Első szavam a köszöneté. Köszönöm képviselőtársaimnak a támogatást, köszönöm a választópolgárok bizalmát. Engem most itt a képviselők választottak meg, de nem felejtem el, hogy a felhatalmazás a választóktól, a magyar emberektől jön. A választók bizalmáért és felhatalmazásáért megdolgoztunk és magam is megdolgoztam. Az elmúlt években igyekeztem a legjobb tudásom szerint szolgálni a hazámat ‒ ezzel kezdte beszédét Orbán Viktor a parlamentben, miután ötödszörre is miniszterelnöknek választották és letette az esküt.

A miniszterelnök azt mondta: A választási harcban sem magamat, sem magunkat nem kíméltük, most a becsülettel elvégzett munka derűjével és önbizalmával állok önök előtt immár ötödször.

A miniszterelnök a határon innen és túl mindenkinek megköszönte a szavazatát, hogy részt vett a magyar nemzet döntésében, ami négy évre kijelölte hazánk útját.

A miniszterelnök azt mondta: az ellenfelek gondoskodtak arról, hogy a választás soha nem látott nemzetközi ellenőrzés mellett történt. Így mindenki láthatta, hallhatta, hogy nem történtek választási visszaélések ‒ fogalmazott. Orbán Viktor szerint közhely, de igaz, hogy a magas választási részvétel az erős demokrácia jele, mely azt jelenti, hogy az embereknek van véleménye a közügyekről és azt nem is rejtik a véka alá.

Orbán Viktor azt mondta, hogy a magyar demokrácia történetében soha egyetlen pártra se szavaztak annyian, mint a Fidesz-KDNP listájára és jelöltjeire. Még fontosabbnak nevezte, hogy 12 év kormányzás után megkaptuk a szavazatok abszolút többségét. „Azon leszek, hogy megszolgáljam ezt az egész Európában példa nélküli óriási bizalmat” ‒ hangoztatta. Azt elgondolkodtatónak nevezte, hogy épp akkor aratták a legnagyobb győzelmet, amikor a legnehezebb ellenfelekkel kellett megküzdeni, összeállt ellenük a nemzetközi baloldal, nemzetközi szövetségesük, politikusok, pénzemberek és a nemzetközi média is, „Brüsszel és Soros György is a mi bukásunkra játszott” ‒ jelentette ki. „Nem csoda, hogy ez a győzelem felvillanyoz bennünket, nincs semmi pezsdítőbb annál, mint amikor rálőnek és nem találják el” ‒ mondta Orbán Viktor az eskütétele utáni beszédében.

“Különösen is számítok a történelmi egyházak híveinek közösségeire, akiknek létezése már önmagában is nagy érték Magyarország számára. Biztosítani fogjuk az Evangélium hirdetéséhez szükséges feltételeket, a szabadságot és az egyházak tiszteletét. Látjuk az egyházi iskolák, kórházak, idősotthonok iránti növekvő igényt. Ezek segítése munkánk fontos része lesz” - mondta Orbán Viktor.

“Különösen is számítok a történelmi egyházak híveinek közösségeire, akiknek létezése már önmagában is nagy érték Magyarország számára. Biztosítani fogjuk az Evangélium hirdetéséhez szükséges feltételeket, a szabadságot és az egyházak tiszteletét. Látjuk az egyházi iskolák, kórházak, idősotthonok iránti növekvő igényt. Ezek segítése munkánk fontos része lesz” - mondta Orbán Viktor.

Háborús évtized bontakozik ki a szemünk előtt

Baj idején az összefogás parancs ‒ folytatta Orbán Viktor. Az olyan pártoknak és politikusoknak, akik viszályt szítanak, a választók alaposan ellátják a baját, derült ki a miniszterelnök szavaiból. Az összefogás, az egyetértés nem jön létre magától, a konszenzust nem keresni kell, mint valami húsvéti tojást, hanem meg kell teremteni ‒ fogalmazott a miniszterelnök. A politikában ehhez, erő, jó képesség és hazaszeretet kell. Akinek ez megvan, megkaphatja az emberek bizalmát. Számunkra ez a 2022-es választás történelmi leckéje ‒ hangoztatta a miniszterelnök.

Orbán Viktor a miniszterelnöki munka szépségének a mibenlétét úgy fogalmazta meg, hogy minden döntésért végső soron a miniszterelnök a felelős. „Van, akit ez belenyom a földbe és van, akit ez fellelkesít” ‒ fogalmazott, hozzátéve, az elsőrendű felelőssége a miniszterelnöknek, hogy valamilyen módon megértse, elgondolja, milyen idők várnak ránk és felkészítse erre a magyarokat.

