A két kormány között létrejövő magyar-török katonai keretmegállapodásról nyújtott be törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes - az előadója Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter -, melynek megkötését “a török fél kezdeményezte” . A kormány „keleti nyitás” politikájával összhangban, a török féllel megkezdett védelmi ipari együttműködési kezdeményezések, közös kiképzések és gyakorlatok, valamint információk és tapasztalatcserék lehetősége indokolttá teszik általános keretmegállapodás megkötését - tartalmazza a törvényjavaslat általános indoklása. E szerint a keretmegállapodás “megfelelő alapot biztosíthat a katonai kapcsolatok további fejlesztéséhez”. Törökország geopolitikai elhelyezkedése, gazdasági teljesítőképessége, valamint sajátos kulturális adottságai folytán meghatározó jelentőséggel bír Magyarország számára - írják.

Az indoklás kiemeli, hogy “a török haderő a NATO második legnagyobb hadserege, amely kiváló tapasztalatokat szerzett a térségében lévő műveleti területeken”. Azt is hozzáteszik, hogy Ankara az elmúlt évtizedekben jelentős összegeket költött saját hadiipara fejlesztésre, amelyek közül számos eszköz ma már világszínvonalú.

Az új megállapodás aláírásának további indoka, hogy az elmúlt időszakban intenzívebbé és kiterjedtebbé vált a két ország katonai együttműködése, amelynek jogi kereteit e formában is szükséges meghatározni. A kormányközi megállapodás két korábbi megállapodást vált fel: az 1995-ben megkötött kormányközi „Katonai képzés és a hadiipari együttműködést érintő egyezmény”-t, valamint az 1997-ben megkötött tárca szintű „a katonai kiképzési együttműködésről” szóló megállapodást.

A megállapodás preambuluma hivatkozik az Észak-atlanti Szerződésre (NATO SOFA) rendelkezéseire és az Egyesült Nemzetek Alapokmányának a céljaira is.

A megállapodást a személyi állományra, anyagokra, felszerelésekre, információk és tapasztalatok cseréjére kell alkalmazni.

A IV. cikkely a katonai együttműködés területeit sorolja fel, ez kiterjed a katonai kiképzésre és oktatásra, beleértve a nyelvoktatást is, tanfolyamokra katonai iskolákban, képzési és oktatási központokban “vagy más, a Fogadó Fél által meghatározott oktatási intézményekben”, a munkahelyi képzés katonai egységekben, parancsnokságokon és intézményekben.

A magyar-török katonai együttműködés területeinek a felsorolása között szerepel a “kölcsönös részvétel gyakorlatokon/képzéseken vagy közös gyakorlatokon aktívan vagy megfigyelői minőségben”, a védelmi ipar, a katinai együttműködés és a fegyveres erők közötti kapcsolattartási látogatások, a fegyveres erők szervezeti felépítése, a katonai egységek felépítése és felszerelése, személyzeti igazgatás.

De “a katonai hírszerzési információk cseréjét” is az együttműködés területei között sorolja fel a keretmegállapodásról szóló törvényjavaslat. A minősített információk biztonságáról külön cikkely rendelkezik, táblázatba foglalva a minősítési szinteket, és az oda sorolt információk, anyagok kezelését.

Az együttműködés vagy logisztikai támogatás, a katonai orvostudomány és egészségügyi szolgáltatások, hírközlés, elektronika, információs rendszerek és kibervédelem is az együttműködés része a javaslat szerint.

Emellett a békefenntartó és humanitárius segítségnyújtási műveletek, a katonai jogrendszerekkel kapcsolatos ismeretek cseréje, a térképezés és a vízrajz, a személyi állomány cseréje a szakmai fejlődés érdekében, a vendég személyi állomány, a tanácsadók és egységek cseréje, az információ- és tapasztalatcsere a katonai tudományos és technológiai kutatási területekkel kapcsolatban is a része az együttműködésnek.

“Tudományos, társadalmi, kulturális tevékenységek és sport. Kiképzés, valamint információ- és tapasztalatcsere az aknák és a rögtönzött robbanószerkezetek elleni védekezésről. Kiképzés és tapasztalatcsere a keresés és mentés területén. Hadtörténet, archívumok, kiadványok/publikálás és muzeológia” - sorolja a törvényjavaslat az együttműködés területeit.

Így folyik majd az együttműködés

Az együttműködés - a törvényjavaslat szerint - “ a védelmi miniszterek, vezérkari főnökök és helyetteseik vagy a Felek által felhatalmazott más tisztviselők találkozói és látogatásai” alkalmával valósulhat meg, de “megbeszélések, konzultációk, találkozók szervezésével, valamint tanfolyamokon, szimpóziumokon és konferenciákon való részvétellel is, ezen kívül pedig a katonai gyakorlatokon való részvétellel, beleértve a valós lőgyakorlatokat is - megfigyelőként.

Itthon

Semjén új javaslata a törökkel katonai együttműködésre - a hírszerzési információk cseréje is benne van

kapcsolódó cikkeink