Magyarország is csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában, nincs módunk középszerűnek lenni - idézte Márai Sándort Orbán Balázs a Habsburg Ottó Alapítvány és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézete által rendezett konferencián.

A miniszterelnök politikai igazgatója szerint világunk most is átalakulóban van, csakúgy, mint 80 évvel ezelőtt.

Aki ilyenkor megelégszik a középszerrel, az vesztese lehet az előttünk álló évtizedeknek.

Mi, itt Közép-Európában azt szeretnénk, ha nyertesei tudnánk lenni azoknak a változásoknak, amelyek előttünk zajlanak - jelentette ki, hangsúlyozva: meg kell találnunk a buktatókat és fel kell ismernünk a helyes cselekvés elveit.

A miniszterelnök politikai igazgatója - az NKE sajtóosztályának közleménye szerint - Kissingert idézte Konrad Adenauerről, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárjáról, és azt mondta: “ő volt az alázat stratégája, aki azért lehetett sikeres, mert hívő kereszténydemokrata politikusként össze tudta egyeztetni az alázatot az erővel, az éleslátással és a stratégiai gondolkodással”.

Rásimulni egy másik erőre? Hibás elképzelés

Orbán Balázs a geopolitikával kapcsolatban azokról az elméletekről beszélt, amelyek szerint Európának „rá kellene simulnia egy másik erőre”, és ezzel együtt védekezésre és bezárkózásra kellene berendezkednie gazdasági és kulturális téren is.

“Mi magyarok úgy látjuk, ez egy hibás elképzelés, mert Európa mindig is akkor volt sikeres, amikor nyitott volt a világra, amikor vállalta a közvetítő szerepet Nyugat és Kelet között, amikor tudott a béke hangján szólni és békésen kereskedni”

– emelte ki Orbán Balázs.

“Együtt, vagy Németországgal kiegészülve…”

Az együttműködés területeiről Orbán Balázs kifejtette: külön-külön egyik közép-európai ország sem elég erős ahhoz, hogy önálló javaslatokat fogalmazzon meg, de együtt, vagy Németországgal kiegészülve ez lehetséges lenne. A V4-es országok az uniós GDP közel nyolc százalékát adják, miközben a déli országok gazdasági súlya csökken - hangoztatta.

“Ne vegyük el az európai országok politikai és kulturális identitását” – mondta első pontként, kiemelve: Európa ereje ebben a sokszínűségében rejlik és válságállóvá teszi a kontinenst.

Szerinte fel kellene hagyni azzal a gyakorlattal, hogy Brüsszelből ítélkeznek egy-egy tagállam identitása, kultúrája, nemzeti sajátosságai felett, mert ez nem segíti az integrációt.

“Folytatni kellene az unió bővítését, mert ez minden európai polgár és uniós állam érdeke – hangsúlyozta másodszor, rámutatva: az ukrajnai háború világított rá, hogy az Unió még a szomszédjában lévő konfliktusokat sem képes kontrollálni, viszont újra vonzóbbá kell tenni az Európai Uniót, hogy minél többen csatlakozni akarjanak. Figyelmeztetett: épp a bővítés miatt akarják megszüntetni a tagállamok önálló külpolitikáját, amellyel le kellene mondaniuk a szuverenitás egyik legfontosabb ismertetőjegyéről. Szerinte azonban inkább a brüsszeli bürokráciát kellene lecsökkenteni és egy rugalmasabb keretrendszert kialakítani.

Növelni kell a védelmi kiadásokat

“Európának képessé kell válnia megvédeni önmagát, ehhez pedig katonai erő kell” – szögezte le harmadik javaslatként Orbán Balázs, hozzátéve: növelni kell a védelmi kiadásokat és megerősíteni az európai hadiipart, hogy versenyképes lehessen a legfejlettebb hadászati technológiák révén is. Olyan uniós együttműködést kell kialakítani szerinte, amely képessé teszi a nemzeti hadseregeket arra, hogy közös erővel szavatolják saját biztonságukat.

Az európai integráció történelme során talán sosem volt még olyan kritikus fontosságú az együttműködés, a közös pontok, értékek és érdekek beazonosítása és kölcsönös erősítése, mint most, amikor közvetlen szomszédságunkban háború dúl, és Európa egésze számos komoly kihívással küzd - jelentette ki. Emlékeztetett: az európai partnerség fontos a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára is, ezért számos német és visegrádi országbeli egyetemmel kötött együttműködési megállapodást.

Orbán Balázs felidézte az Elysée-szerződés 60. évfordulója, illetve az Európa-nap alkalmából megtartott rendezvényt, amely lehetőséget adott arra, hogy francia, német, majd osztrák és holland kollégák részvételével gondolják át az európai együttműködés tapasztalatait.

Prőhle Gergely a kommunikáció fenntartásáról

Az Elyseé-szerződés fontos üzenete a kommunikáció fenntartása – hangsúlyozta Prőhle Gergely, az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete és Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója a konferencián, rámutatva: a jelen háborús helyzetben is a kommunikáció fenntartása a legfontosabb. Habsburg Ottó mindent megtett a közép-európai együttműködés fenntartásáért - mondta.

Fontos a stratégiai autonómia

Knut Abraham, a német CDU képviselője, a Bundestag külügyi bizottságának tagja, Ján Figel korábbi szlovák miniszter, egykori uniós biztos és különmegbízott, illetve Łukasz Lewkowicz, a lublini Közép-európai Intézet vezető elemzője tartott előadást. Végül a szakértők kerekasztal-beszélgetésen megerősítették: ha az Európai Unió feladja a külpolitikáját, veszélybe kerül az államok önállósága. Ezért fontos a stratégiai autonómia, a szubszidiaritás elve és a kiberbiztonság. Azt hangsúlyozták, hogy az integráció nem asszimilációt jelent, ezért együttműködésre van szükség.

Itthon

﻿Orbán Balázs: A közép-európai országok a nyugati világ sikereiben érdekeltek

kapcsolódó cikkeink

Orbán Balázs: A közép-európai országok a nyugati világ sikereiben érdekeltek