A miniszterelnök a jövő megértésének kulcsát abban látja, hogy „egyedül soha nem lehetsz elég okos”. Szakértőkre, tanácsadókra, szellemi emberek tucatjaira van szükség, de szerencsére Magyarországnak soha nem volt hiánya kiváló koponyákban, ő is számít erre ‒ tette hozzá.

Minden, ami 2020-tól történt és kibontakozóban van ‒ amikor megérthetjük ’20 és ’30 közötti időszak természetét ‒ minden egy rugóra jár: Európa és benne Magyarország, a veszélyek korába léptünk ‒ hangoztatta. Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz, értékelte ezt az időszakot, emlékeztetve, hogy a koronavírus-járvánnyal kezdődött az évtized és a háborúval folytatódott.

A háborúról és az EU-s szankciós politikáról azt mondta, hogy az energiaválságot idézett elő. Ez és az amerikai magas kamatemelések elhozták a magas infláció korszakát, ez elhozza a recessziót, amikor a gazdasági teljesítmény stagnál és csekély emelkedése váltogatja egymást. Orbán Viktor szerint a gazdasági visszaesés mélyülhet, és a gazdagabb országok felé tektonikus erővel felerősödhet a migráció ‒ fogalmazott.

(Kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök)

Egy háborús évtized képe bontakozik ki a szemünk előtt, jó lenne, ha nem így lenne ‒ fogalmazott, megjegyezve, hogy nekünk nem a vágyainkból, hanem a valóságból kell kiindulnunk. Nekünk, magyaroknak erre kell felkészülnünk, ebben a zűrzavarban kell kijelölnünk az irányt és megalkotnunk a saját politikánkat ‒ hangoztatta Orbán Viktor.

Az előttünk álló háborús évekhez hozzájárulnak a nyugati világ öngyilkossági kísérletei is ‒ fogalmazott, és itt a lakosságcsere tervét említette Nyugat-Európában, ahol az itteni gyerekeket a migráció folytán akarják pótolni, de ide sorolja a „genderőrületet” is, továbbá a liberális Európa programját, ami túllép a Nyugat-Európát megtartó keresztény áramlatokon és semmit sem ültet a helyére. Elfeledkeznek arról, hogy az ember egyedül sohasem lehet szabad, csak magányos ‒ összegzett. Úgy fogalmazott, hogy egyszerre sújtanak bennünket… háborús bajok és Brüsszel politikai tévedései, jelentenek ki. Biztos kézzel hazánkat azon az úton kell tartani, amilyen irányokat most kijelölünk. Ez nehéz feladat, de nekünk ez sikerülhet, mert a magyarokat kemény fából faragták, ezért makacsul ellenállunk a hanyatlásnak. Észszerűség, stabilitás, semmilyen elégültség, de annál több alázat és megalkuvást nem ismerő hajlíthatatlan hűség ‒ sorolta hozzátéve az őszinte kedvességet, a józan önérdeket, „derűs, önérzetes, bátor Magyarország” ‒ ez a feladat Magyarország számára ‒ jelentette ki a miniszterelnök.

A NATO biztos támasz, de nem fogja helyettünk megvédeni Magyarországot

Magyarország biztonságáról Orbán Viktor azt mondta, több mint 80 napja tart az orosz-ukrán háború. Ennek a háborúnak nem lett volna szabad elkezdődnie ‒ jelentette ki, és a rómaiak tudását idézte fel, miszerint a háborút könnyű elkezdeni, de nehéz befejezni.

(Kép: Orbán Viktor a NATO-csúcson)

A miniszterelnök értékelése szerint Európának semmilyen eszköze nincs a szomszédban zajló háborús konfliktus kezelésére, a kontinens vezetői meg vannak győződve arról, hogy a szankciók eszközével térdre lehet kényszeríteni Oroszországot. „Ez papíron lehetséges és számos papírpolitikus lebegtet is valamilyen elméleti bizonyítékokat, de őneki nem jut eszébe olyan kontinentális zárlat, ami eredményes lett volna” ‒ mondta, hozzátéve, olyat már látott, hogy az bukott bele, aki ezeket a szankciókat kitalálta. Mint mondta, Magyarország nem akadályozza meg ezeket a szankciókat, amíg azok nem lépik át a magyar gazdaság önvédelmének a vörös vonalát, azaz nem veszélyeztetik Magyarország energiabiztonságát ‒ erősítette meg e beszédében is a miniszterelnök. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy az ő kormánya és politikai közössége vitte be Magyarországot a NATO rendszerébe. Mi létkérdésnek tartjuk, hogy Magyarország a NATO tagja legyen, ez az a biztos pont, amiről felépítettük Magyarország biztonsági stratégiáját ‒ mondta. Orbán Viktor úgy fogalmazott, a NATO-nak nem szabad engedni a kísértésnek, hogy tagállamai határain kívül hajtson végre támadó akciókat. Védelmi szövetségből nem szabad háborús szövetséggé alakulnia. A NATO nem az antant és nem is válhat azzá ‒ jelentette ki.

