Javítja a magyar kormány tárgyalási pozícióját Brüsszellel, hogy az Oroszországból érkező gázról halasztott fizetésben állapodott meg a téli időszakban az MVM csoport és a Gazprom - nyilatkozta Kiszelly Zoltán a kérdésünkre, hogy az EU-s ezermilliárdokért Ursula von der Leyenékkel folytatott tárgyalásokon enyhíti-e most már Orbán Viktorékon a nyomást az MVM-Gazprom megállapodás. A Századvég Politikai Elemzések Központja igazgatójának véleménye szerint ezzel az intézkedéssel megszakad a gáz tőzsdei ára és a forint árfolyama közötti együttmozgás. Ez kíméli a magyar devizatartalékot, de a lakossági és közületi gázárat is jobban lehet kalibrálni.

Mint ismert, a Nagy Márton miniszter által bejelentett MVM-Gazprom megállapodás szerint a halasztott fizetés 6 hónapra szól, a gázár egy bizonyos küszöbérték feletti részére, és ennek a fizetése három évre elhalasztódik. Így, ha van is kockázat, azt az oroszok fizetik meg.

Munkatársunk kérdésére, hogy az MVM‒Gazprom megállapodás nem kérdőjelezi-e meg Putyin február elsejei, a Kremlben az Orbán Viktor miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján tett kijelentését, hogy ötször olcsóbban kapja Magyarország az orosz gázt, Kiszelly Zoltán azzal válaszolt: nem tudjuk, hogy milyen áron kaptuk eddig a hosszú távú gázszállítási szerződésben foglalt képletnek megfelelően az orosz gázt, „nem tudunk ennek a mértékéről”.

“Nincs olyan égető szükség így az EU-s újjáépítési pénzekre”

Arra, hogy az MVM‒Gazprom megállapodás után Orbán Viktorék hátradőlhetnek-e a karosszékben, mert így nincs kényszerítő erő az Európai Bizottsággal a megállapodásra, az elemző azt mondta: az Orbán-kormány tárgyalási pozícióját azért javítja a megállapodás, mert ezáltal az ország devizakitettsége csökken és erősíti a forint árfolyamát.

Ugyanakkor az, hogy az orosz gázt fix áron kapjuk, „csökkenti a nyomást, hogy mindenképpen meg kell állapodnia a kormánynak. Nincs olyan égető szükség így az EU-s újjáépítési pénzekre”.

Összehasonlításként: a kínai CATL akkumulátorgyár is 7 milliárd eurót hoz az országba, és ez csak egy, a sok gigaberuházás közül - tette hozzá Kiszelly Zoltán, arra utalva, hogy az EU-tól remélt helyreállítási források 7,2 milliárd eurót tesznek ki.

A kérdésünkre, hogy az Európai Bizottság két uniós biztosa, Thierry Breton és Paolo Gentiloni arról írt esszét nagy európai lapokban, hogy az energiaválság leküzdésére teljes szolidaritás szükséges az európai országok részéről, ez jelezheti-e, hogy a 27-eknek új kötvénykibocsátásra kell készülniük - közös európai uniós hitelfelvételre - ez segíti-e Orbán Viktor miniszterelnök esélyeit, hogy mielőbb meglegyen a megállapodás a 7 milliárd eurós helyreállítási EU-s pénzről, illetve a hétéves uniós költségvetés forrásainak a folyósításáról, Kiszelly Zoltán azzal reagált: „három szála is van ennek a kérdésnek” az Unió szempontjából. Egy lehetséges ársapka az EU-ban az energiaválság miatt ‒ ezt a németek elutasítják ‒, vagy kartell nagy gáztételek vásárlására, illetve egy közös hitelfelvétel. De uniós szinten már a veszélyhelyzeti intézkedések között megfogalmazták a 20 százalékos extraprofitadót, mely leginkább a kereskedő cégeket sújtaná, illetve 180 euróban szabnák meg a nem fosszilis energiacégeknél megawattóránként az árat - mondta.

Közös pénzalap? “Macron és a déliek valószínűleg nem zárkóznának el…”

Orbán Viktor hétfőn a magyar-osztrák-szerb migrációs csúcson a Várkert Bazárban arról beszélt, hogy “egy bombával ért fel az a bejelentés, hogy Németország van abban az állapotban, hogy sok száz milliárd euróval tudja megsegíteni a saját cégeit” (200 milliárd eurót fordítanak erre), viszont nincs közös európai megoldás az európai cégek megsegítésére. A szankciós politikát mindenkire ráerőltetik, de nincs egy közös pénzügyi alap, hogy kompenzáljuk ennek a következményeit - hangsúlyozta a miniszterelnök. Ezért mint mondta, a gazdagok óriási összegekkel fogják megsegíteni a saját cégeiket, a szegényebbek ugyanakkor nem tudják ezt megtenni. „Ez a kannibalizmus kezdete az Európai Unióban, ezzel valamit kezdenie kell Brüsszelnek, mert ez az európai egységet meg fogja bontani”.

