai nagymecsetre borult egy toronydaru. A tragédia körülményei több mint hátborzongatóak voltak: mind az időpont (a baleset szeptember 11-én történt), mind pedig az a tény, hogy a daru a Bin Laden-család tulajdonában álló építőipari cégé volt. A pénteki ima idején történt szerencsétlenség mindenesetre újra emlékeztette a világot arra, hogy a valamiért még mindig a nyugati világ szövetségeseként számon tartott monarchia kulcsszerepet játszott az elmúlt évtizedekben a szabad világot fenyegető szunnita hátterű globális terrorszervezetek szellemi és anyagi hátországának biztosításában.

Menekültügy: a 2,5 milliós hazugság

A nyár végére riasztó dolgok derültek ki a gazdagságát, politikai stabilitását és a királyi ház elképesztő pénzszórását kizárólag olajexportjára építő monarchia kilátásait illetően. A kőolaj világpiaci árának 2014 júniusa óta tartó szakadatlan esése az ellenkező várakozásokkal szemben az idei év első felében csak átmenetileg állt meg; nyártól rendületlenül folytatódott a piaci lejtmenet. Az ok, hogy az amerikai palaolaj-termelés a technológiai fejlődés következtében egyre olcsóbbá vált. Az amerikaiak az utóbbi 5 évben 20 ezer új olajkutat fúrtak, egyharmadával növelve kitermelésüket.

Az amerikai kitermelés költségeit túlbecsülő Rijád OPEC-beli partnereivel 2014 őszétől elképesztő árversenyt diktált a nemzetközi piacon, hogy ellehetetlenítse a tengerentúli konkurencia megerősödését, ám a kockázatos játszma kudarcot vallott.

A szaúdi játszma ellehetetlenített ugyan néhány befektetőt, akik Kanadában, az északi sarkvidéken, a Mexikói-öbölben vagy az Atlanti-óceán alatt kutattak drágán kitermelhető olaj után, ám a szaúdi olajdominanciára nézve legveszélyesebbnek tartott amerikai palaolajról kiderült, hogy sokkal olcsóbban kitermelhető, mint amire a szaúdiak gondoltak.

A következmények ma még beláthatatlanok: a Telegraph augusztusban már arról írt, hogy ha a kőolaj világpiaci árának alakulásában nem sikerül fordulatot elérni, Szaúd-Arábia két éven belül nagy bajba kerülhet, egy évtized alatt pedig olyan válság teljesedhet ki, amely alapjaiban rendítheti meg a királyságot.

Közben a jelek szerint az évtizedekig a nyugati hatalmak megbízható szövetségesének szerepét alakító szaúdi monarchia megítélésében is fordulat állt be. Az európai migrációs krízis eszkalálódása nyomán a nyugati nyilvánosságban egyre több bírálat érte Rijádot a szíriai háború elől menekülők iránti tökéletes érzéketlenségéért. A fokozott migrációs nyomás alá kerülő európai országokban egyre többen kifogásolták, hogy

az „iszlám szent helyeinek őrzője” szerepében tetszelgő Szaúd-Arábia (a többi Öböl-menti olajállamhoz, Katarhoz, Bahreinhez, az Egyesült Arab Emírségekhez és Ománhoz hasonlóan) egyetlen szíriai menekültet sem fogadott be.

A szaúdi kormány szeptemberben meglepő bejelentéssel állt elő, amely szerint valójában nem kevesebb mint 2 és fél millió szíriai menekültet fogadott be a háború kezdete óta a legnagyobb titokban. A Foreign Policy azonban leleplezte, hogy a 2,5 millió szír menekült befogadásáról szóló szaúdi történet szemenszedett hazugság, az ötletgazda pedig egy, a rijádi kormány által lobbizásért és a fentiekhez hasonló dezinformációk terjesztéséért fizetett amerikai cég (a Podesta és a szaúdi királyság kapcsolatával magyarul az Index foglalkozott az elmúlt időszakban).

Jemen: mészárlás az esküvőn

Szintén nem tesz jót Rijád nemzetközi megítélésének az, ami az Öböl-menti arab államok teljesen nyílt közreműködésével Jemenben zajlik.

Az országban tevékenykedő huszi lázadókkal szemben indított, szaúdi vezetésű hadművelet célkeresztjébe a héten konkrétan egy esküvő került – a násznépet ért légicsapásnak (amelyért Szaúd-Arábia természetesen nem vállalt felelősséget) 131 halálos áldozata volt.

