Egyetlen politológus sem lát a jövőbe, hogy milyen események, botrányok, ügyek jöhetnek az elkövetkező időszakban - bocsátotta előre Mráz Ágoston Sámuel, amikor azt kérdeztük: lesz-e trendforduló a pártok népszerűségi versenyében, szeptemberig a kormánypártok szárnyalását veszélyezteti-e valamilyen tényező, és hogy a 2024-es európai parlamenti, önkormányzati választásokig Orbán Viktor számára mi jelentheti a legnagyobb kihívást, kockázatot?

Fidesz: magasan a népszerűsége - Ellenzék: “ameddig a szem ellát”, nincs semmilyen jele megújulásnak

A Fidesz jelenleg népszerűbb, mint amilyen az április 3-i, negyedik kétharmados győzelmekor volt, az ellenzék pedig erős lejtmenetben van. A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága 55 százalékot, míg a DK és a Mi hazánk 6-6 százalékot, a Kutyapárt pedig 5 százalékot szerezne, ha most vasárnap lennének a választások. Azaz, jelenleg csak három ellenzéki pártnak van esélye, hogy bejusson a Parlamentbe.

Strukturálisan nem vár változást Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet vezetője kérdéseinkre válaszolva rámutatott: a Fidesz előnye változatlan a pártok versenyében, Orbán Viktor miniszterelnök a pártjánál is népszerűbb, és a Fideszben semmiféle feszültség nem keletkezett a kormányalakítást követően sem. A Fidesz 55 százalékos népszerűsége 2,5 százalékponttal magasabb, mint április 3-án, a választáskor volt. Ezzel szemben az ellenzék inkább szavazókat veszített azóta is.

“Most, ‘22 nyarán, ameddig a szem ellát, nincs semmilyen megújulásra, innovációra vagy új ellenzéki erőre utaló jel. Gyurcsány Ferenc megpróbálja a maximumot kihozni ebből a helyzetből” - adott gyorsfényképet az elemző.

Mráz Ágoston Sámuel szerint a DK az egyetlen olyan párt az ellenzéki oldalon, amelyikben nincsenek konfliktusok és van szervezettsége, infrastruktúrája, stratégiája. De hogy a DK-n kívül „mennyire bajlódik” az ellenzék többi pártja, arról sokat elárul, hogy például Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke már a megválasztásakor közölte, hogy mint “megoldóember” csak két évre vállalja a pártvezetést. “Így nem lehet politizálni, ez komolytalan” ‒ fogalmazott az elemző.

A második pólus elméletben létezik, “kraft” nincs benne

Közbevetésünkre, hogy az ellenzék esetében létrejöhet-e egy második pólus Gyurcsányék ellenében a Momentum, illetve a Tordai Bence által vezetett Párbeszéd koordinációjával, Mráz Ágoston Sámuel a kétségét fejezte ki: Fekete-Győr András Orbán Viktorral folytatott első parlamenti vitája például inkább csalódást keltett, az olimpiai dátum eltévesztésén túl is, a második pólus ezért legfeljebb elméletben létezik, „kraft” nincsen benne.

“Az a napnál is világosabb”, hogy az ellenzéki választókat ellenzékváltó hangulat jellemzi. Sokuk számára elfogadhatatlan, ami történik - jelentette ki. A DK jelenleg 6 százalékon áll, ezzel az ellenzéki oldalon a virtuális győztes, ereje inkább relatív, mint tényleges - jegyezte meg. Azaz, hiba lenne a DK-t túlbecsülni, igaz az is hiba lenne, ha a jelenlegi helyzetben alábecsülné bárki a terjeszkedési lehetőségeit.

Azt, hogy alakulhat-e egy ellenzéki harmadik pólus 2024-re az európai parlamenti, illetve az önkormányzati választásokra, Mráz Ágoston Sámuel nem látja még, mivel “nincsenek erre irányuló megalapozott mozgások”. Új arcokat sem lát, ha pedig régi-új arcok szóba is kerülnének, “egy új párt alapítása több egy visszatérési kísérletnél”. Úgy vélekedett: szorgalomra, szívós munkára, kreativitásra is szükség van. Az ellenzék mély válságának a szimptómája az elemző szerint, hogy semmilyen fordulatra utaló jelet sem lehet látni. Az látszik, hogy Márki-Zay Péter harmadik pólusképzési kísérlete egy új párttal hamvába holt, de ő valószínűleg még megjelenik a látóhatáron a későbbiekben, akár 24-ben - mondja az elemző.

