Kedd délelőtt jelentette be a Svéd Királyi Akadémia, hogy az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért 2023-ban két kollégájával együtt a magyar fizikus is Nobel-díjat kap. A 61 esztendős Krausz Ferenc a müncheni Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a Ludwig Maximilians Egyetem kísérleti fizikai vezetője, az MTA külső tagja.

"Próbálom felfogni, hogy ez a valóság" - mondta a fizikus első nyilatkozatában. hozzátéve: meglepetésként érte, nem számított a magas elismerésre.

A Németországban élő Krausz Ferenc társaival az ultragyors lézertudomány megalapítója. A kutatók lézerekkel követik az elektronok útját. Krausz Ferenc és csapata csak ultragyors lézerfelvillanások segítségével tudja lefényképezni, mi is történik az atom belsejében.

"Nem a fizika területén tartom a legérdekesebb alkalmazásokat. Azt már Szentgyörgyi megsejtette, hogy az életjelenségek finomságait csak akkor fogjuk megérteni, ha meg tudjuk mondani pontosan, hogy egy molekulában, mondjuk akár egy DNS-ben mit csinál az elektron. Ezzel az eszközzel ilyen vizsgálatokat lehet végezni" - mondta Szabó Gábor, az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet ügyvezető igazgatója.

A három díjazottból ketten is kapcsolódnak a szegedi lézerkutató központhoz. A professzor híradónknak elmondta: gyakran azért dolgoznak a kiváló magyar szakemberek máshol, mert hazánkban nincs eszköz, de ezen a területen vezetőnek számítunk. "Kivéve például a lézerközpont, mert ez most megfordította a helyzetet. Hozzánk elég sok országból érkeznek olyan kutatók, akik azért jönnek ide, mert azt a kísérletet, amit ők akarnak csinálni, azt másutt a világon nem lehet elvégezni, csak nálunk" - tette hozzá Szabó Gábor.

Innentől fogva lesznek a szakember szerint további eredmények, amelyek majd utólag még indokoltabbá teszik ezt a Nobel-díjat.

Krausz Ferenc és kutatótársai 2015 óta szerepeltek a Nobel-díjra esélyesek listáján.

Itthon

Két nap alatt két Nobel-díj: Krausz Ferenc nem számított a rangos elismerésre

kapcsolódó cikkeink