Orvoshiány miatt tavaly nyáron néhány napra leállt az Uzsoki Kórház traumatológiai osztálya. Zalaegerszegen pedig egy időre felfüggesztették a baleseti osztály működését, miután hét traumatológus, rögtön a felmondási tilalom feloldása után, felmondott.

A jogszabályt a koronavírus-járvány miatt 2020 novemberében vezette be először a kormány. Azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal érvényben maradt, de most május harmincegyedikével megszűnik. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint ezzel újabb felmondási hullám indulhat el, ezt a számot pedig ezer fölé lőné be. A Független Egészségügyi Szakszervezet ennek kapcsán végzett is egy felmérést. A kérdőívre hétszázan válaszoltak.

„Azok a szakdolgozók, akik magasan képzettek és legalább húsz éve már a szakmában vannak, tehát nagyon tapasztaltak is, közülük válaszoltak a legtöbben és 85 százalékuk elégedetlen a keresetével, és minden negyedik azon gondolkodik, hogy elhagyja a szakmát” – magyarázta Soós.

További kilenc százalékuk a magánszektorban, míg négy és fél százalékuk külföldön képzelné el a jövőt. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a felmérés eredményét a szakdolgozók kiégésével magyarázza. Balogh Zoltán szerint sürgősen rendezni kell a szakdolgozói fizetéseket.

„Ha egy-egy osztályon egy-egy kolléga hagyja el a pályát, akkor még úgy lehet további műszakot szervezni, de számos esetben, hogy ha már négy-öt kolléga hagyja el azt a területet, teljes osztályok, ellátási szintek, formák dőlhetnek be, és ezért műtétek maradhatnak el akár, vagy különböző vizsgálóeljárásokra nehezebben, vagy később kerülhet sor” – mondta Balogh.

A KSH adatai szerint az egészségügyi rendszer működéshez szükséges orvos és szakdolgozói létszámból már 2020-ban, több mint hétezren hiányoztak. Kunetz Zsombor szerint azonban a KSH és az Országos Kórházi Főigazgatóság adatsorait összevetve: az látszik, hogy már most is hatvanezren hiányozhatnak a rendszerből.

„Én mindig úgy fogalmazok, hogy a GDP-nek az egészségügyi dolgozóknak a ráöntése lenne az első és azonnali lépés, amit meg kellene tenni. Hiszen azzal, hogy a kormány kifejezi szándékát, hogy szeretné elismerni őket, azzal már valamennyi munkaerőt meg tud, de ez nem elég. Ez még csak a minimum szintje” – fejtette ki a szakértő.

A szaktárca a Híradó megkeresésére azt írta: tömeges felmondásra a veszélyhelyzet megszűnése után sem számítanak. Ebben az ágazatban zajlott a legnagyobb arányú bérnövekedés, az ápolók bére 2010-hez képest a háromszorosára emelkedett.

Itthon

Az EMMI nem vár egészségügyi felmondási hullámot, a szakértők szerint a számok mást mondanak

kapcsolódó cikkeink