“A Jobbiknak a Mi hazánk megerősödése után nincs jövője”

A Jobbik mai tisztújítása kapcsán pedig azt fogalmazta meg: egy politikai piacát veszített pártról van szó, “a Jobbiknak, különösen a Mi Hazánk megerősödése után nincs jövője”. A mai kongresszusuk ezért elsősorban az állami párttámogatás elköltéséről, s Jakab Péter arcvesztésének mértékéről szól. Gyurcsány-ellenes szavazókat, mint egykor, egy Gyurcsány-szövetséges sem most, sem a jövőben nem tud megszólítani.

Infláció, felszökő árak? “Az emberek nem a kormányt okolják”

Orbán Viktor rendre “háborús inflációról” beszél, béketárgyalásokat sürget, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint Orbán Viktornál csak Ferenc pápa békepártibb a megkérdezettek szerint. A parlamenti azonnali kérdések órájában pedig a miniszterelnök leszögezte: Magyarországon megszorító csomag nincs és nem is lesz. Arra, hogy a Fidesz esetében szeptemberben vagy egy ‘24-es távlatban az akár 12 százalékos “háborús infláció”, az élelmiszerdrágulás - az árstopok jövőbeni kivezetése vagy egy közeledő recesszió -, amiről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is beszélt az MCC rendezvényén, okozhat-e nagyobb arányú veszteséget a Fidesz-szimpatizánsi körben, Mráz Ágoston Sámuel azt válaszolta: véleménye szerint ezek a hatások nem gyűrűznek be a Fidesz népszerűségének az alakulásába.

Mert bár az árak láttán “az embereknek nincs jó kedvük”, de a kormánykommunikáció már tudatosította bennük azt a közgazdasági igazságot, hogy az infláció fő oka nem belső, hanem külső eredetű és a szomszédos háborúra vezethető vissza.

Az árstopok és az értelmezési keret miatt, miszerint nem egy rossz kormányzati döntés, hanem a háború következménye a magas infláció - és a felszökő árak is - az emberek nem a kormányt okolják. Az intézkedések megvédéséért vállalt konfliktusok pedig a kormány részéről ezt az értelmezést meg is erősítik - mutatott rá az elemző.

Főváros: A fideszes “nyerhetetlenség” felülvizsgálata

Munkatársunk kérdésére, hogy az „ellenzékváltás” a fővárosban megtörténhet-e ’24-re, hiszen Karácsony Gergely a választások óta egyre inkább kivonul az ellenzéki pártpolitizálásból és a főpolgármesteri szerepben jelenik meg - a Fidesz pedig az önkormányzati időközi választásokon Budapesten is erősítette pozícióit - Mráz Ágoston Sámuel azzal reagált: Karácsony Gergely esetében, az előválasztási kudarca, tavaly ősz óta egy újrapozicionálási kísérlet zajlik, a célja a politikai túlélés, és hogy a vesztes pártpolitikai küzdelmekből kimaradjon. Az viszont tény - mutatott rá -, hogy a főpolgármester-választáson a pártok jelölnek “és nem biztos, hogy Karácsony Gergely stratégiája ebben sikeres lesz”. Benne van ugyanis a pakliban a DK-sok tovább terjeszkedése, a budapesti erőviszonyok átalakítása. A DK virtuálisan erősödik - fogalmazott az elemző, ami viszont akár Karácsony sikerének megakadályozásához is elegendő lehet. Csak pletykaszinten jelent meg szerinte, hogy Dobrev Klára lehet ’24-ben Karácsony Gergely helyett az ellenzéki főpolgármester-jelölt, ez éppen a DK érdeke: a politikai nehézfegyverzet emlegetése jelenleg a legerősebb befolyásolási eszköze - mondja.