Ennek kapcsán Kiszelly Zoltán azt mondta: a gázársapka-megoldást - miszerint a háború előtti gázárszintet plusz tíz százalékot szabnának meg - a norvégok, a katariak és az amerikaiak is ellenzik, Oroszország pedig minden energiaszállítás leállításával fenyegetett. Ha pedig az EU csak az orosz gázra szabná ki az ársapkát, azt Orbán Viktor az olajszankciókhoz hasonlóan feltehetően megvétózná, mivel Magyarország jelentősen függ a vezetékes orosz földgáztól.

Valóban egy új hitelfelvételről, kötvénykibocsátásról lehet elgondolkodni, „ezt lengette be a két uniós biztos” - tette hozzá.

Egy uniós hitelfelvétel ugyanakkor a németek vagy a hollandok, osztrákok számára nem szükségszerűség, hiszen mint kiderült, ők tudják finanszírozni az energiaválság kompenzálásaként a saját cégeiket, ellenben Macron francia elnök és a déliek valószínűleg nem zárkóznának el egy közös hitelfelvételtől. Hiszen a 120-150 százalékos államadósságot felhalmozó déli államok esetében az inflációs szint után állampapírjaik kamatfelára is „elszállt” - vezette le.

Brüsszel nem játszhatná el ugyanazt velünk…

A „kannibalizmusra”, hogy ezzel kinek üzent Orbán Viktor Kiszelly Zoltánnak az a válasza: ez a miniszterelnök részéről esetleg üzenet volt a franciáknak és az olaszoknak.

„Hogy hajlandóak vagyunk megadni az igent egy közös uniós kötvénykibocsátásra.

De nem játszhatják el még egyszer ugyanazt velünk - illetve a lengyelekkel -, hogy aláírjuk a kötvénykibocsátásról szóló közös uniós papirost, viszont nem hagyják jóvá a nekünk járó forrásokat és nem kapjuk meg a pénzeket”.

„A magyar és a lengyel kormány optimális esetben nagyot nyerhetne egy ilyen új, közös uniós kötvénykibocsátással, hiszen mielőtt az arról szóló határozaton ott lenne Orbán Viktor miniszterelnök aláírása, nyilván lezárulna a velünk szemben folytatott jogállamisági mechanizmus eljárás, ami miatt jelenleg nem érkeznek az EU-s pénzek”

- jelentette ki Kiszelly Zoltán.

Kellene-e Orbán-Scholz találkozó?

Munkatársunk kérdésére, hogy miután 15 EU-s tagország javasolja Ursula von der Leyenéknek a közös EU-s gázársapka bevezetését, a németek viszont nyíltan ellenzik Orbán Viktorhoz hasonlóan,

kellene-e egy Orbán‒Scholz találkozó, Kiszelly Zoltán azzal reagált: „biztosan”.

Emlékeztetett, hogy Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere Németország, az itteni német cégek anyavállalatainak megmentése stabilizálja a magyar gazdaságot és annak fő felvevőpiacát. A német és a magyar kormány között számos közös pont található, például a fegyelmezett költségvetés, az európai hadsereg és az európai gazdaság perspektívája mentén. A vitás kérdésekről is beszélni kell, a berlini “jelzőláma-kormány” koalíciós szerződésében szorgalmazzák az uniós döntéshozatalban a többségi szavazásra való áttérést a külpolitika, adókérdések és a migráció terén, ami most kiegészült a szankciókkal. Ezt nemcsak Magyarország ellenzi - hívta fel a figyelmet. Mint mondta, Berlin a kötelező kvótát is forszírozza, amit most éppen “szolidaritási mechanizmusnak” hívnak. Eltérés van az ideológia vezérelt német klímapolitika és “jogállamisági” demokráciaexport uniós szintű érvényesítése kapcsán is, aminek hatékonyságát már Németországban is egyre többen kérdőjeleznek meg - sorolta Kiszelly Zoltán.

Novák Zoltán: Lélegzetvételhez jut a magyar költségvetés

Némileg növeli a kormány mozgásterét, ha ez a konstrukció működni fog - így értékelte Novák Zoltán a kérdésünkre, hogy az Orbán-kormány EU-s pénzekért folytatott küzdelmét az befolyásolja-e, hogy az MVM és az orosz Gazprom megállapodott a halasztott gázárfizetésről. Időt nem nyer ezzel a magyar kormány, az uniós helyreállítási pénzek 70 százalékát elveszíthetjük ugyanis, ha év végéig nem lesz megállapodás az Európai Bizottsággal. Némi alkupozíciójavulás lehetséges, de az EU-s tárgyalások irányán, “a testtartáson” ez nem változtat, mert a kormánynak az uniós pénzekre nagyon nagy szüksége van - jelentette ki a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.