A dolgok egyre rosszabbra fordulnak az értékelése szerint. Az oroszok a háborút sorozás nélkül is megvívható katonai akciónak nyilvánították, „vagyis végtelenítették”. Az amerikaiak pedig Ukrajna korlátlan hadianyag-finanszírozása mellett döntöttek. „Ez így együtt a lehető legrosszabb kombináció” ‒ mondta Orbán Viktor, aki szerint a háború a szomszédban még hosszú ideig és józan ésszel nehezen felfogható mennyiségű fegyverrel még hosszú ideig folytatódni fog, „és állandó biztonsági fenyegetést jelenthet Magyarország számára”. A miniszterelnök nagy tapsot kapott, amikor azt mondta, ebből a háborúból ki kell maradni és meg kell védeni Magyarország békéjét és biztonságát.

Ez nem lesz könnyű a megítélése szerint, mert óriási nemzetközi nyomás nehezedik ránk. Felfogása szerint aki fegyvert szállít, az fél lábbal bent van a háborúban ‒ fogalmazott a miniszterelnök, aki azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akar. „Azt ígérem önöknek, hogy ki fogok tartani az álláspontunk mellett” ‒ jelentette ki, mire ismét megtapsolták.

A NATO biztos támasz, de nem fogja helyettünk megvédeni Magyarországot ‒ jelentette ki közölve, baj esetén velünk igen, de helyettünk nem.

Ha egy ország hadserege gyenge és a katonái nem harcképesek, népe pedig nem akarja megvédeni magát, akkor azt az országot fogják előtte megtámadni. „Sárkány ellen sárkányfűre van szükség. A sárkányfüvet Magyar Honvédségnek hívják, amelyet megerősíteni valódi véderőt kifejtő hadsereggé alakítani a legsürgetőbb feladatunk most” ‒ hangoztatta Orbán Viktor, mire újra tapsot kapott.

Mit keresünk az Európai Unióban?

Az orosz-ukrán háború kapcsán a miniszterelnök egyértelművé tette: Ukrajna a megtámadott fél. Az ukránok számíthatnak Magyarországra és a magyar kormányra ‒ jelentette ki Orbán Viktor közölve, félretesszük azokat a jogsérelmeket, amiket a magyarok Kárpátalján szenvedtek el és azt is, hogy az ukrán elnök a választási kampány során a másik oldalra állt.

Brüsszel kapcsán Orbán Viktor azt mondta: Brüsszel a nemzetek Európája helyett egy új európai birodalmat, az európai egyesült államokat igyekszik fölépíteni, követve a korábbi francia és német hagyományokat.

A miniszterelnök a kulturális távolságról, elidegenedésről azt mondta, hogy az egyre nő Nyugat-Európa és Magyarország között. Szerinte ez azért van így, mert mi hiszünk Európa keresztény nemzeti civilizációs alapjaiban és a nemzetállamokban, amit Brüsszelben már feladtak. „Nekünk fontos, hogy rajtunk legyen a Jóisten áldása és legyen hazánk, amit szerethetünk és amire büszkék lehetünk” ‒ mondta Orbán Viktor fontosnak nevezve, hogy fenntartsák az ezeréves magyar állam biztonságát és a létezés minőségét a Kárpát-medencében. A miniszterelnök azt mondta, mi úgy tudjuk, hogy az a legnagyobb dolog, amit egy magyar ember a gyerekeinek adhat, hogy a gyermekeinek is van hazája. Ez mindent megelőz az integrációról folyó zavaros beszédet és politikát, jelentette ki Orbán Viktor, mire újból megtapsolták.

Szerinte Brüsszel nap mint nap visszaél a hatalmával. Olyasmit akar ránk kényszeríteni, ami nekünk rossz. A miniszterelnök szerint az élni és élni hagyni jegyében toleranciaajánlatot tettünk a migráció, a gender és legutóbb az olajembargó ügyében is. Ezeket visszautasították, mondta Orbán Viktor, kijelentve, nem bontjuk le a kerítést, nem engedünk be migránsokat, megvédjük családunkat, a genderaktivistákat nem engedjük be az iskolánkba. nálunk az apa férfi, az anya nő, a gyerekeinket pedig hagyják békén. Kitartunk Magyarország biztonsága mellett, nem fogadunk el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat ‒ hangoztatta a miniszterelnök.

