A bankszektor mellett a multikat és az energiacégeket is védelmi hozzájárulás megfizetésére kötelezte a kormány nemrég. A MOL vezérigazgatója ennek kapcsán azt mondta az MCC Feszten, a különadóknak két hatása lesz a magyar gazdaságra. Egyrészt elmaradnak az ipari beruházások, ami majd a GDP-számokban is megmutatkozik. A szabályozói bizonytalanság pedig ugyancsak a beruházásokon csattanhat.

"És mindig van havária, van egy covid, van egy covid utáni kilábalás, van egy ukrán-orosz háború, ez nem kérdés. Havária van, azt le kell nyelni, tudomásul kell venni, vannak negatív hatásai, de az, hogy utána mi történik, és mennyi ideig hivatkozunk erre a haváriára, és mennyi következménye lesz ennek, az már nem mindegy" – fogalmazott Hernádi Zsolt.

A különadó negatív következménye az is – erről pedig már a GKI vezérigazgatója beszélt Híradónknak –, hogy felfelé lódulhat meg az infláció. A cégek ugyanis bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy mikor kaphatnak egy újabb terhet a nyakukba.

"Emiatt előre tartalékolniuk kell, hiszen nem elég, hogy maga a piac bizonytalan, hiszen a kereslet nehezen kiszámítható, nehezen prognosztizálható, hanem jönnek olyan bizonytalansági tényezők, amik ráadásul előzmény nélküliek, tehát azok a bizonyos események, amelyeket az állam generál"

– magyarázta Molnár László.

Hernádi Zsolt a költségvetésre kitérve azt is megfogalmazta: másfél éve több a lyukfoltozás, mint a stratégiai gondolkodás. A MOL-vezér szerint a költésekre és a hatékonyságra is nagyobb figyelmet kellene fordítani, még úgy is, hogy elmaradnak az uniós források. "Mindenki tudja, hogy ilyenkor nem tudom a bevételeimet korlátlanul növelni, én azt nem tudom megtenni, mint egy kormány meg tudja tenni, hogy az adóját elkezdi növelni. Egyet tudok csinálni, hogy elkezdem a saját hatékonyságomat rendbe tenni, és elkezdek jövőbe mutató lépéseket csinálni, mert a gödörből egyszer ki kell jönni, és nem mindegy, hogy milyen ütemben jövök ki és milyen felívelő pályát fogok tudni befutni" – részletezte.

Ezzel Bod Péter Ákos is egyetért, aki viszont úgy látja: pont a büdzsé állapota az egyik magyarázat, hogy a hatékonyság háttérbe szorult a kabinetnél. "Amikor lyukat foltozgatnak és hirtelen vetnek ki terheket, akkor háttérbe szorul a szakemberek képzése, a beruházás, az innováció, ehhez mind idő kell, hogy megtérüljön. Ha az idő lerövidül, mert nem látja előre az ember még a következő hónapokat sem, akkor ezeket a nagyon fontos, a hatékonysághoz elengedhetetlen terveket félreteszi és megpróbál túlélni" – magyarázta Bod.

A politikai elemző az uniós források szerepét emelte ki. Mivel a pénzek nem jönnek, így a szétosztható forrás is egyre kevesebb. Pék Szabolcs úgy fogalmazott:

"Azt azért látni kell, hogy ezeknek az embereknek a jelentős része nem hit alapon van a Fidesz mellett, hanem érdek alapon. Tehát, hogyha valaki hozzászokott egy x mennyiségű bevételhez, azt a bevételt nem kapja meg hosszú távon, lehet, hogy nem fog annyira erélyesen kiállni a kormány mellett mint korábban".

Pék Szabolcs emlékeztet: korábban Matolcsy György is többször kritizálta a magyar kormány lépéseit.

Itthon

Keményen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját a MOL-vezér, mi állhat a háttérben?

kapcsolódó cikkeink