Képzelje el, mit élne át, ha egyik délután ülne otthon, megszólalna a telefon, aki pedig a vonal túlsó végén van, az az ön bankjának munkatársaként mutatkozna be. Ezután pedig azt mondaná: tud-e arról, hogy éppen egy nagyobb összegű tranzakció indul a számlájáról.

Pontosan ez történt kollégánkkal is. „Kicsit gyanús volt, mert ugye nekem az okostelefonomon rajta van az OTP-s applikáció – Szurok Andrásnak szerencséje volt: a bankapplikációja mentette meg attól, hogy leemeljék a pénzt a számlájáról.

„És mondtam, hogy én nem tudok róla, de várj egy pillanatot, megnézem az applikációmat, mert ott ezek meg szoktak jelenni. Kihangosítottam, és ugye elkezdtem böngészni a telefonomon, és mondtam a hölgynek hogy hát én itt ilyet nem látok, biztos hogy történt ilyen? És egy hosszabb csend következett, majd rám tette a telefont”

– számolt be az esetről munkatársunk, akinek így tehát megmaradt a pénze.

„Ez a legnagyobb baj, amikor valaki felhív minket, akár banki ügyintézőnek kiadva magát” – ezt már Rónaszéki Péter kiberbiztonsági szakértő mondta Híradónknak, aki hozzátette, hogy ilyenkor sokszor arra próbálják rávenni az embereket, hogy különböző programokat telepítsenek a gépeikre, így megadva aztán adatokat.

Ha e-mailben érkezik megkeresés, banki oldalak felkeresésére, és a levél internetes hivatkozást, linket is tartalmaz, akkor különösen körültekintően kell eljárni. A telefonhívásokkal nem különben óvatosnak kell lenni.

„Ilyenkor mindig azt szoktam javasolni, hogy hívjuk vissza a bankunkat. Ne higgyünk ezeknek a telefonbeszélgetéseknek, mert ezeknek nagy többsége valóban csalás”

– húzta alá a szakértő.

Rónaszéki kiemelte azt is, hogy a bank soha nem kér például kártyához tartozó szenzitív adatokat.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavalyhoz képest idén megduplázódtak a banki adathalász-kísérletekről, az ügyfelek megtévesztéséről, a visszaélésekről szóló, ügyfélszolgálatukhoz érkező fogyasztói jelzések.

Jellemző, hogy a visszaélési kísérletek során a csalók a bank ügyfélszolgálati telefonszámához hasonló számról hívják az ügyfeleket, segítséget ajánlva az állítólagosan „megtámadott” bankszámlájuk elleni védekezéshez. Kártérítésre – mivel az ügyfél maga utalt vagy adta ki adatait – szinte esély sincs, de volt már arra is példa, hogy a pénzintézet valamennyit fizetett az ügyfélnek. Kerestük a rendőrséget, hogy hány ilyen ügyük van, mit ajánlanak az állampolgároknak, de nem nyilatkoztak az ügyben.

Itthon

Jobb, ha vigyáz, egyre gyakrabban tűnnek fel banki csalók

kapcsolódó cikkeink