Ami a fideszesek győzelmét illeti Budapesten néhány helyen az önkormányzatokban, Mráz Ágoston Sámuel emlékeztetett: április 3-án mindössze egyetlen mandátumot szerzett a Fidesz egyéni körzetben és a főváros nyerhetetlennek tűnt.

Viszont egyre inkább indokolt “a nyerhetetlenség felülvizsgálata”: az önkormányzati időközi választások arra világítottak rá, nem esélytelen a Fidesz Budapesten akkor sem, ha nem lesz biztosan nyertes főpolgármester-jelöltje.

Az ellenzéki állításra, miszerint a kormány bünteti a fővárost, az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat, az elemző azzal reagált: mivel az önkormányzatok többsége Fidesz-vezetésű, “teljesen alaptalan a kormányt önkormányzat-ellenesnek gondolni”. Az iparűzési adó példája beszédes szerinte: a kisvállalkozások kedvezménye anno hatalmas botrányt okozott, de később kiderült, hogy a modell valójában többletbevételt hozott. “Egyedül az az állítás állja meg a helyét, hogy a kormánypárt a kettős hatalom 1990-es modellje helyett az önkormányzatokat a helyi ügyekben erősítette, erősíti, míg az országos ügyekben gyengítette” - mondja.

Vármegyék, főispánok, ‘24-es dupla választás egy napon?

Arra, hogy véleménye szerint milyen fideszes politikai szándék húzódik meg Kocsis Máté frakcióvezető alkotmánymódosítási javaslata mögött, hogy 2024-ben egy napon legyen az európai parlamenti választás az önkormányzati választásokkal ‒ ez az ellenzéket arra kényszeríti-e, hogy egy Gyurcsány-olvasztótégelybe soroljanak be ‒, Mráz Ágoston Sámuel azt vezette le: könnyen belátható, hogy a ’24-re tervezett ellenzéki stratégiát “vágja keresztbe“ az alkotmánymódosítás. A baloldal számára ugyanis az európai parlamenti választás egy kvázi ellenzéki előválasztás lett volna 2024 májusában, míg fél évvel később, ’24 őszén az önkormányzati választás pedig a pozícióelosztás. Mindez az ellenzéki felkészülést szolgálta volna a ’26-os választásokra - állítja. Ezt kell újragondolniuk az ellenzéki oldalon - tette hozzá.

“A Fidesz a pártpolitikai versenyben nyilván csak örülhet annak, ha Gyurcsány Ferenc a kijelölt ellenfél, hiszen ő tartósan népszerűtlen az összlakosság körében”. Mráz Ágoston Sámuel ezen a ponton említette meg azt a másik, szintén Kocsis Máté nevével fémjelzett módosítást is, hogy az egy és ugyanazon választási listán mandátumot szerzett képviselők számára a jövőben a parlamentben biztosítják majd a szabad átjárást a frakciók között. Ez a kormányoldalon Navracsics Tibort érintheti, aki a KDNP-frakció tagja lehet, de ez szimbolikus jelentőségű, míg az ellenzéki oldalon a módosítás szintén Gyurcsány Ferencet és a DK-t erősítheti, mert az ellenzék relatíve erős pártjának nagy lehet az elszívó hatása.

Munkatársunk kérdésére, hogy a vármegyék nevét visszahozó alkotmánymódosítás és a főispán titulus megjelenése a figyelemelterelést szolgálja-e a Fidesz népszerűségére veszélyt jelentő magas inflációról - ami például a kenyér esetében 40 százalékos drágulást jelenthet - de már a Lidl üzletlánc is korlátozza a megvásárolható tisztasági papírok, tej mennyiségét és e körbe sorolhatjuk az extraprofitadót és a 3900 forintos Ryanair átterhelést is, Mráz Ágoston Sámuel azzal reagált: az időzítést tekintve akár figyelemelterelésről is lehet beszélni. “De a vármegye, főispán kifejezések elsősorban a kulturális örökség dimenziójában értelmezhetőek és a nemzeti szuverenitás megerősítését is szimbolizálják”.

