Ujhelyi István független európai parlamenti képviselő az ATV Egyenes Beszédben hétfő este azt mondta: ő úgy tudja, hogy az Európai Bizottság ahhoz a javaslatsorhoz, amit a magyar kormány vállalt - a 17 ponthoz - újabb 10 feltételt tett hozzá, amelyeket a kormánynak teljesítenie kell, ha hozzá akar jutni az uniós pénzekhez.

Ez nem meglepetés - kormányzati szereplők a múlt héten nem cáfolták, hogy az Európai Bizottság 27 “milestone”-t, mérföldkő feltételt szabott az uniós források utalásához, és ezek között “super milestone”-ok is vannak, például az igazságszolgáltatási reformlépések, melyek az Országos Bírói Tanács (OBT) hatáskörerősítését érinti.

“Technikai” felfüggesztés?

Már ez a szuperfeltétel is az új bizottsági feltételek között szerepel. Egy múlt csütörtöki, az EU-forrásokról Navracsics Tibor, Ágostházy Szabolcs államtitkár és Gulyás Gergely által tartott háttérbeszélgetésen az derült: a kormány a Bizottság múlt szerdai háttérbeszélgetésén brüsszeli tudósítóknak kiszivárogtatott információk alapján azzal számol, hogy még idén lehet megállapodás a kohéziós és a helyreállítási forrásokról is Brüsszellel. S noha Magyarország számára januárban nem lesz EU-s pénzeső, de még az idén 7 milliárd euró érkezik évvégéig, és ha a kormány teljesíti a vállalásokat, Magyarország nem veszít forrást.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget irányító miniszter a háttérbeszélgetésen kérdésekre válaszolva azt mondta: az igazságszolgályatási bizottsági elvárásnál sarkalatos törvényt kell majd módosítani, ezért a kormány 2023. március végéig tett ígéretet ennek a vállalására.

Ez azonban „csak” a kifizetést hátráltatja, a programról való megállapodást nem. Ezért lehet az uniós források “technikai felfüggesztéséről” beszélni. Így Magyarország 2023 második negyedévében juthat hozzá a felfüggesztett uniós forrásokhoz - mondta el Gulyás Gergely.

Igazságszolgáltatás, OBT - ezek a korrekciók jöhetnek

Navracsics Tibor az ATV Startban november elején az igazságszolgáltatással kapcsolatos brüsszeli feltételekröl azt mondta, ezek “nem kardinálisak”, de konkrét részletekről nem beszélt az uniós forrásokért felelős miniszter.

Az eddigi brüsszeli értesülések szerint a magyar vállalások között szerepel, az OBT függetlenségének az erősítése, a költségvetésük megemelése, és hogy az OBT-nek is legyen hatásköre, hogy törvényalkotási javaslatot tegyen.

A Kúria vonatkozásában az OBT véleményezési jogot kaphat a Kúria tagjaivá jelöltek esetében. A bíráknak “jogot” boztosítanának arra is, hogy az Európai Unió Bíróságához forduljanak az uniós szabályozást, jogot érintő kérdésekben. Kérdés, hogy a módosítások után kormányzati szerv megtámadhat-e alkotmánybírósági határozatot.

Menetrend

Az Európai Bizottság holnap, november 30-án foglal állást a Magyarországgal szemben nyáron indított jogállamisági-kondicionalitási eljárás ügyében, a mechanizmussal védik az uniós ezermilliárdok szabályos felhasználást. A tét nagy a magyar kormány számára, a már múlt szerdán kiszivárgott hírek szerint az Ursula von der Leyen vezette Bizottság nem szünteti meg a kondicionalitási eljárást Magyarországgal szemben, sőt 3000 milliárdnyi uniós forrás, kohéziós pénzek utalását is befagyasztását javasolja, mert nem ítéli elégségesnek a 17 magyar vállalás teljesítését.

December 6-án pedig az EU pénzügyminiszterei (Ecofin) döntenek a 7,5 milliárd euró befagyasztására vonatkozó ajánlásról, és a helyreállítási magyar tervdokumrbtum jóváhagyásáról, minősített többséggel. A döntést azelőtt hozzák meg, hogy döntenénk a globális minimumadóról és az Ukrajnának szánt 18 milliárdos uniós támogatásról. A Reutersnek Navracsis Tibor már azt mondta, hogy nem december 6-án, hanem december 12-én dönthet az uniós pénzügyminiszterek tanácsa.

Előzmények

“Az a jó hírem van, hogy az újságírók által tolmácsolt bizottsági álláspont megerősíti azt a perspektívát, amit mi júniusban felvázoltunk, hogy az év végéig szülessenek meg a megállapodások, melyek lehetővé teszik, hogy az Európai Uniós forrásokhoz hozzáférjünk, a következő évben” - ezt még csütörtök reggel mondta az Akváriumban Navracsics Tibor. Ezzel elsőként reagált a kormányból arra a hírre, ami előtte szerdán több német lapban is megjelent: arra, hogy az Európai Bizottság megerősítve s szeptemberi döntését, a 3000 milliárdos EU-forrás utalásának a felfüggesztését javasolja Magyarország vonatkozásában, mert nem Ursula von der Leyenék szerint nem elégséges a Bizottság által elvárt 17 magyar vállalás teljesítése. Ez a 3000 milliárd - 7,5 milliárd euró - zárolását jelenti az EU hétéves költségvetéséből, és a kohéziós pénzek, operatív programok harmadát érinti.