Ha ez így van, az a kérdés, hogy akkor mit keresünk az Európai Unióban ‒ vetette fel, majd azt mondta, az álmainkat keressük, a szabad és egyenlő nemzetek közösségét, a hazák hazáját, a demokráciák demokráciáját az istenfélő és az emberek méltóságát védelmező, a kultúra, tudomány csúcsait ostromló Európát.

Mint mondta, nem azért vagyunk tagjai az EU-nak, mert olyan, amilyen, hanem amilyen lehetne. „Amíg úgy látjuk, hogy amíg van egy fikarcnyi esély is, addig küzdeni fogunk érte, mert egy ilyen Európa adja a legtágasabb teret egy független és szabad Magyarország számára.” Amikor a következő évtizedet elgondoljuk, Magyarországot az Európai Unióban látjuk, amint elszántan harcol a jogaiért és szövetségeseket keres az Unió megmentéséért ‒ jelentette Orbán Viktor.

Óvatos, de határozott gazdasági beavatkozásra van szükség

A járvány miatti gazdasági visszaesésről beszédében Orbán Viktor azt mondta: megindult egy éles verseny az országok között, hogy hol jöjjenek létre új termelési központok, üzemek és gyárak.

Magyarország ebben a versenyben jól küzdött és a győztesek közé került, minden idők legjobb beruházási teljesítményét nyújtottuk tavaly. Magyarországon 1886 milliárd forintnyi beruházás indult meg ‒ mondta a miniszterelnök. Ezek a beruházások adnak esélyt arra szerinte, hogy az előttünk álló európai gazdasági válságot is jól kezeljük és a gazdaság jól növekedhet.

Újabb sokknak nevezte a világgazdaság szempontjából az orosz-ukrán háborút. A beszállítói forrásokat pótolni kell, a világ számos pontját élelmiszerhiány és éhínség fenyegeti. Mint mondta, több stratégiai döntésünk is felértékelődik, ezek közé sorolta a Belgrád‒Budapest vasútvonalat is.

Szerinte ez jó eséllyel kiváltja a lerombolt ukrajnai útvonalakat. A balkáni országokkal közösen kiépített déli gázvezeték pedig képes kiváltani az Ukrajnából érkező vezetékeket ‒ sorolta. Orbán Viktor szerint a válságban azok az országok lesznek biztonságban, akik képesek lesznek elállítani saját energiaszükségletüket. E ponton a paksi blokkokról és a napenergiáról azt mondta: ezek kulcsfontosságúak lesznek nemzetbiztonsági szempontból is.

Mint mondta, két lábon állunk ‒ mondta azzal kapcsolatban, hogy a Távol-Kelettel is gazdasági, pénzügyi kapcsolatban állunk. A háborúzó felek a legjelentősebb gabonaexportőrei a világnak, mivel mi kétszer annyi élelmiszert tudunk előállítani, mint amennyire szükségünk van, Magyarországot nem fenyegeti élelmiszerhiány, de fenntartjuk a gabonaelővásárlási jogot ‒ mondta a miniszterelnök. Gazdasági stratégiánkat a beruházások magas szintjére építjük. A most megalakítandó kormány vállalása az, hogy az európai gazdasági válság idején is megőrizzük legfontosabb eredményünket és nem adjuk fel a fontos céljainkat. Ilyen nehéz körülmények közepette is vállaljuk és vállalom, hogy Magyarország előre fog menni és nem hátra ‒ jelentette ki a miniszterelnök összegzésképp, mire nagy tapsot kapott.

Azt is vállalta, hogy megvédik a teljes foglalkoztatottságot, a családtámogatásokat, a nyugdíjak értékét és a rezsicsökkentést is ‒ jelentette ki Orbán Viktor. Az Európában vágtató inflációt a terveik szerint Magyarországon először megszelídítik, aztán megfékezik ‒ jelentette ki. Ódzkodik az állami beavatkozástól, de most az államnak be kell avatkoznia a lépéseiket összehangolva óvatos, de határozott árszabályozó intézkedéseket tesznek, mint mondta. Már szeptemberre látszani fognak az eredmények, év végére pedig tartósan elviselhető állapotok lesznek, amíg Brüsszel vissza nem talál a józan ösvényre ‒ fogalmazott.