A Mi Hazánkra vonatkozó kérdésünkre az elemző azzal reagált, hogy Toroczkaiék pártja jelenleg a „Jobbik-romok elfoglalásával vannak elfoglalva, a történelmi-kulturális örökség szimbólumai a Mi Hazánk politikai növekedésével, különösen a Fidesz nemzeti radikális támogatóinak az elhódításával szemben egyfajta védvonalat is jelentenek” - jelentette ki.

Már nem az a kérdés, hogy az EU-s pénzek megérkeznek, hanem az: mikor

Arra, hogy veszélyforrás-e Orbán Viktor számára, hogy az Európai Bizottság visszatartja, illetve még nem hagyta jóvá az uniós ezermilliárdok utalását - ami a helyreállítási alap esetén közel 6000, a partnerségi megállapodásnál pedig további ezer milliárdokat jelent - és ez Brüsszel részéről egyfajta “pórázt” is jelent-e, vagy reális jogállamisági aggályokat, Mráz Ágoston Sámuel azt válaszolta: kifejezetten megsértette a parlamenti-demokratikus normákat az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen azzal, hogy az április 3-i választások után három nappal - meg sem várva a kormányalakítást - bejelentették a jogállamisági mechanizmus, az uniós “nukleáris fegyver” elindítását Magyarországgal szemben. Nem a miniszterelnök próbálja zsarolni Brüsszelt, hanem a jogállamisági mechanizmussal próbálják zsarolni a magyar kormányt - állította a Nézőpont Intézet vezetője. Az új kormány Európa-politikusainak, Navracsics Tibornak vagy Varga Juditnak minden nyilatkozata arról szól ugyanakkor, hogy megegyezésre törekednek. Szinte biztosra vehető, hogy ez az év végéig sikerülni is fog. Nem az a kérdés, hogy az uniós pénzek megérkeznek-e, legfeljebb az, hogy a következő hónapokban pontosan mikor.

Minden jel arra mutat, hogy a lengyel út járható lesz - mondta Mráz Ágoston Sámuel arra, hogy a miniszterelnök vétópolitikájával szemben már a francia pénzügyminiszter és más brüsszeli vezetők is fontolgatják a többségi politika behozatalát az EU-s döntésekbe. Az ellenzéki politikusok által már meglebegtetett következtetéseket levonni, miszerint Orbán Viktor esetleg egy HUXIT-ra készülne, rendkívül káros szerinte. A vájtfülűek számára újfajta üzenetet jelenthet a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában megfogalmazott üzenet, az, hogy nem lehet hetente vétózni. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a magyar kormány hajlandó elállni a Brüsszel számára is egyre kellemetlenebb vétóstratégiájától, akár a lengyelek, s megegyezni Brüsszellel. Konfliktusok voltak és lesznek Budapest és Brüsszel között, de a múltban és a jövőben azokat mindig sikerült megállapodásokkal rendezni is.

Novák Zoltán: A pandémia “könnyed ujjgyakorlat” volt ahhoz képest, ami most vár a kormányra

Novák Zoltán sem prognosztizál trendfordulót a pártok versenyében. Ennek nincs jele ‒ nyilatkozta a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a kérdéseinkre válaszolva.

Novák Zoltán értékelése így hangzik: a pandémia sem volt sétagalopp, de a válságkezelést tekintve biztos, hogy “könnyed ujjgyakorlat volt ahhoz képest, ami most vár a kormányra”. Az orosz-ukrán háború és az általa katalizált többszintű válságegyüttes, az elmúlt tizenkét év legnagyobb kihívása elé állította a kormányoldalt. Ez olyan szintű válságkezelést, és ezáltal megszorítópolitikát igényel, amilyennel a 2008-as világgazdasági válság óta nem kellett magyar miniszterelnöknek szembenézni - állítja az elemző.

De míg a pandémiát az összes gazdasági szereplő úgy árazta be, hogy egyszer vége lesz, “és jórészt vége is lett”, és akkor visszaáll a régi rend, a háború okozta válsághelyzetben sokkal negatívabb a gazdaság-pszichológiai klíma, mert az már most látszik, hogy bármikor is lesz vége, a régi rend biztosan nem fog visszaállni - mondja.

