A hivatal állítólag hat különböző állami szervet és köztestületet keresett meg idén tavasszal, hogy gyűjtsenek adatokat a „szuverenitást sértő vagy veszélyeztető” tevékenységekről. Az Átlátszó által megszerzett levelezésekből kiderül, hogy a megkeresett intézmények közül négy pozitívan reagált: a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

A legnagyobb figyelmet a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) küldött kérések keltették. Az SZH vezetője, Lánczi Tamás többek között azt kérte, hogy

illesszék a kereskedelmi „bankok egyedi IT infrastruktúrájához és ügymenetéhez” azt, ahogy az SZH jövőbeni kéréseik hozzájuk befutnak,
„kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések történnek”,
az SZH kapjon ilyen, a „szuverenitásvédelmi törvény szemszögéből megalkotott” kimutatásokat, „amelyek alkalmasak a projekt cégek és ad-hoc, magánszemélyekre vonatkozó, a szuverenitásvédelmi törvényben foglalt tényállás kimerítésére”,
hogy mesterséges intelligenciát is hasznosítsanak „a mintázatok és rejtett összefüggések kimutatására”,

A cikk szerint Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, válaszában köszönetet mondott a megkeresésért, és jelezte, hogy az együttműködés konkrét részleteinek kidolgozása érdekében az SZH az MNB felügyeleti koordinációs igazgatójához, Farkas Ákoshoz fordulhat.

A SZH kérése azonban komoly adatvédelmi aggályokat vet fel, különösen a banki ügyfelek tranzakcióinak megfigyelése és a banktitok védelme szempontjából. Az Átlátszó megkereste a jegybankot, hogy pontosan milyen eljárásrend alapján valósulhatna meg az együttműködés, azonban erre nem kaptak választ.

Az SZH további megkeresései között szerepelt a NAIH, a NAV és az NMHH is. Ezek az intézmények a cikk szerint többnyire hajlandónak mutatkoztak az együttműködésre, bár az adatvédelmi hatóság például csak anonimizált adatokat ígért átadni. Ugyanakkor a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara elutasította a kéréseket, hivatkozva a törvény által előírt titoktartási kötelezettségeikre.

Portálunk megkereste a Szuverenitásvédelmi Hivatalt a cikkel kapcsolatban. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy a hivatal működését szabályozó törvény összeegyeztethető-e a fent nevesített szervezetekhez intézett kérésekkel, és hogy a hat állami szervezet, illetve köztestület közül a tavaszi megkeresés óta mely szervezetek működnek együtt a hivatallal. Amennyiben választ kapunk, frissítjük a cikket.

Itthon

Átlátszó: magánszemélyek bankszámláiról is kimutatásokat kért a Szuverenitásvédelmi Hivatal

kapcsolódó cikkeink