„Az ország működőképes, akár érkeznek ezek a források, akár nem” – ezt mondta a befagyasztott uniós forrásokról Varga Mihály az állami rádióban. A pénzügyminiszter ugyanakkor optimista, szerinte meg fognak érkezni az EU-s pénzek, hiszen az ország teljesítette a feltételeket. A 2024-es költségvetést is uniós forrásokkal tervezte a kabinet.

„Nincs tehát a kormánynak B forgatókönyve, ha ezek a források nem érkeznek meg, bár megjegyzem, 2004 előtt, amikor nem voltunk uniós tagország, az ország akkor is tudott működni, és hát voltak olyan évei, a 2000-es évek környékén, amikor rekord növekedést tudott felmutatni, tehát nem ördögtől való elgondolkodni ezen"

– fogalmazott a pénzügyminiszter. Gondolkodni már tudott a kormányzat, hiszen az idei büdzsét is úgy tervezte meg, hogy szerepelt benne 2000 milliárd forintnyi uniós forrás. A pénzek azonban még nincsenek itt. Híradónk számításai szerint a befagyasztott kohéziós források 2022 óta évente nagyjából 3 milliárd eurót tesznek ki, ami azt jelenti, hogy ha esetleg 2024-ben sem sikerül megállapodni, akkor mai árfolyamon számolva, összesen több mint 3200 milliárd forintnyi támogatás esik ki. Ehhez jön még a zárolt helyreállítási alap, ami 2300 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást és 3000 milliárd forintnyi kedvező hitelt jelent.

A Híradónknak nyilatkozó közgazdász szerint az uniós források hiánya a magángazdaságot sújtja, elsősorban az elmaradó önkormányzati és állami beruházások miatt. Büttl Ferenc szerint éppen ezért a gazdasági növekedésre hathat negatívan az EU-s pénzek visszatartása.

„Most az látszik, hogy a kormány felkészült arra, hogy akár még 2024-ben sem férünk hozzá teljes egészében az Európai Uniós forrásokhoz, és nagyon ráment a kormányzat a közvetlen külföldi tőkebeáramlás erősítésére, ugye akkumulátorgyárak elsősorban, mint hívószó tartozik ide" – fogalmazott a szakértő.

Matolcsy György szerint nem jó irányba halad a gazdaságpolitika az elmúlt években, éppen ezért muszáj lenne helyreállítani a költségvetési egyensúlyt. Mint mondta, jót tenne az országnak az euró bevezetése, és a jegybankelnök - némileg ebben is unortodox módon -, még egy konkrét évszám említésébe is belement. A jegybankelnök szerint ha 2030-ra elérjük az Európai Unió akkori átlagos fejlettségének a 90 százalékát, akkor érdemes már belépnünk. Matolcsy György úgy látja, addig viszont érdemes használni a magyar jegybank különleges mozgásterét.

Itthon

A szakértő szerint a kormány úgy készül, hogy még jövőre sem jön meg a brüsszeli pénz