Árstopok, extraprofitadók: “az emberek elhiszik, hogy nincs megszorítás”

Most minden prognózis inkább pesszimista, a válságkezelés pedig különösen nehéz a választások előtti óriási költségvetési pénzeszközök pedig már nem állnak rendelkezésre. Az Orbán-kormánynak most extra kihívásegyüttest kell kezelnie, mégpedig úgy, hogy az eddigi, a válságok idején alkalmazott megoldások nem biztos, hogy célravezetőek lesznek, hiszen az infláció lendülete nem tört meg és keresleti sokk van - mondja az elemző.

Novák Zoltán értékelése szerint az Orbán-kormány hatalompolitikai szempontból mindig jól vizsgázott a válságkezelésből, az árstopok bevezetése, illetve meghosszabbítása és az extraprofitadók kivetése ugyanis az emberekkel el tudja hitetni, hogy nincs megszorítás. „A csomagolás sokkal kevésbé drasztikus és nem egy olyan frontális megszorítás-kommunikáció, mint a Bajnai-kormány idején a 2008-as válságkezelés során” - mondja. Az elemző szerint a kormányzati intézkedések valóban megóvják az embereket attól, hogy közvetlen károsultjai legyenek a válságkezelésnek, “de végül a társadalom fizeti meg az extraprofitadó terheit is” - Novák Zoltán megemlítette a Ryanair legitársaság által az utasokra áthárított 3900 forintos “díjat”, és a tranzakciós illetéket is, de megítélése szerint “ugyanez lesz jellemző az összes szektorra”.

Azonban a kormányoldal a saját médiáján keresztül uralkodóvá tudja tenni azt az értelmezést, hogy a kormány a háború árát nem az emberekkel, hanem a multikkal fizetteti meg ‒ tette hozzá.

Kialakuló kényszerpálya: meg kell egyezni Brüsszellel

Közbevetésünkre, hogyha Brüsszel, az Európai Bizottság jóváhagyja a 2511 milliárdos vissza nem térítendő helyreállítási magyar igényt, akkor azonnal utalnak is legalább 320 milliárdot, ami óriási összeg a költségvetésnek, a kormány fellélegezhet, a Méltányosság elemzője úgy fogalmazott: sokkoló lenne az összhatás, ha egyáltalán nem érkezne uniós pénz, de “kialakulóban van a kormány számára egy kényszerpálya”. A miniszterelnök a most péntek reggeli rádióinterjújában tett is finom utalást rá, hogy meg kell egyezni Brüsszellel, amikor azt mondta: nem lehet minden héten vétózni.

Novák Zoltán szerint belpolitikai kockázatot nem generál, ha Orbán Viktor kiegyezik Brüsszellel, ha ez itthon okoz is valamilyen arcvesztést ‒ hiszen a kormány folyamatosan Brüsszellel harcol ‒, nem olyat, amit ne lehetne “lekommunikálni”. Kérdés persze, hogy a kiegyezés sikerülhet-e. Ez Novák Zoltán értékelése szerint annak a függvénye, hogy az uniós döntéshozók milyen stratégiát választanak Orbán Viktorral szemben. Brüsszelben “már unják” a magyar miniszterelnök vétópolitikáját, szálka a szemükben a “békepárti hintapolitika” is - fogalmazott.

Az elemző szerint már az április 3-i választások előtt látszott a ritmusváltás Brüsszel részéről, az elhatározás, miszerint nem tűrik tovább, hogy a magyar miniszterelnök uniós pénzből építse tovább a rendszerét a jövőben.

„Brüsszel látta, hogy jogilag nem lehet megfogni Orbán Viktort”

“Az Orbáni játszmák elértek egy kritikus szintet” - véli Novák Zoltán, aki szerint Brüsszel azt is látta, hogy jogilag nem lehet megfogni a magyar miniszterelnököt, a “hosszas jogászkodással” nem igazán jutnak messze.