Jellemző módon a Rijád-barát jemeni hatóságok a tragédia után megkísérelték bagatellizálni a történteket; arról tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy a légicsapásnak kevesebb mint 30 halálos áldozata volt, ám helyi kórházi források viszonylag hamar megcáfolták ezeket az állításokat.

Beverly Hills: őfelsége azt hitte, otthon van

Ám a gazdasági problémáknál és a politikai elszigetelődésnél is súlyosabban érinthetik a monarchia tekintélyét a királyi család tagjai körül szinte naponta kirobbanó botrányok. Az atv.hu Öböl-menti olajmonarchiák semmirekellő csemetéit bemutató összeállításából kiderült:

Majed Abdulaziz Ál-Szaúd herceget a múlt héten vette őrizetbe a Los Angeles-i rendőrség, miután orális szexre akarta kényszeríteni egyik alkalmazottját. A sikoltozó és vérző nő a Beverly Hillsben található villa kerítésén át menekült.

A házban éppen parti zajlott. Erre lettek figyelmesek a helyiek, és egyből kihívták a rendőrséget, akik, miután kihallgatták a személyzetet, őrizetbe vették a herceget. A férfit további öt nő vádolta meg nemi erőszakkal. Ál-Szaúdot valószínűleg soha nem fogják felelősségre vonni, a herceg ugyanis kifizette az óvadékot, majd magángépével elhagyta az Egyesült Államokat.

A királyfi sietett, ezért meghalt ezer ember

Ám a fentiek eltörpülnek a múlt heti, hivatalos adatok szerint közel 800, több, az áldozatok nemzetisége miatt érintett ország hatóságai szerint azonban 1000-nél is több halálos áldozatot követelő tragédia következményei mellett.

A zarándoklat iráni résztvevőinek utazását koordináló szervezet szerint a halálos áldozatok száma 4000 fölött lehet.

A döbbenetes adatot alátámasztani látszik, hogy Teherán szerint a szaúdi közléssel ellentétben 239 iráni zarándok halt meg, 14-en megsebesültek, a rijádi hatóságok pedig 241 iráni hollétéről nem tudnak elszámolni.

Csütörtökön óriási tülekedés alakult ki az idei mekkai zarándoklatra Szaúd-Arábiába érkezett tömegben a Mekkától néhány kilométerre keletre fekvő Minában, ahol a pánikba esett tömeg több száz zarándokot taposott halálra.

Az ad-Dijár című libanoni lap szerint a szaúdi király fiának konvoja okozta a tömegtragédiát követelő tülekedést.

Mohamed bin Szalmán Ál-Szaúd herceg (aki a királyi család egyik, a Guardiannek névtelenül nyilatkozó tagja szerint a királyság de facto vezetője) egy 200 katonából és 150 rendőrből álló kísérettel igyekezett a zarándoklatnak „az ördög megkövezése” néven emlegetett részére, és ez okozta a több száz halálos áldozatot követelő pánikot.

A lehetőségre természetesen lecsapott Szaúd-Arábia legerősebb regionális riválisa, Irán, amely több mint száz zarándokot gyászol a tragédia után. Teheránban az áldozatokra emlékező tömeg halált követelt a szaúdi királyi ház tagjaira, Hamenei ajatollah Rijád bocsánatkérését követelte, míg az iráni diplomácia felvetette Rijád nemzetközi bíróság elé citálását a katasztrófa miatt.

Az ENSZ-t semmi nem zökkenti ki a nyugalmából

A példátlan botránysorozat, amely egyszerre rendítette meg Rijád tekintélyét a nyugati és a muszlim világban, a jelek szerint egy szereplőt nem zavar.

Ez pedig az ENSZ emberi jogi bizottsága, amelynek Rijád kapta meg az elnöki posztját.

Meglehetősen formabontó vállalkozásnak tűnik a kézlevágást, a lefejezést és a keresztre feszítést ma is rutinszerűen alkalmazó vallási diktatúrát az emberi jogokért felelős nemzetközi fórum tekintélyével megtámogatni. Kérdés, hogy vajon a királyi ház nőket erőszakoló vagy a minai tragédiáért felelős tagja lesz-e a szerencsés, aki a rijádi rezsim nevében a legközelebb megnyilvánul emberi jogi ügyekben.

atv.hu/Hetek

Nagyvilág

Döbbenetes adatok: Szaúd-Arábia hazudik a mekkai áldozatok számáról?