A sarokba szorítottság érzése enyhülhet, de Varga Judit igazságügyminiszter vagy Navracsics Tibor területfejlesztési és EU-s forrásokért felelős miniszter tárgyalási stratégiáján ez nem fog látszani, mert az nem változik - mondja.

„A mozgástér-növelés akaratának a szellemében…”

Novák Zoltán úgy látja, hogy az elmúlt 12 évben Orbán-kormány minden nemzetközi és belpolitikai döntése “a mozgástér-növelés akaratának szellemében fogant”, és ezen a téren a kormányoldal el is könyvelhetett eredményeket, ám a mostani válság miatt ez a mozgástér “radikálisan leszűkült”.

Voltak kétkedők, akik azt a kérdést tették fel, hogy végül is mi értelme az - európai szinten rendhagyó - "oroszbarát irányvonalnak", és a Putyinnak tett gesztusoknak, ha nem kapjuk olcsóbban a gázt, sőt bizonyos időszakokban drágább az orosz gáz, mint a piaci ár? - vetette fel az elemző, hozzátéve, hogy ők most választ kaphattak a kérdéseikre. “Itt a válasz a kérdéseikre, mert a mostani megállapodás kétségtelenül egy válasz-gesztus az oroszok részéről, mely lélegzetvételhez juttatja a magyar költségvetést”.

Arra, hogy az mennyiben jelenthet könnyebbséget Orbán Viktoréknak, hogy két uniós biztos is arról írt több lap - például a Frankurter Algemeine Zeutung - hasábjain, hogy az európai energiaválságra a válasz az lehet, hogy közös európai eszközökön kellene gondolkodni, és csak a közös fiskális politika összehangolásával tudják támogatni az EKB politikáját, és ez újabb közös EU-s kötvénykibocsátást is jelenthet, Novák Zoltán azt mondta: kérdés, hogy lesz-e ilyen közös uniós hitelfelvétel egyáltalán. Ha lesz is, arról a döntést nyilván “lassan, megfontoltan hozzák meg”, “az nem fog megszületni két perc alatt”.

Ráadásul, jelentette ki az elemző, az EU mozgástere is leszűkült az orosz-ukrán háború miatt, “mivel az Európai Unió jelenleg hibrid hadviselés egyes szintjein bizony hadban áll a konföderációval” - állítja Novák Zoltán, aki közbevetésünkre, hogy miben mutatkozik ez meg, kifejtette, ez látható a információs hadviselés, a gazdasági háború területén is, “és akkor a fegyverszállítások volumenéről még szót sem ejtettünk” - jegyezte meg.

A németekkel a jó kapcsolat fontos, akkor is, ha a Merkel-korszak nem tér vissza

Arra, hogy Orbán Viktor a Várkert Bazárban kifejezetten hangsúlyosan beszélt arról, hogy a németek 200 milliárd eurós segítséget nyújtanak az energiaválság ellen a saját cégeiknek, míg a szegényebb országok ezt nem tudják megtenni - mivel nincs erre közös pénzügyi alap - és ez a jelenség “a kannibalizmus kezdete az EU-ban”, Novák Zoltán közölte: mivel a kormány a hitelfelvétel tekintetében a “pro” oldalon áll, nincsen alkupozícióban.

Az elemző szerint stratégiai hiba lenne, ha a magyar kormány a franciákkal - és egy később újjáéledő V4-es szövetségben - a német állaspont ellenében menetelne.

A németekkel a jó kapcsolat rendkívül fontos, akkor is, ha szövetség nem lesz belőle, mert német-magyar gazdasági, üzleti kapcsolatokra a kölcsönös függés jellemző, ezért ezt működtetni kell. Ez mindkét félnek érdeke, “akkor is, ha az uniós szinten mindig balanszírozó, és ezzel az Orbánnak kedvező Merkel-korszak már nem tér vissza”. Orbán Viktornak ezért inkább Scholz kancellárral kellene tárgyalnia, függetlenül attól, mennyire ítéli helyesnek a német 200 millió eurós mentőcsomagot, - mondja Novák Zoltán. Macronnal – sok ok miatt – inkább az “ad hoc” szövetségek lesznek jellemzők.

Itthon

Orbán esetleg üzent Macronnak és Meloninak is a “kannibalizmusos” válasszal? - elemzőket kérdeztünk