Azonban a brüsszeli politikai vezetők egy ponton eljutottak odáig, hogyha kell, felveszik a ritmust, és elkezdenek a magyar miniszterelnök szabályai szerint játszani, erőből politizálnak - akárcsak Orbán a belpolitikai szintéren - azzal, hogy „akkor nem lesz pénz” - mondja Novák Zoltán.

A februárban kitört orosz-ukrán háború ezt a játszmát azonban eléggé „átszínezte” - tette hozzá. Az elsőszámú prioritás az EU számára az orosz agresszió megállítása és a föderáció geopolitikai meggyengítése lett, az uniós egység pedig mindennél fontosabbá vált. Ez esélyt adhat az Orbán-kormánynak, hogy valamiféle alkut kössön Brüsszellel. Ebben az esetben még az idén elindulhatnak a források Magyaroszágra - mondja az elemző.

EU és NATO

Novák Zoltán arra, hogy madridi NATO-csúcs után a Politico elemzője azt fogalmazta meg, hogy gúnyt űz a NATO-ból Magyarország, és a megmentése érdekében előbb fel kellene oszlatni, míg a magyar vétók kapcsán a francia kormány egyik minisztere azt vetette fel, hogy a globális minimumadót Magyarország nélkül fogadják el az EU-ban, azzal reagált: ilyen változásokra biztos nem kerül sor. Az EU-ban eleve az egyhangúság, az együttes döntés elvi kérdés, ez a garancia arra, hogy a kicsi államokat sem lehet elnyomni, a véleményük egyenrangú a nagyok véleményével.

Az EU hatékonyságát, ugyanakkor veszélyezteti, ha bizonyos folyamatokat egy-egy tagállam tartósan meg tud akadályozni. Ezekre a nyilatkozatok tükröznek egyfajta közhangulatot, ezeket érdemes figyelembe venni - mondta.

Ellenzék a lejtőn? “A teljes összeomlás állapotában”

Arról, hogy az ellenzék pozícióját hogyan határozná meg, már a gödör alján vannak-e, vagy csúsznak még lejjebb, Novák Zoltán azzal reagált: az ellenzék a lejtőn van, „egy alsóbb ponton”, de nem a gödör alján. A cél, hogy legalább megkapaszkodjanak és stabilizálják a jelenlegi pozíciójukat.

Az ellenzéki pártok továbbra is sokkos állapotban vannak, most a DK kivételével mind azzal vannak elfoglalva, hogy rendezzék a belső viszonyaikat, a személyi döntésekkel, tisztújításokkal. Az, hogy a személyi változások eredményeznek-e politikai változásokat, új építkezést, egyelőre nem látni, “ezt meg kell várni” - mondja Novák Zoltán, aki Orbán Viktor és a Fidesz 2002-es választási vereségével hasonlította össze az ellenzék jelenlegi helyzetét, és úgy értékelt: a mostani ellenzék “a teljes összeomlás állapotában van és “sokkal életképtelenebb” mint a Fidesz volt 2002-ben. A jobboldali közösség valójában a 2002-es vereség után fogant meg - utalt az Orbán Viktor által akkor életre hívott polgári körökre (is).

“Az ellenzék akkora válságban van, mint korábban soha”

Annak jelenleg nincs jele, hogy a közeljövőben egy új ellenzéki pólus alakuljon ki. Bármikor létrejöhet persze egy új formáció ’24-ig és mivel az ellenzék jelenleg akkora válságban van, mint korábban soha, egy friss párt - mely valódi alternatívát képes felmutatni – „le is tarolhatja” a jelenlegi erőket. Kérdésünkre, hogy a Momentum volt elnöke, Donáth Anna már leírta, a jelenlegi elnök, Gelencsér Ferenc pedig azt nyilatkozta, hogy nincs szükség ennyi kis pártra az ellenzéki oldalon, az elemző egyetértve ezzel úgy fogalmazott: “ennyi párttal valóban nem lehet versenyképes az ellenzék!”

Azt jelzésértékűnek nevezte, hogy bár Ujhelyi István korábban bejelentette, hogy indul az MSZP társelnöki posztjáért, a héten visszalépett az EP-képviselő, Nemény András szombathelyi szocialista politikus pedig egyelőre nem adott határozott nyilatkozatot arról, hogy megpályázza a szocialisták társelnöki posztját.