A lapértesülések másik fontos eleme volt szerdán, hogy az 5,8 milliárd eurós magyar helyreállítási tervet a Bizottság jóvá fogja hagyni, de ezt az uniós pénzt sem utalják azonnal, kemény feltételeket szab a Bizottság - derült ki a Frankfurter Allgemeine (FAZ) és a Sliegel cikkeiből szerdán. A 3000 milliárdos forrás várható felfüggesztése sem rendítette meg, kijelentette: az a számunkra azért nem jelent “különösebb zavazó tényezőt”, mert a menetrendünkből adódóan a feladatok egy része a jövő évre húzódik át.

Miért nem veszítünk forrást?

Amennyiben idén megszületik a megállapodás a Bizottsággal a helyreállítàsi alapról, Magyarország nem veszíti el a 2000 milliárdos összeg 70 százalékát. Ami a kohéziós, operatív programok forrásait illeti: ezeket 2029 végéig lehet felhasználni. vagyis a három operatív programot - Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz, Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz, Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz - illeti, ott a források 65 százalékát fagyasztják be, és mivel jövöre még a 35 százaléjnyi forrás elegendö, ezek az uniós pénzek 2024 második felében válnának szükségessé.

Mennyi uniós pénz jár, milyen keretből, mikor jön?

Mélyen húzódó közös érdekeink vannak, közös célunk van, és közös a jövőnk is. Én abban bízom, hogy az Európai Bizottsággal folyó tárgyalásaink stratégiai értelemben is egy irányba tartanak, minél több találkozási pontjuk lesz. Év végéig alá tudjuk írni a megállapodásokat, amelyek segítenek minket ahhoz, hogy a jövő évben hozzáférjünk az EU-s forrásokhoz - hangoztatta a múlt héten Navracsics Tibor.

A Magyarországgal szemben indított jogállamisági mechanizmus eljárás nem függ össze formálisan az EU-s helyreállítási források utalásával, de mégis fontos összefüggés áll fenn, mivel a jogállamisági kérdések teljesítését szabja feltételül az EU-s források utalásánál az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság.

A tét óriási, összességében a tíz ezer milliárdot is meghaladó uniós forrás érkezése forog kockán. Magyaroroszág eredetileg öszesen 38,8 milliárd euróra számíthatott, ez ma 15 ezer milliárd forintot jelenthet, mindent összevetve.

Két nagy uniós alap: helyreállítási pénzek, hétéves EU-s büdzsé

A két nagy uniós alap, ahonnan az eurómilliárdok érkezhetnek: a 750 milliárd eurós keretösszegű NextGenerationEU helyreállítási alap, az Európai Bizottság ezt a 27-ek közös hitelfelfelvételével, hosszú lejáratú kötvényekből finanszírozza.

A másik az Európai Unió 2021-27-es költségvetése, ami összesen 1,074 ezermilliárd euró.

Ami a Next Generation EU-t illeti: Magyarország az egyetlen olyan uniós tagország, amely esetében még nincs ott a tervdokumenumon Ursula von der Leyenék, azaz a Bizottság jóváhagyása. Ebböl a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 672,5 milliárd euró, ami hiteleket és vissza nem térítendő pénzügyi támogatást tartalmaz. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatások teljes keretösszege 312,5 milliárd euró, Magyarország ebböl 2238 milliárd forint támogatásra lehet jogosult, aminek csak az előlege meghaladja a 300 milliárdot. Ezt a vissza nem térítendö részt 2021-ben mindenféle előzetes feltétel nélkül folyósítottak volna, viszont 2022-től már csak konkrét vállalásokhoz kapcsolódva adja oda Brüsszel.

A helyreállítási alap másik része egy 360 milliárd euró keretösszegü kedvező kamatozású uniós hitel, amit a magyar kormány szintén igényel.

Kohéziós pénzek, agrárpolitika

Magyarország számára a kohéziós politika keretében - az agrártámogatások nélkül - a 2021–2027 közötti Európai Uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló források összege megközelítőleg 19 milliárd euró - a korábbi forint-euró árfolyamon számolva.

A hvg.hunkorábban azt írta: a teljes kohéziós keretet tekintve 4,8 milliárd euró érkezne az Európai Szociális Alap+-ból, 11,8 milliárd euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, míg nagyságrendileg 3 milliárd euró a Kohéziós Alapból.

Az agrár kifizetések összege 1,2 milliárd euró évente, a következő 7 éves EU-költségvetési ciklusban ez megközelítőleg 8,7 milliárd eurós összeget jelentene a magyar vidék számára. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból 3 milliárd eurós támogatásra számíthat Magyarország. Így, a teljes agrárpolitikai boríték főösszege 11,7 milliárd euró (4224 milliárd forint) lenne.

Itthon

17+10 mérföldkő és “szuper mérföldkövek” - március 31-ig teljesít a kormány

kapcsolódó cikkeink