Megköszönte az előző kormány tagjainak a munkáját. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy büszkék lehetünk és ő büszke is előző kormánya minisztereinek teljesítményeire. De mint mondta, a kormánygépezetet alkatrészeire kellett bontani és az új feladatok logikája szerint kellett összeszerelni.

Aztán arról beszélt, hogy a magyarok évszázadokon keresztül hozzászoktak, hogy szépen haljanak meg a hazájukért. Mi ezért csodáljuk őket ‒ mondta, de fordítani akarnak a dolgok menetén, azt akarják bebizonyítani, hogy a hazáért élni is lehet, többen, jobban és szebben is, ahogy „elnök asszonyunk javasolta beiktatási beszédében”. Orbán Viktor azt mondta, ehhez olyan ország kell, mely büszke a nyelvére, népművészetére, világszínvonalú magaskultúrájára, élvonalbeli tudományára és „világverő sportteljesítményeire”. A hamarosan megalakuló kormány egy ilyen Magyarországért dolgozik majd ‒ jelentette ki. Magyarország védeni fogja a családokat, büszke lesz a gyermekeire, hiszünk a munka becsületében ‒ mondta részletezve, hogy mi tudunk egyszerre individualisták és kollektivisták is lenni. Ideje van a korlátlan szabadságnak, a szárnyalása és ideje van a hierarchikus fegyelemnek és a szolgáltatásnak is ‒ fogalmazott Orbán Viktor. A túlélés és a megmaradás művészi szintre emelt képességének nevezte azt az életösztönt, ami lehetővé teszi, hogy ne csak múltunk, hanem jövőnk is legyen a Kárpát-medencében ‒ mondta a természet és a Jóisten adta földrajzi egységről, ami szerinte arra van rendelve, hogy a világ legjobb helye legyen. Ez hogy azzá változtassák, közös érdeke a szlovákoknak, ukránoknak, horvátoknak, szerbeknek, románoknak és a magyaroknak. Ezért nem ülünk fel provokációknak, megosztási kísérleteknek ‒ jelentette ki. Orbán Viktor biztosította a szomszédokat, hogy számíthatnak ránk, a magyarok a barátaik, hiszünk a Kárpát-medencei népek közös jövőjében ‒ hangoztatta a miniszterelnök.

A fiatal nemzedékről azt mondta, hogy ők a legnagyobb erőforrások. „Ezt nem mindig látjuk, meg talán nem a legélesebb elmék beszélnek a nevükben” - fogalmazott. Bede mint mondta, a fiatalok teszik naggyá Magyarországot.

Végezetül arról beszélt, fontos, hogy egy nemzet tudja a helyét a világban, sem túl-, sem alábecsülni nem szabad önmagunkat. Magyarországra most nem a népessége miatt vagy hadserege miatt irányul a nyugati közvélemény figyelme, hanem azért, mert Lengyelország ország mellett Magyarország vált a nyugati világ utolsó keresztény konzervatív bástyájává ‒ jelentette ki. Mást gondolunk a jelenről és a jövőről, mint a nyugati liberális fősodor és másképp építjük az országunkat, mint ők a sajátjaikat ‒ mondta a miniszterelnök, de szerinte Brüsszel kizárólagosságra törekszik és emellett az egyszínűség szimbóluma is. „A politikát, az országvezetést és Európát is csak egy módon lehet művelni, aki nem lép egyszerre, vizsgálatot kap estére, mondják ők.

De minderre reflektálva Orbán Viktor fogalmazott, eb ura fakó, Ugocsa non coronat ‒ mire a kormánypárti padsorokból nagy tapsot kapott.

A miniszterelnök arra is kitért, hogy mindeközben egyre több barátot szereztünk, egyre többen érzik úgy, hogy Magyarország a béke szigete, a biztonság erődítménye, a szabadság egyik utolsó őrhelye. Mint mondta, reményt szeretnénk adni másoknak is, hogy a keresztény életfelfogás, a hazaszeretet, azaz a nemzeti politika nem a múlt, hanem a jövő.

Orbán Viktor végül arról beszélt, harminc éve úgy gondoltuk, Európa a jövőnk, most viszont azt mondjuk, mi vagyunk Európa jövője. Végül a miniszterelnök a szokásos fordulattal - Magyarország mindenek elött, a Jóisten mindannyiunk fölött, hajrá Magyarország, hajrá magyarok! - zárta beszédét ‒ mire nagy tapsot kapott.
Aztán a történelmi zászlók is kivonultak.

Itthon

Orbán: nehéz évtized jön, de a magyarokat kemény fából faragták

kapcsolódó cikkeink