A Jobbik soha nem látott mélységben…

Hasonló válságban van a jobbik is, amelyt belső konfliktusai sosem látott mélységbe taszítottak, és a hétvégi tisztújítás, szinte biztos, hogy nem tudja rövidre zárni ezeket az ellentéteket - mondja az elemző.

„Ez nem kívánságműsor” - fogalmazott Novák Zoltán arra a kérdésünkre, hogy ’24-re, amikor szinte bizonyosan egy napon lesznek az önkormányzati választások az EP-választással, közös jelöltjeik lesznek-e az ellenzéki erőknek. Korábban volt szó fúzióról, de a választási vereség sokkja után nehéz lenne kivitelezni egy ilyen fúziót - jegyezte meg. Arról viszont elemzői konszenzus alakult ki, hogy az ellenzéki oldalon az egységesülés, a tömbösülés jelentheti a megoldást - mondta.

“Az időzítés lehet egy tematizációs vezércsel is, de…”

A kormányoldalnak van egy múltszemlélete, amelyet folyamatosan proklamál és menedzsel. Használja történelmet a szimbolikus politikai térben, és ez nagyban hozzájárul, hogy domináns parttá tudott válni az elmúlt évtizedben, ennek „Az uralkodó párt” című kötetünkben önálló fejezetet szántunk - reagált Novák Zoltán arra, hogy a Fidesz visszahozza a vármegye, főispán elnevezéseket. “Ezek az ötletek és elképzelések tehát rendszerint nem gumicsontok, hanem az orbáni politika lényegi elemei.

Közbevetésünkre, hogy ez utal-e azokra az ellenzéki félelmekre, hogy a Fidesz esetleg módosít az önkormányzati választási rendszeren és azt készítené elő, hogy ‘24-ben már ne is legyen közvetlen főpolgármester-választás például, Novák Zoltán azt mondta: „az időzítés persze már lehet egy tematizációs vezércsel, de én ettől teljesen függetlenül azzal számolok, hogy a kormányoldal ebben a ciklusban neki fog futni az önkormányzati rendszer átalakításának. Hogy ezt mikor lépi meg, már csak attól függ, hogy hogyan alakul a válságkezelés”.

Gesztuspolitika?

Arra, hogy kalkulálhat-e azzal az ellenzék immár a Kocsis Máté-javaslatok ismeretében is ‒ új frakciószabályozás, hárommilliárddal kevesebb pénz, stb ‒, hogy a győztes kormányoldal esetleg valamilyen gesztust gyakorol vagy inkább a vezető politikai erő számára az ellenzék „felmorzsolása” a jobb, Novák Zoltán azt mondta: nem fog senki gesztust gyakorolni senkivel szemben, az önkormányzatok esetében a kormányzati döntések nehezen értelmezhetőek másként, mint „az ellenzék irányába tett attack”. Az elemző megítélése szerint a kormányoldal célja az önkormányzatok további gyengítése, erre utal az is, hogy a rezsivédelemből kikerülnek, és ha lesz “visszakompenzáció”, az differenciáltan működik majd.

Azaz “nincs bocsánat”, a polarizáció visszaszorítását nem várja, ez nem is érdeke egyik politikai oldalnak sem ‒ mondta arra, hogy a Policy Solutions kutatása szerint - az adatfelvételt a Závecz Research készítette április 25. és május 4. között - a Fidesz és a hatpárti ellenzék szavazói kölcsönösen az “agymosott” jelzőt tartják a legjellemzőbbnek a másik táborra.

Jelenleg nincs megoldóképlet egy nemzeti konszenzusra vagy nemzeti minimumra, azért sem, mert a politikai aktorok egyre mélyebbre ássák az árkot, „mert akkor nincs átjárás a két tábor között” - mondta végül Novák Zoltán.

Itthon

Mi Orbán új üzenete “vájtfülűeknek”, az ellenzék a lejtőn, sokkban, lesz-e trendforduló? - Mráz Ágoston Sámuelt és Novák Zoltánt kértük értékelésre