A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) nincs élő együttműködési megállapodása a Szuverenitásvédelmi Hivatallal

- nyilatkozta az atv.hunak Péterfalvi Attila. A Hatóság elnökét azt követően kérdeztük meg, hogy hétfőn az Átlátszó - általa kiperelt dokumentumok alapján - azt írta: a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, Lánczi Tamás több állami szervtől kérte, hogy végezzenek folyamatos „szuverenitásvédelmi” információgyűjtést, és a begyűjtött adatokat küldjék meg a Hivatalnak - és a cikkben az MNB, a NAV és az MNHH mellett a NAIH-t is felsorolták.

Az MNB már tegnap közölte az RTL Híradóval, hogy hogy nincs még együttműködési megállapodása a Hivatallal.

Törvényes-e Láncziék kérése a banki számlákról, átutalásokról?

Ugyanakkor az Átlátszó cikkében az is szerepel, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal azt kérte például az MNB-től, hogy „kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések” történtek.

Törvényesen kérhetik-e azt Lánczi Tamásék, hogy „kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések történnek”? - kérdeztük Péterfalvi Attilától.

A Hatóság elnöke az atv.hunak nyilatkozva előrebocsátotta, hogy mivel a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat egyéni képviselői indítvány volt, azt az adatvédelmi hatóság előzetesen nem látta, így nem is véleményezte.

Mindazonáltal azokat az adatkezelési szabályokat vette át a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló szabályozás, amelyek az ombudsmani hivatalra, az Alapvető Jogok Biztosának a Hivatalára is érvényesek - ez elmondható a minősített szabályokra is. Ezért sem lehet a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló szabályozásról törvényellenességet feltételezni, vagy hogy alkotmányellenes lenne - jelentette ki Péterfalvi Attila.

Ami pedig a a számlákat, az átutalásokat illeti, a NAIH elnöke az ezzel kapcsolatos kérdésünkre először is közölte: ilyen téren az adatkezelésre vonatkozó szabályozás nem tesz különbséget a személyes adatok és a nem személyes adatok kezelése között.

A GDPR, az általános adatvédelmi rendelet rendelkezései ugyanakkor természetesen a Szuverenitásvédelmi Hivatal esetében is érvényesek, azaz teljesülnie kell a célhozkötöttség, a szükségszerűség, az arányosság és az adatminimalizálás alapelvének.

Arra nézve a NAIH elnöként nem tud mit mondani, hogy adott esetben a Szuverenitásvédelmi Hivatallal szemben megáll-e a banktitok vagy az ügyvédi titok kötelezettsége. Lánczi Tamásék adatszolgáltatást kérhetnek, a másik oldalon pedig fennállhat az adatszolgáltatási kötelezettség.

Az nem az adatvédelmi hatóság kompetenciája, hogy megilleti-e a titokvédelem azt - például az ügyvédi kamarát - akitől a Szuverenitásvédelmi Hivatal adatszolgáltatást kér. Ha például a kamara azt mondja, nem adom a kért adatokat, akkor a Szuverenitásvédelmi Hivatal bírósághoz fordulhat; “az ugyanis, hogy adott esetben megáll-e a másik oldalon a titokvédelem, bírósági kérdés, amiről akár alkotmánybírósági döntés születhet - mondta a kérdésünkre Péterfalvi Attila, hozzátéve: az általa vezetett NAIH-nak a Szuverenitásvédelmi Hivatal adatkezelése fölött van kompetenciája.

Láncziék tájékoztatást kértek szuverenitást érintő ügyekről

“Volt korábban a Szuverenitásvédelmi Hivatal részéről felénk olyan tájékoztatás kérés, miszerint voltak-e olyan ügyek a NAIH-nál, amelyek szuverenitási kérdéseket felvetnek”

- mondta el Péterfalvi Attila a kérdésünkre, de a konkrét ügyeket nem sorolta fel.

Azt viszont hangsúlyozta, “igenis lehetnek olyan adatkezelések, ahol külföldi adatkezelő vagy feldolgozó lehet”. Az más kérdés, hogy az ilyen esetekben a GDPR alapelvi rendelkezéseinek megfelel-e az ilyen adatkezelés.

Neki - mint mondta - “szigorú álláspontja van” arra vonatkozóan, hogy magyar állampolgárok politikai véleményére, szimpátiájára vonatkozó adatbázisnak nincs keresnivalója külföldön, akár még másik EU-s tagországban sem, sem máshol.

“Ez az én véleményem, akkor is, ha magyar állampolgárokra vonatkozó adatokat indokolatlanul és szükségtelenül külföldön tárolnak és dolgoznak fel, miközben az adatkezelés megoldható lenne Magyarországon is” - tette hozzá. Az álláspontja akkor is érvényes, “ha ilyen esetben az adatkezelés önmagában nem GDPR-ellenes”. Adott esetben ugyanis ez szuverenitási, de akár nemzetbiztonsági kérdéseket is felvethet - derült ki a NAIH elnökének a szavaiból.

Azaz, adatszuverenitási és nemzetbiztonsági kérdéseket vetnek fel az olyan ügyek, amikor magyar állampolgárok adatait indokolatlanul és szükségtelenül külföldön tárolják - jelentette ki az adatvédelmi hatóság elnöke a kérdésünkre.

Kerestük kérdéseinkkel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.

Itthon

Péterfalvi: Nincs élő együttműködési megállapodásunk a Szuverenitásvédelmi Hivatallal

kapcsolódó cikkeink